partnereink
partnereink
KÖRNER Éva
művészettörténész
Budapest, 1929. június 20.
Budapest, 2004. augusztus 13. 1946–1951: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet–muzeológia szak. Pasteiner-díj; 1990: Lukács György-díj; Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) életműdíja; 1995: Martyn Klára-díj. 1949–1951 között a Szikra Könyvkiadónál szerkesztőként dolgozott. 1952–1955-ben aspirantúrán volt Fülep Lajos vezetésével. 1956-ban a Szépművészeti Múzeum muzeológusa. 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt fegyelmivel elbocsátották. 1959-ben a Műterem című folyóirat szerkesztője. 1960–1964 között a Képzőművészeti Kiadó, 1965–1979 között a Corvina Kiadó szerkesztője, majd a Modern Művészet főszerkesztője volt. Az 1960-as, 1970-es években a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) budapesti művészeti szakosztályának elnöke, később az MTA doktori tanácsa művészettörténet–építészettörténet és régészeti szakbizottságának tagja. 1970: a művészettörténet tudomány kandidátusa. 1979–1990 között az MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Tudományos főmunkatársa nyugdíjazásáig. Az 1990-es évek közepétől megbízott tanárként dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet tanszékén. Munkásságának fő területe a XX. századi magyar és európai művészet tárgyi anyaga, ill. viszonylatai. Szemléletváltó volt 1963-ban publikált könyve a Magyar művészet a két világháború közt, amelyben a hagyománytisztelő irányzatok mellett az addig a művészettörténetben csoportosan irányzatként figyelembe nem vett avantgárdizmust és spiritualizmust (Kozma Lajos, Major Máté építészek, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Korniss Dezső, Jakovits József, Martyn Ferenc, Szántó Piroska, Bálint Endre, Barta Lajos képzőművészek) erőteljesen szerepeltette. ~ írta az első monográfiát Kassák Lajosról a képzőművészről és Korniss Dezsőről. Fő munkája a Derkovits-monográfia, melyben az életművet széles körben, magyar és nemzetközi korrelációban vizsgálta. A Corvina Kiadónál eltöltött időnek köszönhetően sikerült az orosz avantgárdisták nagyszabású monográfiáinak megszervezése – pl.: a Rodcsenko-monográfia – és sajtó alá rendezése. A műveket a világ nagy könyvkiadói is átvették. Több cikke foglalkozik az 1960-as években fellépő nagy magyar neoavantgárd generációval. Főbb kiállításrendezései
1962 • Modern építészet – modern képzőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest • Vajda Lajos, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1976 • Szentendrei művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár
1997 • Veszelszky Béla, Műcsarnok, Budapest (életműkiállítás)
1998 • Rózsa presszó, Ernst Múzeum, Budapest
Főbb művei
• Picasso, Budapest, 1959
• A nyugati művészet új jelenségei, Művészettörténeti Tanulmányok, 1960
• Magyar művészet a két világháború közt, Budapest, 1962
• Konstruktivizmus, Budapest, 1962
• A szentendrei művészet fogalmának kérdéséhez, Művészettörténeti Értesítő, 1965
• Kassák irodalma és festészete, Budapest, 1967
• Derkovits Gyula (monográfia), Budapest, 1968
• A modern magyar művészet periodizációjának kérdéseihez, Kritika, 1969
• Pablo Picasso, Budapest, 1969
• Szentendre és a kelet-európai avantgarde, Valóság, 1971
• Ungarische Avantgarde (kat., München, Milánó, 1971)
• Könyv a 20-as évek szovjet művészetéről, Kritika, 1973
• Derkovits Gyula, Budapest, 1974
• Vasarely, Budapest, 1976
• Adalékok a magyar képzőművészet történetéhez a két világháború között, Művészettörténeti Értesítő, 1973/2.
• Bortnyik Sándor, Budapest, 1975
• Összekötve a földdel, interjú Kepes Györggyel, Kritika, 1980/1.
• L'Art d’avant-garde en Hongrie de 1920 a 1930–1932, Bulletin de Centre Georges Pompidou, 1981/24.
• Korniss Dezső, Budapest, 1981
• Lovasok a vízparton – Fekete négyzet fehér alapon [HÁN A.-val], Művészet, 1984/8.
• Malevics (utószó), Budapest, 1984
• Fülep Lajos emlékezete, in: Fülep Lajos emlékkönyv, Budapest, 1985
• Változások a magyar művészettörténeti irodalom szemléletében a 30-as években, in: Fülep Lajos emlékkönyv, Budapest, 1985
• Kassák helye a magyar avantgarde tendenciákon belül, in: Kassák életmű kat., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1987
• Die Avantgarde Deutung. Ein historisches Vergleich in Westkunst–Ostkunst, München, 1992
• Magyar avantgarde – izmusok nélkül, Új Művészet, 1994/4–5.
• Az abszurd mint koncepció, Balkon, 1993/1–2.
• Derkovits rézkarcmappa, Budapest, 1994
• Derkovits pályaképe, Szombathely, 1996
• Die Konstruktivismus-Konzeption Ernő Kállais 1921–1923, Acta Historiae Artium, 1993
• Egy régi beszélgetés Veszelszky Bélával, in: Veszelszky Béla életmű kat., 1997
• Veszelszky Béla a magányos út választója, in: Veszelszky Béla életmű kat., 1997
• Avant-Garde and Spiritualism in Hungary, in: Hungarian Modernism 1900–1980, Budapest, 1999.
Budapest, 1929. június 20.
