A Tett és a Ma című folyóiratok centenáriuma körül rendkívül izgalmas kiállítások sorát produkálja a budapesti Kassák Múzeum. A munka alapját közben egy folyamatos és új

A mozgalom, a média és a rendszer. Beszélgetés a Kassák-kutatásról

A Tett és a Ma című folyóiratok centenáriuma körül rendkívül izgalmas kiállítások sorát produkálja a budapesti Kassák Múzeum. A munka alapját közben egy folyamatos és új szemléletű kutatás adja.

2017-01-04

Az egyik legaktívabb hazai művészeti intézmény a budapesti Kassák Múzeum (Interjúnkat Sasvári Edit igazgatóval itt olvashatja). De hát milyen legyen egy múzeum, amelynek fókuszában éppen egy aktivista művész tevékenysége áll? Persze, nem csak maga a tevékenység, hanem annak társadalmi kontextusa, összefüggésrendszere, és a jelenre gyakorolt hatása is.

Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten. Kiállítási enteriőr. Fotó: Simon Zsuzsanna 

A múzeumban folyó Kassák-kutatás rendre izgalmas kiállításokat eredményez. Január közepéig még látható az Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten, amely Kassák folyóirata, a Ma körül csoportosuló kérdéseket vizsgálja – abszolút kortársi szemmel. És jegyezzük meg, már előkészületben a január 25-én nyíló új kiállítás, a Tettek ideje – Lakhatási mozgalmak a modernitásban, amely ugyan nem csak a múzeum névadójához kapcsolódik, de érinti a Munka-kör tevékenységét is.

Az 1915-ös indulású A Tett, majd  az 1916-os Ma centenáriuma csak apropója annak, hogy a múzeum Kassák folyóirataira koncentrál, és az állandó kiállítás mellett előbb A Tett (Jelzés a világba), most a Ma köré szervezett kiállítást. Sokkal izgalmasabb, mi látszik ma Kassák száz évvel ezelőtti munkásságából. Hogyan lehet a múzeum igen gazdag hagyatékát és gyűjteményét maivá, kortárssá tenni. A kiállítás két kurátorával, Dobó Gáborral és Szeredi Merse Pállal beszélgettünk.

Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten. Kiállítási enteriőr a január 15-ig még látható tárlatról.
Záró tárlatvezetés január 12-én.
Fotó: Simon Zsuzsanna 

Szeredi Merse Pál (Sz.M.P.): A Kassák Múzeum 2011 óta Sasvári Edit vezetésével új program mentén szervezi kiállításait és kutatásait. Mi ehhez az irányváltáshoz kapcsolódva kezdtünk el Kassák avantgárd munkásságával, szorosabban folyóirat-szerkesztői munkájának újragondolásával foglalkozni. A múzeum gyűjteményének alapját képező Kassák-hagyaték összetett, a műtárgyak mellett Kassák levelezését, kéziratait és az egyéb dokumentumokat is magába foglaló archívum. Kutatásunk ezen keresztül, de új módszerekkel, kortárs megközelítéssel foglalkozik Kassák folyóirataival, tágabban pedig a magyar avantgárd történetével.

aP: Kassák lapkiadói tevékenysége, mindaz, amit a nyilvánosságról, a folyóiratokon keresztüli intézményesülésről, a politikáról gondolt, sok szempontból ma is nagyon ismerős. A Kassák-centenárium mellett mennyiben erősítette ez a témával való foglalkozást?

Dobó Gábor (D.G.): Fontos volt számunkra, hogy hangsúlyozzuk a téma aktualitását. Ez leginkább abban az összetettségben ragadható meg, ahogy Kassák a művészethez, a politikához, a művészeti intézményrendszerhez, a médiához vagy az imázs-építéshez nyúlt. A centenáriumi távolság még inkább hangsúlyozza, hogy az eltelt hosszú idő ellenére is mennyire a maiakhoz hasonló kérdések, problémák foglalkoztatták Kassákékat. A művészetet olyan kommunikációként képzelték el, amelynek közege, közönsége, témája van, így a művészeti aktivitás és az intézmény, amelyben működik, kölcsönösen meghatározzák egymást.

aP: A kiállítás a két éve elindított kutatómunka egyik állomása, melyhez számos program, konferencia, előadássorozat kapcsolódott. A kiállítás egy apropó, egy „ugródeszka” volt mindehhez?

Sz.M.P: A két éve elkezdett kutatásunk elsődleges feladata Kassák avantgárd folyóiratainak komplex tudományos feldolgozása. Ehhez kapcsolódóan pedig egy olyan programsorozatot is létrehoztunk, ami a legszélesebb közönség számára tematizálja s teszi hozzáférhetővé Kassák avantgárdját. A kiállítások mellett kiadványokon, weboldalakon, előadás-sorozatokon és múzeumpedagógiai programokon keresztül igyekszünk újabb közönséget is megszólítani.

