1922–1925: Iparművészeti Iskola; 1925–1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Mátrai Lajos, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1928–1930: egyike a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasainak. 1935-ben házasságot kötött a szobrászművész Schaár Erzsébettel. 1945 után részt vett az Európai Iskola munkájában. 1957-ben – a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt – internálták. A 60-as években egyike lett a modern magyar szobrászat megújítóinak, s példaképe a fiatal művésznemzedéknek. Bár egyike volt a „római” ösztöndíjasoknak, az ún. „Római Iskolának” sohasem lett elkötelezettje. Az útkereső fiatal művész pályája elején néhány jellegzetesen archaikus ihletésű portré áll (Önarckép, 1926). Később Pátzay Pál esztétikai nézetei hatottak rá, s maga is a klasszicizmus felé fordult (Lampel Béláné portréja, 1936). Ez azonban csak rövid átmenetnek bizonyult, s már 1936-ban megmintázta első izgalmasan expresszív kisplasztikáját, a Gondolkodót. Az elkövetkező években szobrai és domborművei egyre közvetlenebb módon fejezték ki a művész mindennapi érzelmeit és indulatait. A II. világháború befejezése után művek egész sora jelzi, hogy elérkezett pályája első virágkorához (Háború után II., 1945; Gyermekfej háború után, 1946; Búcsú/Figura székkel, 1947). Az 50-es évek bizonyos értelemben törést jelentett működésében. Miközben részt vett a korszak hivatalos művészeti életében – elkészíti a Honvédelmi Minisztérium szoborcsoportját (1951), megnyeri a tiszalöki erőműhöz kiírt pályázatot (1955) -, műtermében (a nyilvánosságtól elzárva) megrendítő hatású kisplasztikák és domborművek sorozatát készíti (Ketrec, 1949; Bohóc virággal, 1949; Szorongás, 1950; Közöny, 1952). Ekkori művei ugyanúgy, mint az 56-os forradalom ihletésére született kompozíciók is (A kentaur halála, 1956; Szék és ablak/Börtön, 1956; Tanktaposta arc, 1956) még sokáig, a 60-as évek közepén rendezett első kiállításáig csak plasztilinben, legfeljebb gipszben vártak jobb sorsukra. A 60-as években antropomorf szerszámokra emlékeztető kisplasztikák egész sorozatát készítette (Satu és szobor III., 1965), s az évtized végére aztán lehetősége volt néhány nagyméretű szobor létrehozására is (Dorottya, 1967; Galambdúc, 1968). Az évtized végén – részben Schaár Erzsébet hatására – új anyagként az üveg felhasználásával is kísérletezett (Három forma, 1970). A 70-es évek a kiteljesedés időszaka volt munkásságában. Ekkorra már egyértelműen elismert művész. 1973-ban a budapesti II. Kisplasztikai Biennálén szinte egész korábbi életműve összefoglalójának szánta a Változatok I-V. sorozatot, mellyel díjat is nyert. Utolsó éveiben ismét újított: műterméből a posztmodern eklektikus formanyelvén beszélő, világvégi hangulatot árasztó szobrok sora került ki (Emberevő, 1982; Sovány kurva, 1982). Az 1927-től az UME, 1946-tól az Európai Iskola, 1952-től a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a MKISZ tagja volt.
Díjak/ösztöndíjak
1928 • Római Magyar Akadémia ösztöndíja, Róma
1933 • Ferenc József-díj
1965 • Munkácsy-díj
1969 • II. Országos Kisplasztikai Biennálé nagydíja, Pécs
1970 • Érdemes Művész
1973 • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé díja, Budapest
1975 • A Munka Érdemrend arany fokozata
1977 • Pro Urbe Budapest
1978 • Kiváló Művész
1980 • Kossuth-díj.
Irodalom
VILT T.: Vilt Tibor és Barcsay Jenő kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest (kat., bev.), 1935
OLTVÁNYI-ÁRTINGER I.: Vilt Tibor szobrai. Magyar Művészet, 1938/10., 302–311.
PÁTZAY P.: Vilt Tibor szobrai. Tér és Forma, 1943/9., 147–150.
KÁLLAI E.: Két szobrász. Alkotás, 1947/11–12., 7–8.
VARGHA B.: Új magyar szobrászat. Budapest, Officina, 1948
RABINOVSZKY M.: Beck András és Vilt Tibor. Miroir 1948. 62–67.
HAITS G.: Műteremlátogatás Vilt Tibornál. Művészet, 1963/3., 32–33.
