A budapesti Ludwig Múzeumot múlt csütörtök óta jelképesen elfoglaló csoport állásfoglalása, amelyet az artPortal szerkesztőségéhez juttattak el.

Exkluzív: a múzeumfoglalók kommünikéje

A budapesti Ludwig Múzeumot múlt csütörtök óta jelképesen elfoglaló csoport állásfoglalása, amelyet az artPortal szerkesztőségéhez juttattak el.

2013-05-15

Az Összefogás a Kortárs Művészetért csoport, amely a Ludwig Múzeumot jelképesen elfoglaló művészekből, diákokból, aktivistákból áll, egy dokumentumot juttatott szerkesztőségünkbe. A dokumentum a minisztérium közleményeire megfogalmazott állásfoglalásukat tartalmazza.  

A szöveg nem az artPortal szerkesztőségi anyaga, véleményét nem tükrözi.

Az alábbiakban ezt a dokumentumot közöljük, szerkesztés, változtatás nélkül.

artPortal

 

Az Összefogás a Kortárs Művészetért állásfoglalása

 

A Ludwig Múzeumban az Összefogás a Kortárs Művészetért múlt csütörtök óta tüntet a pályáztatási rendszer átláthatóságáért, az intézmények autonómiájáért és a szakmai összefogásért.

A csatlakozók  között megtalálhatók a kortárs képzőművészeti színtér több évtizedes tapasztalattal és nemzetközi rálátással, kapcsolatrendszerrel rendelkező szakemberei (művészettörténészek, kurátorok, kritikusok), itthon és külföldön elismert, nagy tapasztalattal rendelkező művészek, egyetemi professzorok, naprakész információkkal rendelkező fiatalok, a legsikeresebb kortárs galeristák, magángyűjtők: a csoport olyanokat tömörít, akik nap mint nap a kortárs képzőművészet területén tevékenykednek – kisebb részben pedig a kortárs képzőművészet elkötelezett és tájékozott közönsége.

 

Miért követeljük a pályázati anyagok és a bizottsági jegyzőkönyv titkosításának, a bizottsági tagok titoktartási kötelezettségének feloldását:

Tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi eljárás megfelel a törvényi előírásoknak. Azonban

 

1. A pályázati anyagok és a bizottsági jegyzőkönyv titkosításának, az ilyen feltételek mellett zajló vezetői kinevezési folyamatok szakmai elfogadhatóságának vannak előfeltételei, amelyek a Minisztérium által is hivatkozott, jól működő külföldi példák esetében megvalósulni látszanak. Ilyen előfeltétel, hogy a szakmában érintettek (itt: művészek és művészeti szakemberek) meg kell hogy legyenek győződve arról, hogy a döntéshozó által irányított pályázati és döntési folyamat a szakmával egyeztetve, annak tapasztalatait, javaslatait, valamint az adott terület igényeit figyelembe véve került kialakításra. Meg kell hogy legyenek győződve arról, hogy a döntésbe közvetlenül bevontak a.) kompetensek az adott területen b.) kormányzati érdekeket nem helyeznek szakmai szempontok elé. Ennek a bizalomnak az elnyerésére azonban a jelenlegi kormányzat sem törekedett (ahogy az előzőek sem), sőt, eddigi gyakorlatával minden eddiginél erőteljesebben aláásta azt.

 

Az elmúlt évek kultúrát érintő kormányzati intézkedései rendre szakmai egyeztetés nélkül, a szakmai szempontokat, érveket figyelmen kívül hagyva születtek (A Magyar Művészeti Akadémia köztestületi hatalommal való indokolatlan felruházása, a Magyar Nemzeti Galéria beolvasztása a Szépművészeti Múzeumba, a kulturális intézmények autonómiájának szisztematikus fölszámolása, a Magyar Művészeti Akadémia ideologikus monopolhelyzetbe hozása, a forráskivonásokkal az intézmények működőképességét veszélyeztető döntések sora, stb.).

