művészettörténész, kritikus
Nagyszalonta, 1941. november 18.
1964: Babeş–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, magyar–művészettörténet szak. 1966–1969: a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója. 1970–1974 között a Román Művészeti Alap temesvári galériájának munkatársa, ahol kortárs képzőművészeti tárlatok rendezésével, katalógusok írásával és szerkesztésével foglalkozott. Írásai román, magyar és szerb nyelvű napilapokban, heti és havi folyóiratokban jelentek meg. 1974-ben települt át Magyarországra. 1974–1976 között a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténész munkatársa. 1976–1990 között a Magyar Hírlap kulturális rovatának műkritikusa. Cikkeit hazai szakfolyóiratok, havi-, heti- és napilapok közlik magyarul és németül, Ausztriában a burgenlandi Pannonia külső munkatársa. Fő érdeklődési területe a kortárs magyar és külföldi képzőművészet, de az 1980-as évek közepétől a 19. századi magyar piktúra müncheni kapcsolatai is foglalkoztatták. Az időközben megszűnt Képzőművészeti Kiadó Nagy magyar festők sorozata számára Wagner Sándorról írott monográfiájának magyar és német kézirata letétben az MNG adattárában. 1990–1994 között a berlini Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese. Olyan kortárs egyéni és csoportos tárlatok szervezésében, rendezésében, többnyelvű katalógusok szerkesztésében vett rész, mint a párizsi magyar festők, grafikusok, szobrászok bemutatkozása (Simon Hantaϊ, Joseph Kadar, Paul Kallos, Vera Molnár, Marta Pán, Nicolas Schöffer, Victor Vasarely). 1994-től szabad foglalkozású újságíró Budapesten, tucatnyi folyóirat és lap külső munkatársa főleg hazai és külföldi műkereskedelmi illetve kortárs művészeti témakörökben, magyar és német nyelven, ill. a bolognai l’Informatore Europeo kontinentális régiségvásár-figyelő tudósítója a közép-keleteurópai régióról.
Főbb műve
• Pariser Ungarn, Berlin, 1993.