Elképzelni egy mozgalmat: a Ma Budapesten. Kiállítási enteriőr. Fotó: Simon Zsuzsanna 

aP: Jól érzékelem, hogy miközben Kassák neve ismert, mégis, mintha légüres térben mozogna mindaz, ami hozzá kapcsolódik? Milyen kérdéseket fogalmaznak meg ma Kassák kapcsán?

D.G: Nehéz megítélni, hogy Kassák az irodalomtörténeti- művészettörténeti kánonban ma hol helyezkedik el. Munkásságának jelentősége úgy válik pontosan érthetővé, ha köré rajzoljuk azokat a közegeket, kontextusokat, amelyekben mozgott. Kiállításainkban éppen erre teszünk kísérletet. Alapvető kérdésünk tehát nem az, hogy avantgárd művészként miben különbözött a kortársaitól, hanem hogy mik voltak azok a konvenciók, melyeket ő és a kortársai egyaránt követtek. Ilyen kérdés a folyóirat-szerkesztés, ami ma már nem magától értetődő dolog, de a modernizmus idején nagyon sok művész – író és képzőművész – indított lapot és vett részt szerkesztésükben, ebből következően a művészetről való gondolkodásuk is sokkal jobban tetten érhető a korabeli lapokban. A folyóiratok bizonyos véleményt képviseltek és folyamatos vitában álltak egymással. Kiállításaink részben ezeknek a vitáknak a visszafejtésére épülnek. Ezek azok a csomópontok, törésvonalak, melyek kirajzolják a korban akkor legfontosabbnak tartott problémákat. Ha csak a művekre koncentrálunk, ez a nagyon fontos viszonyrendszer elhalványul.

aP: Nagyon izgalmasak, áthallásosak a legutóbbi kiállításban olvasható dokumentumok, levelek, amelyek többek között arról tanúskodnak, hogyan lehetetlenítette el sok esetben a hatalom – hol papírhiányra, hol másra hivatkozva – az egyes orgánumok megjelenését. A kutatási program, mint ahogy a kiállítás, kitekint a „média és a hatalom” viszonyának kérdéskörére is? Kassák feszegette ezeket a határokat?

Sz.M.P: Amikor az avantgárd művészetet igyekszünk tematizálni, elengedhetetlen, hogy a médiáról is beszéljünk. Az avantgárd művészek nagyon intenzíven alkalmazták kommunikációjuk részeként azokat az új médiumokat és technikai eszközöket, amelyek a századforduló idején rohamos fejlődésnek indultak. Elsőként az olasz futuristák használták nagyon tudatosan a médiát, később az expresszionisták és a dadaisták is bekapcsolódtak. Jelenlegi kiállításunk egyik legfontosabb vizuális eleme a Ma folyóirat címoldala, amely  egyedüli volt a hazai piacon. Kassák lapjának címoldalát is manifesztumként használta: műalkotások reprodukcióit, versszövegeket, kottarészleteket nyomtatott rá. Ennek közvetlen analógiája a Herwarth Walden által szerkesztett berlini expresszionista folyóirat, a Der Sturm volt. A Sturmhoz hasonlóan Kassák is komplex programot hozott létre saját mozgalma számára. A folyóirat mellett könyvkiadással is foglalkoztak, zenés előadásokat, színházat szerveztek, képzőművészeti galériát nyitottak.

Ma folyóirat első világszemléleti különszáma. Szerk. Kassák Lajos-Uitz Béla. Részlet a címlapról. Bp. 1918, december. 
A Kassák Múzeum kiállításáról: Elképzelni egy mozgalmatA MA Budapesten. Fotó: artPortal

D.G: Nem csak a kiállítás, de az ehhez kapcsolódó, manifesztumokat tematizáló előadás-sorozat is felvetette a média és az avantgárd viszonyát. Az előadók nagy hangsúlyt fektettek arra kérdésre, hogy a huszadik századi és a kortárs kiáltványok miképpen jelentek meg a nyilvánosságban.

aP: A manifesztum, mint képzőművészeti alkotás megjelenik a hatvanas-hetvenes évek magyar művészeti mozgalmaiban is. Miként van jelen Kassák szellemisége a 20. században?

Sz.M.P: Fontos számunkra, hogy kiállításainkban és programjainkban olyan kérdéseket is bemutassunk, amelyek kortárs szempontból is tanulságokkal szolgálhatnak. Ilyen például a művészet és politika kapcsolata, a művészet, a művészeti intézményrendszer autonómiájának kérdése, a művészet nyilvánossága és lehetséges közegei. A hagyományokkal látszólag radikálisan szakító művészek számára az 1910-es években mindezek központi kérdéssé váltak, melyek, ha esztétizáló szempontból vizsgáljuk az avantgárdot, nem kerülnek felszínre. Célunk, hogy feltegyük azokat a kérdéseket, amelyek a mai napig nagyban befolyásolják a művészetről való gondolkodást, és bemutassuk, Kassákék száz évvel ezelőtt milyen választ adtak ezekre a kérdésekre, az milyen reakciókat váltott ki a művészeti élet képviselőiből. Ugyanakkor nem akarjuk átemelni az akkori válaszokat egy kortárs közegbe.

