művészettörténész
Kispest, 1930. szeptember 12.
1954: Eötvös Loránd Tudományegyetem, magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diploma; 1960–1961: a Művelődési Minisztérium által szervezett Kultúr Akadémián művészettörténetet hallgatott; 1967: Eötvös Loránd Tudományegyetem, művészettörténet diploma. 1971-ben doktori vizsgát tett, témája: a magyar iparművészeti kritika helyzete és alakulása a kiegyezéstől 1919-ig. 1949-től a Népművelési Minisztériumban dolgozott. 1968-tól a Képzőművészeti Osztály munkatársa lett, ahol elsősorban a hazai iparművészettel foglalkozott. Szervező munkával, állami vásárlással, jelentősebb feladatok esetén megbízások kiadásával segítette hazai és külföldi kiállítások létrejöttét. Az erfurti iparművészeti kiállításoknak esetenként miniszteri biztosa, zsűritagja, ill. a szimpóziumok előadója volt. 1976-ban a Képző- és Iparművészeti Lektorátus vezetésével bízták meg. Az intézmény szervezeti, személyzeti átalakításával, a bírálati rendszer korszerűsítésével foglalkozott. Az 1980-as években fellendülő építészet egyes alkotásainál eredményesen szorgalmazta a murális művek alkalmazását. 12 éves igazgatói munkája után 1988-ban ment nyugdíjba.
A cikk lejjebb folytatódik.