partnereink
partnereink
KOPP Jenő
művészettörténész
Budapest, 1900. augusztus 2.
Budapest, 1977. január 13. Elvégezte a gazdasági akadémiát, majd 1925–1930: Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán szerzett doktorátust. 1928–1930 között Gerevich Tibor mellett volt tanársegéd. 1930–1932: a római Magyar Történeti Intézetben folytatott kutatásokat. 1932-től fővárosi alkalmazottként részt vett a Fővárosi Képtár Károlyi palota-beli létrehozásában, 1935–1947 között igazgatója volt. 1947. július 1-jén kinevezték a Székesfővárosi Múzeumba központi múzeumigazgatónak, majd 1948-ban áthelyezték a Fővárosi Levéltárba. Eredetileg a 19. század első felének magyar festészetével és egyházművészettel foglalkozott. Számos tanulmánya, cikke és kritikája jelent meg a Magyar Művészetben, a Tükörben és más lapokban. Működése alatt lett a Fővárosi Képtár az ország legnagyobb magyar művészeti gyűjteménye.
Főbb művei
• Borsos József, Pécs, 1931
• Ismeretlen magyar festők a 19. század első felében, Budapest, 1941
• Magyar mesterművek Budapest Székesfőváros Képtára gyűjteményében, Budapest, 1942
• A Fővárosi Képtár képei, Budapest, 1943
• Magyar biedermeier festészet, Budapest, 1943
• Derkovits Gyula, Budapest, 1944
• Új magyar festészet, Budapest, 1947
• A háromszázéves pesti papnövelde, Budapest, 1948
• Kisfaludi Strobl Zsigmond, Budapest, 1956.
Irodalom
FÖLDES E.: A Fővárosi Képtár története és gyűjteménye 1890–1945, Budapest, 1999.
(Fitz Péter)
Budapest, 1900. augusztus 2.
Budapest, 1977. január 13. Elvégezte a gazdasági akadémiát, majd 1925–1930: Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán szerzett doktorátust. 1928–1930 között Gerevich Tibor mellett volt tanársegéd. 1930–1932: a római Magyar Történeti Intézetben folytatott kutatásokat. 1932-től fővárosi alkalmazottként részt vett a Fővárosi Képtár Károlyi palota-beli létrehozásában, 1935–1947 között igazgatója volt. 1947. július 1-jén kinevezték a Székesfővárosi Múzeumba központi múzeumigazgatónak, majd 1948-ban áthelyezték a Fővárosi Levéltárba. Eredetileg a 19. század első felének magyar festészetével és egyházművészettel foglalkozott. Számos tanulmánya, cikke és kritikája jelent meg a Magyar Művészetben, a Tükörben és más lapokban. Működése alatt lett a Fővárosi Képtár az ország legnagyobb magyar művészeti gyűjteménye.
Főbb művei
• Borsos József, Pécs, 1931
• Ismeretlen magyar festők a 19. század első felében, Budapest, 1941
• Magyar mesterművek Budapest Székesfőváros Képtára gyűjteményében, Budapest, 1942
• A Fővárosi Képtár képei, Budapest, 1943
• Magyar biedermeier festészet, Budapest, 1943
• Derkovits Gyula, Budapest, 1944
• Új magyar festészet, Budapest, 1947
• A háromszázéves pesti papnövelde, Budapest, 1948
• Kisfaludi Strobl Zsigmond, Budapest, 1956.
Irodalom
FÖLDES E.: A Fővárosi Képtár története és gyűjteménye 1890–1945, Budapest, 1999.
(Fitz Péter)