KOVALOVSZKY M.: Vilt Tibor szobrászművész kiállítása. István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat., bev.), 1965
FRANK J.: Kiállítási napló. Vilt Tibor. Élet és Irodalom, 1965. június 12.
RÓZSA GY.: Jegyzetek kiállításokról. Népszabadság, 1965. július 15.
PERNECZKY G.: Vilt Tibor művészete. Kritika, 1965/12., 34–36.
KÖRNER É.: A hatvanéves Vilt Tibor. Tiszatáj, 1966/2., 133–135.
KOVALOVSZKY M.: Vilt Tibor kiállítása. Művészet, 1966/2., 41.
FRANK J.: Vilt Tibornál. Élet és Irodalom, 1966. december 24.
Művészeti Lexikon, 4. kötet. R–Z. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968, 693–694.
NÉMETH L.: Modern magyar művészet.Budapest, Corvina Kiadó, 1968, 102, 119, 127, 134–136, 151, 153.
FRANK J.: A XXXIV. Velencei Biennálé magyar pavilonjának kiállítása. Budapest, 1969
JUHÁSZ F.: Vilt Tibor. Új Írás, 1969/6.
SZÉMANN B.: A szobrászat a fizikai és szellemi munka egysége.Vilt Tibor munkáiról. Népszava, 1969. november 22.
Sculptura Hungarica. Budapest, Európa Kiadó, 1970
KÖRNER É.: Vilt Tibor kiállítása. Műcsarnok, Budapest; Debrecen (kat., bev.), 1970
PERNECZKY G.: Üvegarchitektúra. Élet és Irodalom, 1970. június 20.
HORVÁTH GY.: Vilt Tibor új szobrai a Műcsarnokban. Magyar Nemzet, 1970. június 27.
RÓZSA GY.: Túl a kategóriákon. Vilt Tibor kiállítása a Műcsarnokban. Népszabadság, 1970. június 30.
BAJKAY É.: Architektonikus szobrászat. Vilt Tibor kiállítása. Művészet, 1970/10., 46.
RÓZSA GY.: Vilt Tibor szobrai Budapesten. Budapest, 1971/7., 23–25.
CASSOUS, J.-KOVÁCS P.: Vilt Tibor. Budapest, Corvina Kiadó, 1972
BEKE L.: Analízisek és következtetések. Vilt Tibor kiállításán. Képzőművészeti Almanach, 1969–1970. Budapest, Corvina Kiadó, 1972, 43–45.
NÉRAY K.:Előrelépések és visszacsatolások. Vilt Tibor kiállítása. Tihanyi Múzeum, Tihany (kat., bev.), 1974
NÉRAY K.: Vilt Tibor. Művészet, 1974/8, 32–34.
MARX GY.: Művészet és tudomány. Vilt Tibor kiállítása Tihanyban. Napló (Veszprém), 1974. július 22.
RÓZSA GY.: Az egyik Vilt Tibor. Életmű-válogatás a Tihanyi Múzeumban. Népszabadság, 1974. július 28.
LÁNCZ S.: 70 éve született Vilt Tibor. Élet és Tudomány, 1975. december 26.
MAJOR M.: Térformák. Vilt Tibor, Kass János és Gulyás Gyula kiállítása. Dorottya utcai Kiállítóterem, Budapest (kat., bev.), 1975
KOVÁCS P.: Schaár Erzsébet és Vilt Tibor kiállítása. Duisburg, Wilhelm Lehmbruck Museum. (Kat., bev.) 1977
MENYHÁRT L.: Az idő szorításában. Beszélgetés Vilt Tiborral 1977. júliusában. Művészet, 1977/10., 1–5.
RÓZSA GY.: Hivatásos szobrász, Magyarországon. Művészet, 1977/10., 6–12.
KERÉKGYÁRTÓ I.: Megközelítések. Vilt Tibor monumentális szobrai. Művészet, 1977/10., 13–17.
KOVÁCS P.: Jelenés a Margitszigeten. Művészet, 1977/10., 18–19.
BARANYI J.: Portrék.Vilt Tiborkiállítása. Műcsarnok, Budapest (kat., bev.), 1980
BERECZKLY L.-GERGELY I.-HORVÁTH GY.: Művészet és társadalom 1945–1980. Műcsarnok, Budapest (kat., bev.; különnyomat, Művészet, 1980/4.) 1980
FRANK J.: Egy kortárs etruszk. Vilt Tibor portrékiállítása. Művészet, 1981/2., 53–54.
NAGY Z.: Magyar üvegszobrászok kiállítása a Finn Üvegmúzeumban. Művészet, 1982/10., 54–55.
