művészetkritikus, esztéta
Budapest, 1964. szeptember 22.
Az ELTE magyar–történelem–művészeti
menedzser–esztétika szakán végzett (1988, 1992, 1999; 2000). A
skóciai University of Edinburg History of Art művészettörténeti
PhD-képzésén vendéghallgatóként vett részt s közben kutatásokat
folyatatott a kortárs skót művészetről a College of Art Edinburgon.
(2003). PhD (2008) A távol és jelenlét Tót Endre művészetében.
Képzőművészeti
kritikái, tanulmányai 1995 óta jelennek meg a szakmai folyóiratokban,
1997-től az Új Művészet olvasószerkesztője, szerkesztője, számos
kötet, katalógus szerkesztője (pl. Street art szám, Enigma). A Műcsarnok
kurátora és szerkesztője, 2006-tól az Ernst Múzeum munkatársa,
majd a galéria bezárásáig a Dorottya Galéria vezetője volt. Jelenleg
a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense.
Fő kutatási
területe: a Fluxus, a kortárs művészet – különösen a hazai
az orosz és a kínai, a nőművészet, az erotika és szexualitás
a kortárs művészetben, a magaskultúra és tömegmédia határterületei,
a digitális művészet, a portré és a művészek önreprezentációi,
a kortársa kortárs művészetelméletek.
DÍJAK:
Kállai Ernő Műkritikusi Ösztöndíj,
Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj
Főbb művei
Tót Endre-monográfia (társsz.,
2003); Örökölt realizmus. A valósághű
ábrázolás öt évtizede (társsz.,
2003); Face to face. A személyiség megjelenítése és a portré
alternatívái a kortárs magyar képzőművészetben. In Re-produkciók.
Elméleti írások és elemzések a kortárs művészetről, Várady
Róbert kismonográfia (2008), Illés Barna (kismonográfia, megjelenés
alatt).
Főbb cikkek:
Erotika és szexualitás a magyar képzőművészetben, ÚM, 1998/5.,
Tót Endre művészkönyvei, ÚM, 2002/1., Erósz időzavarban
(Jan Saudek világa), ÚM, 2002/2, Beűzetés a paradicsomba?
(Oleg Kulik legújabb művei Párizsban), ÚM, 2002/3, Játszd
újra, szem! (Németh Hajnal képi világa),/ Play it again, szem (Hajnal
Németh’s visual world), ÚM, 2002/6, GAP SHOW – fiatal angol
művészek, ÚM, 2002/9; Iconoclash – A képrombolás története,
ÚM, 2003/1., Art for Network, ÚM, 2003/7, A rettenet színháza
(Jake és Dinos Chapman művészete), ÚM, 2003/9, A portré
alternatívái a kortárs művészetben 1. ÚM, 2004/10-11, Nagy Kriszta
erotikus művei a Szappanoperában és minta halál című kiállítása,
Preasens, 2004/4., A szenvtelenség igézetében. Az art déco ikonja:
Tamara Lempicka. ÚM, 2005/3., „Miénk itt a tér…”Városi folklór
és/vagy szubkultúra. Street art. Új Művészet, 2005/11., „Az jó
hírért névért…” Szupersztárok Warholtól Madonnáig. ÚM,
2006/3., A titkos kert – Lydia Schouten videóműve. ÚM, 2006/7.,
„Isten halott. És mi öltük meg.” Corpus Christi-téma a kortárs
művészetben. ÚM, 2006/10., Harmadik típusú találkozás?
Kortárs kínai képzőművészet. ÚM, 2007/1., Hová tűnt egy nemzedék?
Művészgeneráció-váltás az elmúlt 10 évben. ÚM, 2007/4., Ki
van a képen? Az elbeszélő én változása Nagy Kriszta művein. ÚM,
2007/5., Lágy Apokalipszis. Az elmúlás és pusztulás képei Velencében.
ÚM, 2007/8., In Art Dreams Come True / A művészetben az álmok valóra
válnak. Katarzyna Kozyra művei, Praesens, 2007/3., Lenmechanika –
festészet az új (?) médiumok igézetében, ÚM, 2008/nyár 2., Other
than Yourself. An Investigation between Inner and Outer Space. (A víziók
világa intellektuális kontroll alatt), Paesens, 2008/2., A kiállítás
mint remake. Forradalom, szeretlek! Praesens, 2008/3.
A cikk lejjebb folytatódik.