művészettörténész
Szolnok, 1957. július 27.
1975-1976: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, történelem-könyvtár szak; 1976-1980: ugyanitt történelem-művészettörténet szak. 1997-től a művészettörténet PhD-ösztöndíjas hallgatója. 1986: Szocialista kultúráért emléklap; 1987: Műemlékvédelemért emléklap. Több tanulmányúton vett részt európai országokban. 1987-től a Régészeti és Művészettörténeti Társulat tagja; 1990-1997 között a Műhely Művészeti Egyesület titkára (Kecskemét); 1992-1998: Bács-Kiskun megye Műemlékeiért Alapítvány kuratóriumának tagja; 1993-tól a Tóth Menyhért Alapítvány Kuratóriumának elnöke; 1995-1997: Kecskemét Város Kulturális Bizottságának képzőművészeti szaktanácsadója; 1998-tól a Farkas István Alapítvány kuratóriumának tagja. Kutatási területe a kortárs művészet és a századforduló magyar művészete – főként építészete és iparművészete. 1979-1982 között az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség Építészeti Múzeumban dolgozott, majd 1982-ben rövid ideig Bács-Kiskun megyei Múzeumok Igazgatóságán (Kecskemét) művészettörténész-muzeológus volt. 1983-1996: a Kecskeméti Képtár osztályvezetője, az állandó kiállítás XIX-XX. századi magyar művészetet bemutató részét és időszaki kiállításokat is rendezett. 1996-tól a Nemzetközi Kerámia Stúdió művészeti titkára, 1997-1999: a Herendi Porcelánmúzeum igazgatója. Kiállításrendezései közül kiemelhető Simon György János kiállítása (Collegium Hungaricum, Bécs, 1994); Tóth Menyhért kiállítása (Skive [DK], 1995). A Kecskeméti Képtárban több konferenciát is szervezett: Szecesszió, 1985 (a Régészeti és Művészettörténeti Társulattal); ICOMOS / Az európai szecesszió építészete, 1987 (az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal); Művésznők – Festegetéstől az élethivatásig, 1991; Tóth Menyhért emlékülés, 1994; Nemzeti törekvések az európai építészetben a századfordulón, 1996; ICAM konferencia, 1996 (a MÉM-mel). Részt vett a L’Anima e le forme c. 1981-ben Velencében rendezett, a magyar szecessziót bemutató kiállítás előkészítésében, valamint a dr. Dercsényi Balázs szerkesztette magyar szecessziót bemutató film munkáiban. Cikkei jelentek meg a Magyarország c. lapban, rendszeresen publikál az Új Magyar Építőművészet és a Szalon c. magazinokban. Feldolgozta Horti Pál hagyatékát. 1983-1996 között a Kecskeméti Képtár kiállítási katalógusait és kiadványait szerkesztette.
Írásai
• L’opera di Miksa Roth e l’arte vertaria ungherese, Budapest 1890-1919, Milánó, 1981
• Árkay Aladár három síremlékterve, Művészettörténeti Értesítő, 1983
• A Cifrapalota, Forrás, 1983/9.
• Tervek és Épületek (Kecskemét építészete a századfordulón a Bács-Kiskun megyei Levéltár tervanyagának tükrében), Cumánia 8., Kecskemét, 1984
• Cifrapalota, Képtár, Tájak, Korok, Múzeumok kiskönyvtár 190. füzete, 1985
• Jánszky Béla és Szivessy Tibor kecskeméti munkássága, Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986
• Nemzeti törekvések a századforduló európai építészetében. Beszámoló a Kecskeméten rendezett konferenciáról, Műemlékvédelem, 1997/1.
Katalógusok
• Róth Miksa, 1985
• Jószay Zsolt, 1991
• Tóth Menyhért, 1995
• Für Emil, 2000.
A cikk lejjebb folytatódik.