R. GY.: Vilt Tibor gyászjelentésére. Népszabadság, 1983. augusztus 16.
FRANK J.: Meghalt Vilt Tibor. Élet és Irodalom, 1983. augusztus 19.
NÉRAY K.: A megkezdett nyilvános beszélgetés folytatása. Vázlat Vilt Tiborról. Kritika, 1983/12., 10.
GALSAI P.: Vilt Tibor-rapszódia. Népszabadság, 1984. augusztus 11.
KOVÁCS P.: Üvegszobrok. Ernst Múzeum, Budapest (kat., bev.) 1984
SÍK CS.: Vilt Tibor.Budapest, Corvina Kiadó, 1985
SINKOVITS P.: Üvegterek. Művészet, 1985/3., 22–26.
WILT P.: Interjú Vilt Tiborral. Vilt Tiborszobrászművész emlékkiállítása.Csók István Képtár, Székesfehérvár (kat., bev.), 1986
LOEFFLER, L.: A kortárs magyar üvegművészet. Művészet, 1986/6., 43–47.
KOVÁCS P.: Schaár Erzsébet és Vilt Tibor kiállítása. Vigilia, 1989/4., 318–319.
GOPCSA K.-KOVALOVSZKY M.-BENKŐ CS.GY.: I. Tihanyi Üvegtriennálé, Kortárs magyar üveg 1990. Tihanyi Múzeum, Tihany (kat., bev.), 1990
KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából. Szombathely, Életünk Könyvek, 1992
MAJOR M.: Vilt Tiborról és művészetéről. In Fehérvári kiállítások 1963–1993. Szent István Király Múzeum,Székesfehérvár, 1994, 14–16.
KOVALOVSZKY M.: Törékeny és sziklaszilárd szabadság. Új Művészet, 1994/2., 26–28.
CHIKÁN B.: Stúdióüveg. Kiállítás a Szentendrei Képtárban. Új Művészet, 1994/2., 28–29.
SASVÁRI E.-WEHNER T.-PÁLFALVI J.-SZENTE T.: Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep és Szimpozion Dunaújváros 1974–1993. Dunaújváros (kat., bev.), 1996
BÁNÓCZI ZS.: Vilt Tiborköztéri szobrászata 1926–1949 között. In Felfedezett és felfedezésre váró életművek.Művészsorsok a XX. század első felének magyar művészetéből. Szombathely, 1998, 107–114.
ANDRÁSI G.-PATAKI G.-SZŰCS GY.-ZWICKL A.: Magyar képzőművészet a 20. században. Budapest, Corvina Kiadó, 1999, 99, 111, 123, 124, 133, 141, 147, 148.
PROHÁSZKA L.: Krisztus, szentek, angyalok. Vilt Tibor 1945 előtti egyházművészeti alkotásai. Magyar Művészeti Fórum, 1999/3.
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon,3. kötet. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2001, 897–899.
BEKE L.-GÁBOR E.-PRAKFALVI E.-SISA J.-SZABÓ J.: Magyar művészet 1800-tól napjainkig.Budapest, Corvina Kiadó, 2002, 238,327, 332, 337, 339, 349, 350, 364, 399. 2002
VARGA V.: Az üveg jelentése. Budapest, Helikon Kiadó, 2002, 149–166.
WEHNER T.(szerk.): Adatok és adalékok a hatvanas évek művészetéhez. A Művészeti Bizottság jegyzőkönyvei 1962–1966. 1–2. köt. Budapest, Képző- és Iparművészeti
Lektorátus, 2002, 14, 15, 16, 63, 73–75, 78, 80, 89, 91, 105, 115, 117, 124–125, 128, 157–158, 163, 167–169, 171–172, 177, 178–179, 185, 191, 192–194, 195, 198, 199, 200, 202, 203, 204–205, 218, 221, 224, 233, 234, 237, 238, 239, 243, 245, 249–250, 251, 257, 304, 305, 307, 312, 325, 329–331, 335, 339, 343, 345, 346–350, 351, 353, 359, 367, 379, 381, 395–397, 400, 402, 408, 409, 413, 441, 443, 444, 449–454, 456, 459, 461–463, 468, 472–475, 477–483, 500, 511, 514, 517, 519, 520–521, 524, 527, 651, 655–656, 660–662, 685, 705, 783, 795, 797, 803, 810, 824–826, 864, 921, 923–925, 930–933, 938, 963, 989, 991, 999, 1001, 1002, 1019, 1020, 1045, 1070, 1105, 1135–1137, 1145, 1184, 1201, 1219, 1231, 1346, 1363.
