partnereink
partnereink
VÁGÓ Nelly
jelmeztervező
(Budapest, 1937. szeptember 5.–Budapest, 2006. december 21.)
1962: Magyar Iparművészeti Főiskola, jelmeztervezői diploma. 1972: Jászai-díj; 1976: Pirandello-díj; 1985: érdemes művész; 2006: Kossuth-díj. 1962-63: Szolnoki Szigligeti Színház és budapesti Vígszínház. Jelentős szerepe volt a pécsi, a kaposvári és a szolnoki színházi műhelyek létrehozásában. Két évtizeden át vett részt a Szegedi Szabadtéri Játékok és a Margitszigeti Szabadtéri Színpad produkcióiban. 1991-től a Magyar Állami Operaház tervezője. 1991-től a Képzőművészeti Főiskola, illetve Egyetem tanára, 1999–2001-ben tanszékvezető volt. Kossuth-díjjal tüntették ki több mint négy évtizedes kimagasló művészi munkásságáért, művészettörténeti és színháztörténeti szempontból egyaránt meghatározó, nemzetközileg is számon tartott tervezői tevékenységéért.
Egyéni kiállítások
1987 • Katz Gallery, London
1994, 1998 • Budapest
1987 • Katz Gallery, London
1994, 1998 • Budapest
Válogatott csoportos kiállítások
1987 • Graz
1990 • Újvidék
1991, 1995 • Quadriennálé, Prága.
1987 • Graz
1990 • Újvidék
1991, 1995 • Quadriennálé, Prága.
Fontosabb munkák
Szentivánéji álom (1980, kaposvári Csiky Gergely Színház) • Háromgarasos opera (1981, Nemzeti Színház) • Macskák (1983, Madách Színház, Budapest) • Az ember tragédiája (1983, Szegedi Szabadtéri Játékok) • Rómeó és Júlia (1987, Állami Operaház, Berlin) • Sába királynője (1987, Graz) • Hanussen (játékfilm, 1988, MOKÉP) • A walkür (1995, Magyar Állami Operaház) • Carmen (1995, Arénajátékok, Stuttgart).
Olyan darabokhoz készített jelmezeket, mint Madách Az ember tragédiája, Csehov Három nővére, Brecht-Weil Koldusoperája, Paszternák-Szikora Koldusoperája, a Bánk bán, és az István, a király. Vágó Nelly jelmezei láthatóak többek között a Szindbád, a Macskajáték, a 141 perc a Befejezetlen mondatból, a Pókfoci, az Álmodó ifjúság, A ménesgazda, és a Hanussen című filmekben. A Macskák, a Jövőre veled újra, a Crazy for you, a Nyomorultak, a Jeanne d'Arc, Az operaház fantomja és az Oliver című musicalek jelmezei is az ő tervei alapján készültek. Színházi viselt dolgaink címmel könyve is megjelent.
Szentivánéji álom (1980, kaposvári Csiky Gergely Színház) • Háromgarasos opera (1981, Nemzeti Színház) • Macskák (1983, Madách Színház, Budapest) • Az ember tragédiája (1983, Szegedi Szabadtéri Játékok) • Rómeó és Júlia (1987, Állami Operaház, Berlin) • Sába királynője (1987, Graz) • Hanussen (játékfilm, 1988, MOKÉP) • A walkür (1995, Magyar Állami Operaház) • Carmen (1995, Arénajátékok, Stuttgart).
Olyan darabokhoz készített jelmezeket, mint Madách Az ember tragédiája, Csehov Három nővére, Brecht-Weil Koldusoperája, Paszternák-Szikora Koldusoperája, a Bánk bán, és az István, a király. Vágó Nelly jelmezei láthatóak többek között a Szindbád, a Macskajáték, a 141 perc a Befejezetlen mondatból, a Pókfoci, az Álmodó ifjúság, A ménesgazda, és a Hanussen című filmekben. A Macskák, a Jövőre veled újra, a Crazy for you, a Nyomorultak, a Jeanne d'Arc, Az operaház fantomja és az Oliver című musicalek jelmezei is az ő tervei alapján készültek. Színházi viselt dolgaink címmel könyve is megjelent.
Irodalom
SCIPADES: Színek, mustrák tervezője, Magyar Hírlap, 1985. április 19.
Magyar színpad-kép-írók, Budapest, 1995
KATONA A.: Színpadi viseletes dolgaink, Népszava, 1996. február 7.
SCIPADES: Színek, mustrák tervezője, Magyar Hírlap, 1985. április 19.
Magyar színpad-kép-írók, Budapest, 1995
KATONA A.: Színpadi viseletes dolgaink, Népszava, 1996. február 7.
(Götz Eszter + MTI nyomán)
A szócikket csak a www.artportal.hu hivatkozással lehet máshol felhasználni!