D.G: A kiállítás teret nyit a párbeszéd számára, de a tanulságokat nem kívántuk a látogatók szájába rágni.

aP: Az is jól látszik, hogy a Tett folyóiratot követő Mában hogyan változik Kassák politikához való viszonya. Visszalépés, másfajta útkeresés volt a művészet által képviselt politikai erő?

Sz.M.P: Számomra nagyon érdekessé vált a Ma galériájának kutatásakor a professzionális művészeti intézményrendszer, s az ebbe belépő, vállaltan különutas, outsider projekt viszonya. Ezt a kiállításban olyan művészeken keresztül mutatjuk be, akik a Ma Galéria kiállításain keresztül váltak ismertté. Kassák szinte ismeretlen festőket állított ki, többek között Mattis-Teutsch Jánost és Bohacsek Edét. Érdekes Kassák viszonya a hagyományhoz is. A Ma címlapjait végignézve egyértelművé vált az erőteljes előkép-kereső irány is. Nem véletlenül került címlapra Bartók-kotta, Rembrandt vagy Van Gogh metszete. Kassák úgy gondolt ezekre a szerzőkre, mint közvetlen előképekre, melyekhez csatlakozik, s amelyhez képest építi fel saját mozgalmát. A magyar modernizmusból a Nyolcak egyes tagjait emelte ki Kassák, folyóiratában szerepelt Kernstok Károly, Tihanyi Lajos és Berény Róbert is. A Ma galéria második évadának nyitó kiállítójának Tihanyit nyerte meg Kassák, neki ez az első önálló kiállítása volt.

Ma, címlap. Fotó: Simon Zsuzsanna

Sz.M.P: Kassák először 1917-ben vázolta fel a Ma-mozgalom intézményesülésének programját, amit az elkövetkező két évben megvalósítottak. A galérián, az előadásokon keresztül egyre szélesebb körben váltak ismertté és kerültek be abba a művészeti vérkeringésbe, amely korábban kivetette az avantgárdot. Fontos látni, hogy Kassákék részévé váltak a rendszernek, ezt mutatja a sajtó hangvételének megváltozása is. A tudósítások 1917-ben már nem csak a „magyar futuristák” okozta botrányokról szóltak, hanem valós művészeti intézményként kezelték Kassák folyóiratát és galériáját.

aP: Kassákra erősen hatott a német expresszionizmus, az olasz futurizmus. Amit megteremt, mennyiben lesz speciálisan hazai? Vagy inkább személyesen rá jellemző?

D.G: Kassákot a szerkesztői szerepe miatt lehet a magyar avantgárd, főleg a korai történeti avantgárd főszereplőjének nevezni, de a kutatásaink során az derül ki, hogy ez nem egyszemélyes történet, az avantgárd nem egyenlő Kassákkal. A mozgalom is nagyon heterogén csoportosulás volt, a magyar avantgárd kezdeményezések sokközpontúak.

Sz.M.P: A mozgalomnak nem volt meghatározott kiáltványa, „izmusa”, mely sok más avantgárd csoportosulásnál alapvetés volt. Az Aktivizmus, amely névvel a tízes évek pesti avantgárdját általában illetjük, egy olyan fogalom, amelyet Kassák a berlini expresszionisták, kifejezetten pedig a Die Aktion köréhez kapcsolódva adaptált, de csak 1919 februárjában. A magyar kortársak általában éppen a futurizmushoz kapcsolták Kassákékat, amitől ők magukat elhatárolták. Sokszor olvasható a korabeli sajtóban a „kassákizmus”, mint a mozgalom neve, utalva Kassák vezető szerepére. Ugyanakkor egyértelmű válasz nincs arra, hogy a pesti avantgárdot hogyan lehetne „izmusként” meghatározni.

 

Szerző: Marton Éva
Cimkék: modern művészet, múzeum, Kassák Múzeum, avantgárd,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Pár smokk kioszk. Kaszás Tamás a Kassák Múzeumban

Kaszás felforgatta a Kassák Lajos-féle újságosbódékat. Keserű utópiákat talált alattuk és reklámtörténelmet. A reklám kegyelmi pillanata, favela esztétika és disztópia Óbudán.

„Ez a kis múzeum a kreativitás szabad terepe“ – interjú Sasvári Edittel

Nem lehetett nem észrevenni a Kassák Múzeum megújulását az utóbbi években. A főváros és az ország egyik legizgalmasabb múzeumának vezetőjét, a márciusban díjjal is elismert Sasvári Editet kérdeztük.

Nemzetközi elismerés: red dot díjat nyert a Kassák Múzeum

 A Kassák Múzeum új arculata elnyerte a világ egyik legrangosabb dizájn elismerését, a red dot díjat kommunikációs dizájn kategóriában. A red dot a kiemelkedő dizájn...