Egy kiállítás, amely a Sokol, azaz Sólyom nevű cseh mozgalom történetét, de méginkább az esztétikáját mutatja be. Prága, queer archívum. Az írás az East Art Mags program keretében

A Sokol esztétikája a queer emlékezet központjában, Prágában

Egy kiállítás, amely a Sokol, azaz Sólyom nevű cseh mozgalom történetét, de méginkább az esztétikáját mutatja be. Prága, queer archívum. Az írás az East Art Mags program keretében készült.

2017-05-21

A cikk az East Art Mags program keretében készült, együttműködésben az Artalk.cz-vel. A programot a Visegrad Fund támogatja.

Prága egyik külkerületében, a Pankrác metrómegállótól (C vonal) három perc sétára található a Queer Emlékezet Központja (Společnost Pro Queer Paměť, SPQP). A szervezet munkatársai a 2015-ös alapítás óta a homoszexualitás csehországi történetének feltárásán és bemutatásán dologoznak; dokumentumokat, kiadványokat és tárgyakat archiválnak, és van egy kisebb szakirodalmi könyvtáruk is. Mindezeken felül, egyik legérdekesebb vállalásuk az az oral history dokumentumtár, amelyben a cseh LMBT közösség idősebb tagjainak életút-interjúit gyűjtik, így feltárva és láthatóvá téve a csehszlovákiai szocializmus LMBT életeinek sajátosságait és stratégiáit, személyes és kollektív szinten.  Céljuk az LMBT közösség folyamatos történeti emlékezetének segítése. Az intézmény által szervezett programokról – előadások, vetítések, beszélgetések – a honlapon és a facebook oldalon lehet tájékozódni. Az archívum minden hétfőn 6-8-ig áll nyitva az érdeklődők előtt.

Tyršův sen : A Sokol vizuális reprezentációja queer szemmel

Az állandó kiállítás mellett – amely az LMBT közösség nemzetközi és cseh-specifikus történelmének meghatározó pontjait mutatja be, és az alapvető terminusokat tisztázza – 2017 februárjától április végéig időszakos tárlat is látható az archívumban Tyršův sen, azaz Tyrs álma címen, amely egy szervezet, a Sokol hivatalos vizuális reprezentációját veszi górcső alá. A kiállításért és az azt megalapozó kutatásért az SPQP állandó munkatársa, František Tymir felelt.

 Fotók: az SPQP jóvoltából

A cseh közönségnek egyértelmű a Sokol relevanciája a nemzeti történelemben, a külföldi látogatók és olvasók nagyobb hányadának azonban valószínűleg tisztázásra szorul. A Sokol (Sólyom) nevű tornaszervezetet 1862-ben, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területéhez tartozó Prágában alapította Jindřich Fügner és Miroslav Tyrš. A csoport nyitva állt minden kor- és társadalmi osztály tagjai előtt, majd a századforduló környékén már a nők előtt is. Az „ép testben ép lélek” alapelvét követő szervezet eredetileg egy, a politikán felül álló kezdeményezésként indult, végül azonban meghatározó szerepet játszott a 19. században meginduló cseh nemzeti öndefiníciós törekvések alakulásában.

Az alapítást követő évtizdekben a fizikai, morális és intellektuális tréning fontosságát hirdető nacionalista mozgalom elképesztő népszerűségre tett szert a csehek körében, de más szláv és migrációs közösségekben is táptalajra talált. A Sokolról szóló cikkek, az alapelveket, törekvéseket és eredményeket részletező tanulmányok, a nyilvános előadások és a hatalmas tömegrendezvények (sletek) sokat tettek hozzá az alakuló diskurzushoz, majd a századfordulót követően a csoport vezetői politikai szerepet is vállaltak. Bár az évtizedek során többször változott a Sokol vezetősége, a tagság  személyi összetétele és feltételrendszere, céljaik és politikai hovatartozásuk, valamint vizuális reprezentációjuk sokáig konzisztens maradt. 