HEGYVÁRI B.-JACQUARD, M.-GAÁL E.-VARGA V.: Fragile cargo. Kortárs üvegművészeti vándorkiállítás. Budapest Galéria, Budapest; Vaszary Képtár, Kaposvár; World of Glass, St. Helens (UK); The Glass Art Gallery, London; Art-ONivo Gallery,Brugge (kat., bev.), 2004
BODONYI E.: Egy autonóm műfaj. Stúdióüveg Magyarországon. Műértő, 2004/11.,13.
VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között. Kortárs magyar üveg alap – folyamat – eredmény. World of Glass, London 2004. november 24. ARTforum 2004, 167–176.
VARGA V.: Üveg Kelet és Nyugat között – kortárs magyar üveg. Alap – folyamat – eredmény I. MagyarIparművészet, 2005/3., 68–71.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1929 • Tamás Galéria, Budapest [Kmetty Jánossal]
1936 • Ernst Múzeum, Budapest [Barcsay Jenővel]
1965 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.)
1966 • Párizs [Domanovszky Endrével]
1967 • Collegium Hungaricum, Bécs [Kondor Bélával, Gádor Istvánnal]
1968 • XXXIV. Velencei Biennálé, Velence
1970 • Műcsarnok, Budapest • Miskolci Galéria, Miskolc • Egyetemi Galéria, Debrecen
1974 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest [Gulyás Gyulával] • Tihanyi Múzeum, Tihany (kat.)
1975 • Dorottya u. Galéria, Budapest [Gulyás Gyulával, Kass Jánossal]
1977 • Wilhelm Lehmbruck Museum [Schaár Erzsébettel], Duisburg • Szent István Király Múzeum [Schaár Erzsébettel], Székesfehérvár • Nagy Balogh J. Kiállítóterem
1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest-műhely
1980 • Celldömölk • Műcsarnok, Budapest
1983 • Miskolci Galéria, Miskolc
1985 • G. Zacheta, Varsó
1986 • Csók Képtár, Székesfehérvár (emlékkiállítás, kat.)
1988 • Emlékkiállítás, Budatétényi Galéria [Schaár Erzsébettel], Budapest
1999 • In memoriam Leányka utca 18, Budatétényi Galéria [Schaár Erzsébettel], Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Csoportos kiállítások
1927, 1930, 1940 • KUT kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1927 • Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
1928 • UME kiállítása, Bécs 1828, 1931 • UME I., III. budapesti kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1929 • Velencei Biennálé, Magyar Pavilon, Velence
1930 • Árpád-házi szentek, modern egyházművészeti kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
1931 • A Római Magyar Intézet ösztöndíjasainak I. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A Szépművészeti Múzeum új szerzeményei, Szépművészeti Múzeum, Budapest • Magyar posztimpresszionisták kiállítása, Könyves Kálmán Szalon, Budapest
1932 • Budapest Székesfőváros közönségének képzőművészeti gyűjteményéből rendezett kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1935 • Szoborportré és kisplasztika, Tamás Galéria, Budapest
1937 • Künstlerhaus, Bécs • Hét festő, két szobrász, Ernst Múzeum, Budapest
1945 • Képzőművészetünk újítói Nagybányától napjainkig, Székesfővárosi Képtár, Budapest
1946-1947 • az Európai Iskola kiállításai, Budapest
1948 • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest • Közösségi művészet felé, Régi Műcsarnok, Budapest
1950-től valamennyi magyar képzőművészeti kiállításon
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Konstruktív törekvések. A huszadik század magyar művészete, Nemzeti Szalon, Budapest
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1967 • Nemzetközi Szobrászati Biennálé, Middelheim (NL)
1971 • 100 Jahre Kunst in Ungarn, Museum am Ostwald, Dortmund
1973 • Mai magyar szobrászat 1957-1972, Puskin Múzeum, Moszkva • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest
1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1980 • Tendenciák 1970-1980. Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest
1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1984 • Az (ismeretlen) Európai Iskola, Budapest Galéria, Budapest
1993 • Mi, „kelet-franciák”. Magyar művészet 1981-89. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.
Szimpozionok
1967 • KÖFÉM Alkotótelep, Székesfehérvár
1979 • Acélszobrász Alkotótelep, Dunaújváros
1980 • Faszobrász Alkotótelep, Nagyatád.
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
• BTM Fővárosi Képtár Kiscelli Múzeum, Budapest
• Déri Múzeum, Debrecen
• Fővárosi Képtár, Budapest
• Janus Pannonius Múzeum, Pécs
• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
• Savaria Múzeum, Szombathely
• Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
• Wilhelm Lehmbruck Museum, Duisburg (D).