művészettörténész
Budapest, 1943. szeptember 18.
1963–1968: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet–orosz szakos hallgatója. 1968–1975 között az Iparművészeti Tanács, 1975–1976-ban az Ipari Formatervezési Tanács titkársága, 1976–1980 között a Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja munkatársa, majd 1980–1991 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium képzőművészeti osztálya iparművészettel foglalkozó és a külügyi feladatokat ellátó előadója. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető titkára. Diplomája megszerzése óta kortárs művészettel, kortárs művészeti rendezvények, kiállítások (Művész az Iparban c. kiállítás-sorozat egyes kiállításai, Ipari Textilművészeti Biennálék, Belsőépítészet ’74, Művészet és társadalom, művészek egyéni kiállításai) szervezésével, katalógusainak szerkesztésével foglalkozott. Minisztériumi munkája során az akkor zajlott iparművészeti „állami vásárlások” is feladata volt. Munkájához fűződik a fiatal ipaművészek számára létesített Kozma Lajos-ösztöndíj megalapítása. Abban az időben több szakmai cikket, katalógus-előszót írt. 1991-ben a Széchenyi Emlékbizottság titkára. E munkájáért megkapta a Magyar Köztársaság ezüst Érdemkeresztjét. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető titkáraként szervezi a székfoglalókat (előadások, kiállítások, hangversenyek), szerkeszti az Akadémia előadások és emlékbeszédek c. sorozatot.
Főbb művei
• Mikó Sándor, Budapest, 1980
• Hornicsek László, Németh István, Művészet, 1975/7.