Artportal.hu

építész, szakíró

1959-64: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar. 1979: Alpár Ignác-érem; 1981: Ybl-díj; Pro Urbe Pápa; 1990: Magyar Műemlékvédelemért érem; 1991: Kós Károly-érem; 1992: Podmaniczky Frigyes-érem; 1995: Hild János-érem; Pro Urbe Győr; 1997: Pápa Város emlékérme. 1964-től 1967-ig a Győri Állami Építőipari Vállalat építésvezetője; 1967-71 között a Győri Tervező Vállalat tervezője; 1971-89 között csoportvezető a Győr-Sopron megyei Tervező Vállalatnál; 1990-től 1995-ig vezető tervező a Hungaro-Austro Kft.-nél. 1995-ben a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. 1994-ben a műszaki tudomány kandidátusa, 1995-ben PhD habilitációt szerzett. Tagja az Europa Nostra Tanácsának és az Europa Nostra-díj Bizottságának, alelnöke az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának, tagja a Magyar Építész Kamarának. Több külföldi egyetem vendégelőadója. Tudományos és szakmai munkásságát 20 könyv és mintegy 200 tanulmány, szakcikk demonstrálja.

Főbb művei
Győr, evangélikus öregtemplom (1985)
Megújuló Győr (1988)
Győr fotóalbum (1990, 1993, 1995, 1996)
Sopron építészete a 19. században (1988)
Sopron útikönyv (1996)
Történelmi utakon - Közútjaink emlékhelyei és műszaki emlékei (1996)
Őrség-Vend-vidék-Vasi hegyhát (1996).

Köztéri művei
ipari létesítmények, lakóházak, középületek (1971-73, Győr)
műemléki helyreállítások, városrendezési tervek (1972-től Győr, Pápa, Sopron, Mosonmagyaróvár, Csorna, Kapuvár)
lakótömbök (1979-89, Győr).

Irodalom
~ önéletrajza, Magyar Építőművészet, 1987/4-5.
IMRE B.: Egy építész vizsgálódása, Kisalföld, 1988. november 19.
P. M.: A barokk Győr, Győri Városi Újság, 1994. október 1.