művészettörténész, művészeti író
Budapest, 1952. május 20.–Eger, 1999. szeptember 28.
1971–1976: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem; 1978–1983: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar; 1984: egyetemi doktor; 1991: Művészeti díj, Csongrád; 1996: Közművelődési díj, Szentendre. 1979–1984 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, majd 1984–1987 között a Kortárs Művészeti Fórum vezetője. 1987-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola adjunktusa. 1992-ben előadásokat tartott Hágában (De Vrije Academie, NL). 1989-től a Szentendrei Ferenczy Múzeum Képzőművészeti Főosztályának vezetője. Mint szociológus, művészettörténész a magyar képzőművészet támogatási rendszerét vizsgálta, szociológiai kutatásokat végzett. Disszertációjának témája: A műtárgy mint különleges áru. Több száz tanulmánya, dolgozata jelent meg napilapokban, szakfolyóiratokban. Különösen fontosak Kokas Ignácról, Melocco Miklósról, Kárpáti Tamásról, Elekes Károlyról, Tornai Endre Andrásról, Nagy Gáborról, Dienes Gáborról publikált írásai. Először foglalkozott behatóan a romániai magyar avantgárd művészettel (Vázlat egy csoportképhez – Körkép a romániai magyar művészetről – Művészet, 1987/7–8.). Művészeti írói munkássága a kortárs művészet szinte valamennyi területét felöleli. 1993-ban elindította a Phőnix című folyóiratot, mely egy számot ért meg. Művészetszervezői szerepe is jelentős.
Főbb művei
• Baász Imre, Budapest, 1994
• Vízjelek – Varga Nándor Lajos, Budapest, 1995
• Ady József, Marosvásárhely, 1996
• Bánovszky Miklós, portréfilm, MTV 1
• Márkus János, portréfilm, Duna TV.
(Hann Ferenc)