 

A Sokol esztétikáját nagyban befolyásolta az egyik alapítótag, Miroslav Tyrš munkássága. Tyrš a filozófia doktora volt, az 1860-as években művészettörténettel és a művészetfilozófiával foglalkozott. Első könyve a sokat sejtető Olimpiai ünnep címen jelent meg, amelyben az antik görög művészet és a sport kapcsolatáról értekezett. Ennek megfelelően – a korban egyébként is divatosnak számító neoklasszicista trendektől valószínűleg nem függetlenül – a Sokol ideáinak promotálásához a klasszikus görög testábrázolás vizuális hagyományát rendelte. Így a Sokol-tagok egyenruhás és sportöltözékes képei mellett nagy szerepet kapott a részben vagy egészben meztelen testek bemutatása is. Ezzel a törekvéssel egyrészt a klasszikus kultúrák nagyságát állították párhuzamba az alakuló cseh nemzeti identitással, amelyben a személyes test a nemzet testének metaforájává vált. Másrészt – bár a történeti és mitológiai témákat feldolgozó műveken láthatott a közönség meztelen fiúkat és férfiakat – Tyrš úttörőnek számított abban, hogy klasszicizáló formában ugyan, de a mainstream kommunikáció eszközévé tette a modern, a kortárs férfi meztelen testének esztétizálását.

A kurátor a történelmi kontextust, a politikai és a szervezeti változások aspektusát kiiktatva, kizárólag ezt a vizuális hagyományt állította a kiállítás fókuszába. A bemutatáshoz a képeslap műfaját választotta, amely a korszak egyik legnépszerűbb médiumának számított. A kiállítás mintegy 70 darab lapot sorakoztat fel, amelyek nagy része a szervezet fennállásának első 80 évéből, az 1860-1940 közötti időszakból származik. A képeslapok mindegyikén meztelen vagy félmeztelen férfiak szerepelnek, egyedül vagy csoportosan, testgyakorlás közben, vagy valamiféle nemzet-allegóriaként megjelenítve, fényképen vagy grafikán, vegyesen.

 

 

De miként jön mindehhez a LMBT emlékezet és a queer olvasat? A kiállítás nem azt állítja, hogy ezeket a képek szándékoltan homoerotikus tartalomként készültek. A kisportoltság népszerűsítése mellett a Sokol üzenetének például természetes része a homoszocialitás ábrázolása: a férfiak közti bizalom és barátság azon formái, amelyek szükségesek a nacionalizmus ideájához tartozó összetartozás, összetartás és bajtársiasság megjelenítéséhez. Abban a normatív társadalmi berendezkedésben, amelyet hagyományosan a heteroszexuális férfi-gondolkodás és férfi-tekintet határoz meg, a megjelenített testek valóban mint az egészséges nemzet erőtől duzzadó pillérei értelmeződnek.

A kiállítás ezeken a rétegeken túli jelentésekre mutat rá; mégpedig arra, hogy ugyanezek a testek a befogadás személyes szintjén vágytárgyakká válnak. Olyan, a társadalmi főáram diskurzusából kiszoruló nézőpontokkal bíró marginalizált csoportok tagjainak vágytárgyaivá, mint amilyenek  a homoszexuális férfiak vagy akár a heteroszexuális nők. Ebből következően, egy olyan korszakban, amelyben igencsak korlátozott volt a meztelen férfitestek láthatósága a publikus térben, ezek a testek és az ábrázolt homoszociális viszonyok a homoszexuális egyének számára, illetve a korszakban jelenlévő homoszexuális szubkultúrákban minden bizonnyal homoerotikus tartalommal töltődtek fel. Így a Sokol vizuális reprezentációja a nemzeti öntudatra ébredés vizuális hagyományával párhuzamosan, a queer történelemnek is szerves részét képezi.

A hasonló jelenségeknek, származzanak azok az irodalom, a képzőművészet vagy akár politikai propaganda területéről, a megvizsgálása és feltárása nagyban hozzátartozik az LMBT személyek és közösségek történetének, a többségi társadalom és a homoszexuális kisebbség viszonyainak megismeréséhez és megértéséhez.

Amennyiben birtokukban van olyan dokumentum, tárgy vagy történet, amelyet szívesen megosztanának az archívummal és ezen keresztül a nyilvánossággal, úgy ne habozzanak, és keressék fel az archívumot a nyitvatartási időben, vagy írjanak nekik emailt a queerpamet@queerpamet.cz címre.

Szerző: Benedek Kata
Cimkék: modern művészet, Prága, East Art Mags, queer,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

What is East Art Mags?

EAST ART MAGS is an initiative of four art magazines in the East Central European region.

A meztelen férfi titkai

A Ludwig Múzeum legújabb kiállítása izgalmas témát állít középpontba: a meztelen férfitestet. Az artPortal a budapesti tárlat társkurátorait, Turai Hedviget és Simon Katit kérdezte.

East Art Mags: nemzetközi együttműködésben vesz részt az artPortal

Három másik, térségbeli, kortárs művészettel foglalkozó lappal kezd együttműködést az artPortal – a cél egy közös platform elindítása, rezidencia programmal, közös tartalmak létrehozásával.