1943: Gallé-féle festőiskola; 1945-49: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István; 1948-tól több nyáron Szigligeten dolgozott, ahol Egry Józseftől sokat tanult. 1949-től a Nyomdaipari Tanulóintézetben tanított. Realista festészettel kezdte pályáját, Nagy Balogh János, Nagy István, Egry József nyomdokain haladva. Ez a nemes realizmus nem illeszkedett az 50-es évek sematikus, propagandisztikus művészetének normáiba, ezért már 1949-ben eltanácsolták a főiskoláról. Ettől kezdve magányosan és elismerés nélkül dolgozott. Tájképein a látványelemek szerkezetességét a tér többrétegűségét hangsúlyozza, eljutva egészen a forma- és színritmusig, az absztrakcióig. Jellegzetes rajzstílusa, határozott, egyenes- és csigavonalakkal sűrűn beszőtt rajzai felkeltették több költő és író figyelmét, akik gyakran felkérték könyveik illusztrálására.
Irodalom
NÉMETH L.: (kat. bev., Fényes Adolf Terem, Budapest, 1966)
TÜSKÉS T.: ~ról, in: Triptichon, Budapest, 1986
FODOR A.: ~ról Békéscsabán, Új Auróra, 1987/2.
ROZGONYI I.: A magyar margón. ~ festőművész, in: Párbeszéd művekkel, Budapest, 1988.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1959 • Május 1. Mozi előcsarnoka, Budapest
1964 • Bercsényi Kollégium, Budapest
1966 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1968 • Rippl-Rónai József Múzeum, Kaposvár
1970 • Pécs [Diskay Lenkével] • Hódmezővásárhely
1977 • Érd • Barcs
1979 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1986 • Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1974-78 • XXI-25. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.