A Műegyetemen szerzett diplomát 1921-ben. 1954: Kossuth-díj; 1976-ban a műszaki tudományok doktora; 1983: a Budapesti Műszaki Egyetem Emlékérem. 1922-44 között az Országos Iparművészeti Iskola tanára, egyidejűleg két évig a Műegyetemen is tanított. 1928-ban a Pécs város szabályozására kiírt pályázaton ~nak Dörre Endrével és Kőszeghy Gyulával készített terve nyert (egyes elemei megvalósultak). 1929-ben Dörrével közös tervvel megnyerte a Győr városrendezésére kiírt pályázatot. A 30-as években jelentős egyházi és középületeket tervezett (pálos kolostor, Budapest; temetőkápolna és pálos templom, Pécs; Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest). A mára műemléki védettségű Napraforgó utcai villatelep 18. számú lakóháza is ~ alkotása. Iparművészeti és belsőépítészeti munkássága is jelentős. Az 1938-39-es New York-i Világkiállítás magyar pavilonjának tervezője. 1940-ben a Központi Városháza bővítésére kiírt pályázaton Kertész K. Róberttel közösen készített tervére I. díjat kapott. Több köztéri emlékmű építészeti részét tervezte (Arany János emlékpad, Budapest, Városliget, 1932 [elpusztult]; Erdélyi 2-es huszárok, budai Vár, 1934; Prohászka Ottokár emlékmű, Székesfehérvár, 1943; Lenin, Budapest, Dózsa György úti Felvonulási tér, 1965 [a szobor 1989-ben, az architektúra 1990-ben lebontva]). 1945-69 között a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, a Városépítési, majd a Középülettervezési Tanszék vezetője. I. díjat nyert a moszkvai Mezőgazdasági Kiállítás magyar pavilon (1951), a Budapesti Építőipari Műszaki Egyetem [Rados Jenővel 1953-ban közösen készített] és a Pesti Vigadó újjáépítési terve (1956-57). A három nyertes pályamű egyike sem valósult meg. 1964-ben elkészítette a Dózsa György úti Felvonulási tér rendezési tervét. Nyugdíjasként az UVATERV-nél tanácsadóként dolgozott. Javaslatai figyelembevételével épültek meg az M7-es autópálya tájba illeszkedő hídjai. Részt vett a budapesti metró állomásai építészeti kialakításában. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Tervezői hagyatékát a Magyar Építészeti Múzeum őrzi. Életművét 1994-ben Rimanóczy Gyula terveivel együtt az OMVH székházában mutatták be.

Fontosabb publikációi
Az ideális családi ház, Budapest, 1928
Közlekedési építmények építészeti és esztétikai vonatkozásai, Budapest, 1963
Egy építész számvetése, Budapest, 1978/9.
Szobor keresi helyét, hely keresi szobrát, Budapest, 1987/4.

Irodalom
JAJCZAY J.: Mai magyar egyházművészet, Budapest, 1938
HALÁSZ Á.: A budapesti városháza kibővítésének tervpályázata (klny.), Budapest, 1940
BORBÍRÓ V.-VALLÓ I.: Győr városépítéstörténete, Budapest, 1956
SCHALL J.: Budapest, VI., Liszt Ferenc tér 6. sz. OTP-lakóház, Magyar Építőművészet, 1961/4.
NAGY E.: ~, Magyar Építőművészet, 1982/5.
MENDÖL ZS.: Pécs építészete a két világháború között, Magyar Építőművészet, 1983/2.
PAMER N.: Magyar építészet a két világháború között, Budapest, 1986
HAJÓS GY.: ~, Magyar Építőipar, 1993/5.
Rimanóczy Gyula és ~ (szerk.: HADIK A.-HAJDÚ V.-PRAKFALVI E.-RITOÓK P., kat., Magyar Építészeti Múzeum, 1994)
FERKAI A.: Buda építészete a két világháború között, Budapest, 1995
PUSZTAI L.: A világkiállítások története, Műemlékvédelem, 1996/2.
Pest építészete a két világháború között, (szerk.: FERKAI A.), Budapest, 2001.

Legfontosabb megvalósult épületei
lakóház (a 30-as években, Budapest, Szegedi út 60.)
villaház (1931, Budapest, Napraforgó u. 18.)
lakóház (1931-32, Budapest, Bimbó út 61.)
lakóház (1932, Budapest, Törcsvár u. 20.)
temetőkápolna [Nedtvich Andorral] (1932-34, Pécs)
Pálos kolostor (1934, Budapest, Szt. Gellért rakpart 1.)
Szilágyi E. Gimnázium és óvoda [Hübner Tiborral] (1935-36, Budapest, Mészáros u. 5-7.)
Uránia Mozi [Nedtvich Andorral, Visy Zoltánnal] (1936, Pécs)
Pálos templom (1937, Pécs)
nyaraló (1937, Leányfalu)
Magyar csárda (1938, Berlin, Nemzetközi Kézművesipari kiállítás)
Világkiállítás magyar pavilonja [Olgyay Aladárral] (1938-39, New York)
kertészeti kiállítási csarnok (1938-39, Városliget)
pártház (1952, Csepel)
lakóház [Virág Csabával] (1961, Budapest, Liszt Ferenc tér 6.).