[Charles de Tolnay]
művészettörténész
Budapest, 1899. május 27.–Firenze, 1981. január 17.
1918: bécsi egyetem, művészettörténet szak, mestere: Max Dvořak, majd halála után Julius von Schlosser. Magyar mesterének Fülep Lajost és Lukács Györgyöt tekintette, kapcsolatot tartott a Vasárnapi Kör tagjaival: Balázs Bélával, Bartókkal, Kodállyal, Hauser Arnolddal, Antal Frigyessel, Lesznai Annával, Mannheim Károllyal. A Magyar Műhely, az Országos Iparegyesület szakosztálya elnöke volt. Bécsben az Ars Unában, Pogány Kálmán lapjában publikált. 1925-ben Berlinbe került, ahol Adolf Goldschmidt tanítványa lett. A háború alatt a hamburgi egyetem magántanára, majd a párizsi Sorbonne előadó tanára volt. 1939-ben az USA-ba menekült, a Princetoni Institute for Advanced Studies, majd a New York-i Columbia Egyetemen folytatta munkásságát. Fő kutatási területe a flamand kora-reneszánsz és az olasz reneszánsz művészet, Michelangelo életművének nemzetközileg elismert történésze és teoretikusa. Számos tanulmánya jelent meg külföldi szaklapokban. Tudományos munkássága nyomán 1965-ben meghívták Firenzébe a Casa Buonarroti vezetésére, ahol Michelangelo-múzeumot és információs központot alakított ki, amely haláláig munkahelye és otthona volt. Halálakor André Chastel írt nekrológot a párizsi Le Monde-ban.
Főbb művei
• Die Zeichnungen Pieter Brueghels, München, 1925
• Ferenczy Noémi, Budapest, 1934
• P. Brueghel l’ ancien, 1–2., Bruxelles, 1935
• La peinture hongroise contemporaine, Bécs, 1937
• Hieronimus Bosch, Basel, 1937
• Le maitre de Flémalle et les Fréres van Eyck, Bruxelles, 1939
• History and Technique of Old Masters Drawings, New York, 1943
• Michelangelo 1–5., Princeton, 1943–1960
• Werk und Weltbild Michelangelos, Zürich, 1949, [1951-ben olasz és francia nyelven is megjelent]
• Michelangelo, Mű és világkép, Budapest, 1975
• Teremtő géniuszok, Budapest, 1987.
Irodalom
VADAS J.: Szövő nő [~ Ferenczy Noémi-monográfiája], Élet és Irodalom, 1979. január 13.
Levelek ~hoz, Acta Historiae Academiae, 1980/1.
NÉMETH L.: Charles de Tolnay, 1899–1981, Acta Historiae Academiae, 1981/2.
HUBAY M.: ~ és a magyar irodalom, Új Tükör, 1983/22.
HUBAY M.: Napló, ~ panteonja, Új Tükör, 1988/29.
LACZKÓ M.: Irodalmi dokumentumok, Élet és Irodalom, 1995. január 6. (Muladi Brigitta)