 

A Minisztérium szakmai egyeztetés helyett a sajtóban, közlemények útján, egyirányúan kommunikál az érintett területekkel. Az elmúlt három évben több intézményi vezetőváltás körül voltak tetten érhetők olyan manőverek, aránytalanságok és tisztázatlanságok (Új Színház, Műcsarnok, Trafó, Nemzeti Színház), amelyek a szakma gyakorlóinak nagyobb részében azt a meggyőződést erősítették meg, hogy a döntéshozók elsősorban politikai szempontok szerint ítélik oda a pozíciókat. Mindez érvényes a Ludwig Múzeum igazgatói pozíciójára kiírt pályázatra és annak kezelésére is.

 

Ha a titkosítás feloldása nem történik meg, sőt, a szándék sem érezhető, az elkerülhetetlenül azt a meggyőződést erősíti a az érintettekben, hogy a titkosítás célja nem más, mint valamely politikai és nem szakmai érdekek szabad érvényesítése.

 

2. A pályázatok és a bizottsági jegyzőkönyv titkosításának feloldásától eltekintve a Minisztériumnak még mindig számos lehetősége van az átláthatóság növelésére, ezért nem látjuk akadályát, hogy a bizalom helyreállítása felé tett első lépésként a Minisztérium eleget tegyen alábbi követeléseinknek.


Tisztelettel felkérjük tehát a Humán Erőforrások Minisztériumát, hogy

 

  • haladéktalanul és írásban adjanak magyarázatot arra, miért nem írták ki a pályázatot kellő időben, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a több hónapos bizonytalanság, amely jelenleg példátlanul nehéz helyzetbe hozza az intézményt;
  • haladéktalanul és írásban indokolják, miért nem hívták meg a Ludwig Alapítványt a bizottságba;
  • legkésőbb a kinevezést követően tegyék közzé a nyertes pályázatot, amennyiben az még nem nyilvános;
  • haladéktalanul és írásban tegyék transzparenssé a bizottság összeállításakor foganatosított szakmai szempontjaikat, kitérve azokra is, amelyek alapján például az AICA Műkritikusok Magyar Tagozatának képviselője mellőzhetőnek tűnt, és amelyek 4 minisztériumi alkalmazott jelenlétét tették szükségessé;
  • legkésőbb a kinevezést követően haladéktalanul és írásban, a tekintetbe vett szakmai érveket tételesen ismertetve indokolják a döntést;
  • amennyiben ehhez a vesztes pályázó hozzájárul, tegyék ezt a két pályázat tételes, szakmai szempontú összevetésével.
  • amennyiben a lezajlott pályázat valamilyen oknál fogva érvénytelenítésre kerül és azt új pályázati kiírás követné, követeljük: a pályázati feltételek és kritériumok pontosítását,
    a szakma képviselőinek bevonását a folyamatba, valamint a folyamat nyilvánosság előtti teljes körű transzparenciáját!

 

Az Összefogás a kortárs művészetért radikális gesztusaival a Minisztérium fentebb ismertetett, a szakma érveit és kritikáit sorozatosan figyelmen kívül hagyó lépéseire reagált – melyeknek a Ludwig Múzeum igazgatói pályázata csak egy aktuális példája.


2013. május 15.

 

Szerző:
Cimkék: EMMI, dokumentum, kulturális politika,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Fabényi Júlia lehet a Ludwig új igazgatója

Az április 19-i meghallgatás után a sajtóban több helyütt is napvilágot látott: Bencsik Barnabást Fabényi Júlia váltja a Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum igazgatói posztján.

Múzeumfoglalás a budapesti Ludwigban

Képzőművészek, a művészeti színtér szereplői, aktivisták, diákok foglalták el a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumot ma délelőtt 11 órakor. Az artPortal követi az eseményeket.

Az EMMI hisztériát emleget és halaszt a Ludwig-pályázat ügyében

Hisztériát és politikai hangulatkeltést emleget az EMMI közleményében, amelyet a Ludwig Múzeum mai jelképes elfoglalása után kiadott. Az igazgató személyéről szóló döntést június 12-re halasztja.