Budapest, 2004. augusztus 13. 1946–1951: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet–muzeológia szak. Pasteiner-díj; 1990: Lukács György-díj; Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) életműdíja; 1995: Martyn Klára-díj. 1949–1951 között a Szikra Könyvkiadónál szerkesztőként dolgozott. 1952–1955-ben aspirantúrán volt Fülep Lajos vezetésével. 1956-ban a Szépművészeti Múzeum muzeológusa. 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt fegyelmivel elbocsátották. 1959-ben a Műterem című folyóirat szerkesztője. 1960–1964 között a Képzőművészeti Kiadó, 1965–1979 között a Corvina Kiadó szerkesztője, majd a Modern Művészet főszerkesztője volt. Az 1960-as, 1970-es években a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) budapesti művészeti szakosztályának elnöke, később az MTA doktori tanácsa művészettörténet–építészettörténet és régészeti szakbizottságának tagja. 1970: a művészettörténet tudomány kandidátusa. 1979–1990 között az MTA Művészettörténeti Kutató Intézet Tudományos főmunkatársa nyugdíjazásáig. Az 1990-es évek közepétől megbízott tanárként dolgozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténet tanszékén. Munkásságának fő területe a XX. századi magyar és európai művészet tárgyi anyaga, ill. viszonylatai. Szemléletváltó volt 1963-ban publikált könyve a Magyar művészet a két világháború közt, amelyben a hagyománytisztelő irányzatok mellett az addig a művészettörténetben csoportosan irányzatként figyelembe nem vett avantgárdizmust és spiritualizmust (Kozma Lajos, Major Máté építészek, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor, Vajda Lajos, Ámos Imre, Anna Margit, Korniss Dezső, Jakovits József, Martyn Ferenc, Szántó Piroska, Bálint Endre, Barta Lajos képzőművészek) erőteljesen szerepeltette. ~ írta az első monográfiát Kassák Lajosról a képzőművészről és Korniss Dezsőről. Fő munkája a Derkovits-monográfia, melyben az életművet széles körben, magyar és nemzetközi korrelációban vizsgálta. A Corvina Kiadónál eltöltött időnek köszönhetően sikerült az orosz avantgárdisták nagyszabású monográfiáinak megszervezése – pl.: a Rodcsenko-monográfia – és sajtó alá rendezése. A műveket a világ nagy könyvkiadói is átvették. Több cikke foglalkozik az 1960-as években fellépő nagy magyar neoavantgárd generációval. Főbb kiállításrendezései
1962 • Modern építészet – modern képzőművészet, Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest • Vajda Lajos, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
1976 • Szentendrei művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár
1997 • Veszelszky Béla, Műcsarnok, Budapest (életműkiállítás)
1998 • Rózsa presszó, Ernst Múzeum, Budapest
Főbb művei
• Picasso, Budapest, 1959
• A nyugati művészet új jelenségei, Művészettörténeti Tanulmányok, 1960
• Magyar művészet a két világháború közt, Budapest, 1962
• Konstruktivizmus, Budapest, 1962
• A szentendrei művészet fogalmának kérdéséhez, Művészettörténeti Értesítő, 1965
• Kassák irodalma és festészete, Budapest, 1967
• Derkovits Gyula (monográfia), Budapest, 1968
• A modern magyar művészet periodizációjának kérdéseihez, Kritika, 1969
• Pablo Picasso, Budapest, 1969
• Szentendre és a kelet-európai avantgarde, Valóság, 1971
• Ungarische Avantgarde (kat., München, Milánó, 1971)
• Könyv a 20-as évek szovjet művészetéről, Kritika, 1973
• Derkovits Gyula, Budapest, 1974
• Vasarely, Budapest, 1976
• Adalékok a magyar képzőművészet történetéhez a két világháború között, Művészettörténeti Értesítő, 1973/2.
• Bortnyik Sándor, Budapest, 1975
• Összekötve a földdel, interjú Kepes Györggyel, Kritika, 1980/1.
• L'Art d’avant-garde en Hongrie de 1920 a 1930–1932, Bulletin de Centre Georges Pompidou, 1981/24.
• Korniss Dezső, Budapest, 1981
• Lovasok a vízparton – Fekete négyzet fehér alapon [HÁN A.-val], Művészet, 1984/8.
• Malevics (utószó), Budapest, 1984
• Fülep Lajos emlékezete, in: Fülep Lajos emlékkönyv, Budapest, 1985
• Változások a magyar művészettörténeti irodalom szemléletében a 30-as években, in: Fülep Lajos emlékkönyv, Budapest, 1985
• Kassák helye a magyar avantgarde tendenciákon belül, in: Kassák életmű kat., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1987
• Die Avantgarde Deutung. Ein historisches Vergleich in Westkunst–Ostkunst, München, 1992
• Magyar avantgarde – izmusok nélkül, Új Művészet, 1994/4–5.
• Az abszurd mint koncepció, Balkon, 1993/1–2.
• Derkovits rézkarcmappa, Budapest, 1994
• Derkovits pályaképe, Szombathely, 1996
• Die Konstruktivismus-Konzeption Ernő Kállais 1921–1923, Acta Historiae Artium, 1993
• Egy régi beszélgetés Veszelszky Bélával, in: Veszelszky Béla életmű kat., 1997
• Veszelszky Béla a magányos út választója, in: Veszelszky Béla életmű kat., 1997
• Avant-Garde and Spiritualism in Hungary, in: Hungarian Modernism 1900–1980, Budapest, 1999.