A médiaháborúk alapját ma is a propagandasajtó és az ellenzéki hangok csatája határozza meg. A Tett idejében is így volt ez. Csakhogy Kassák párszáz emberhez szólhatott, a propaganda

Kassák és a médiaháború. Az újragondolt Tett.

A médiaháborúk alapját ma is a propagandasajtó és az ellenzéki hangok csatája határozza meg. A Tett idejében is így volt ez. Csakhogy Kassák párszáz emberhez szólhatott, a propaganda többszázezerhez.

2015-07-20

Jelzés a világba
Háború - Avantgárd - Kassák
Kassák Múzeum, Budapest, szeptember 27-ig 

A száz éves Tettet ünnepli idén a Kassák Múzeum egy koránt sem hagyományos centenáriumi kiállítással. A kiállítás alapjául szolgáló történeti kutatásokat végző kurátoroknak, Dobó Gábornak és Szeredi Merse Pálnak, illetve a kiállításdizájnért felelős Rudas Klárának köszönhetően egy olyan tárlat jött létre, mely egyrészt a kiállítótér falain belül átfogó képet ad a Tett megjelenésének körülményeiről, emellett pedig lehetőséget ad a látogatóknak arra, hogy ki-ki saját érdeklődése szerint gondolja tovább a folyóirat jelentőségének lehetséges értelmezését – a kiállítás szűk értelemben vett keretein túl.

A Jelzés a világba című tárlat alapvetően nem műtárgyak köré szerveződik. A kutatás alapját az 1915 novembere és 1916 szeptembere között kéthetente megjelenő folyóirat, és ennek történeti kontextusa jelentette – ezen belül is a lap háborúellenessége. A falakon olyan forrásanyagok, szövegek, dokumentumok láthatók, melyek a Tett megjelenéséhez köthetők. Ezeket a forrásanyagokat a múzeum termeinek egyes falaira került infografikák egészítik ki és hálózzák be, segítve Kassák Tett-beli koncepciójának megértését és továbbgondolását.

Rónai Dénes: Kassák Lajos (1915). Forrás: Kassák Múzeum

Az a benyomásunk alakulhat ki, hogy a száz évvel ezelőtt indult folyóirat törekvései, és Kassák kezdeti működésének körülményei ma is aktuálisnak hatnak. A hazánkban zajló médiaháborúk alapját napjainkban is a propagandasajtó, és az ezzel szembemenő ellenzéki hangok csatája határozza meg. Az a küzdelem, amelyet ma a független, társadalomkritikai szemléletű újságírás folytat a hatalmi ideológia által vezérelt média egyre növekvő befolyásával, nagyon hasonló Kassák 1915-től, A Tett-ben kifejezett pacifista és szocialista törekvéseihez, melyekkel akkor csupán a társadalom szűk rétegét tudta elérni. A kiállításnak vállalt célja ennek az attitűdnek a hangsúlyozása, mely révén A Tett és kora napjainkban is fontos üzeneteket közvetít, és valóban úgy jelenhet meg, mint egy „jelzés a világba." 

 

A Tett internacionális horizontja. Fotók: Kassák Múzeum

Az első terem egyik falán a tömegsajtó kontextusában helyezték el a folyóiratot. A fal középpontjában a Tett 1915. november 1-jei számának egy eredeti példánya, amit a korabeli „háborús sajtó” huszonöt legnagyobb példányszámban megjelenő lapjának reprodukciói vesznek körül. A folyóiratokat egy olyan infografika fogja össze, mely a megjelenési példányszámok egymáshoz viszonyított arányait teszi láthatóvá. A nagy példányszámú lapok (például Az Est a maga 282 000 fölötti példányszámával) A Tett (500-1000 pld.) olvasóinak több százszorosát is elérhették.

Érzékelhető, hogy a propagandasajtó háborúpártisága mellett milyen vékony hangot kaphatott a lap háborúellenessége. De az infografika azt is jelzi, hogy az utólag progresszív és újító lapként számon tartott folyóirat saját történeti korában csak egy nagyon szűk réteghez juthatott el.

 

  

A Tett a tömegsajtó kontextusában

A szemben lévő, úgynevezett „sztereotípia falat” egy olyan grafika borítja, ami a háborús diskurzust két nézőpontból szemlélteti. Egyrészt idézeteket olvashatunk Kassáknak az Új Nemzedékben (egy nyíltan antiszemita lapban) megjelent cikksorozatából, melyben különböző nációkról – magyarokról, angolokról, németekről, franciákról, oroszokról – alkotott véleményét fogalmazza meg a háború kitörésének évében.

Ezekkel az 1914-es szövegrészletekkel a kiállítás rámutat azokra az ellentmondásokra is, amelyek Kassák Lajos személyéhez köthetők, valamint  arra, hogy a Tett megjelenésének éve Kassák számára világnézeti változást is jelentett.

Az ábra másik része pedig idézeteket sorakoztat fel magyar és nemzetközi avantgárd fogadtatását jellemző közvéleményből az 1915 és 1916 közötti időszakból, azaz a Tett megjelenésének idejéből.  Lealacsonyító jelzőkkel illeti a háborús propaganda Kassák avantgárd nézeteit, amikor 1915-től a háború ellen fordul („korcs és beteg”, „példátlan zagyvaság”, stb). A kiállításra készült ábra a két ellentétes szempontrendszert úgy jeleníti meg, hogy az egyes idézetek közötti kapcsolatok lehetőségeit is jelöli.

  

Kassák Lajos és a háború kultúrája.

A következő terem három falát körbefutó harmadik diagramon a Tett „internacionális horizontja” tárul elénk, mely az első két falon megjelenő külső –hazai és nemzetközi – kontextussal szemben a folyóiraton belül megjelenő internacionális vonatkozásokról ad képet. Az olasz futurizmus, a német expresszionizmus és a francia szimbolizmus olyan példái láthatók a kiállításon, melyek a Tett valamely számában megjelenést kaptak, így például Vaszilij Kandinszkij Fagott című szövege, Guillaume Apollinaire Saint-Merry muzsikusa című verse, vagy Bernard Shaw Impresszionizmusa.

Jól tanulmányozható Kassák Tett-beli szerkesztői munkássága is, ami a kiállítás értelmezésében az 1916. augusztusi „internacionális számban” csúcsosodott ki. Itt jelenik meg a tárlaton bemutatott két műtárgy is, egy belga kongói maszk, melyhez hasonló a Tett 1916. augusztusi számában szerepel; illetve ugyanebből a számból Ivan Meštrović Pietája, mely a spliti Muzeji Ivana Meštrovića – Galerija Meštrović gyűjteményéből került a tárlatra.

A Tett, 1915 november 1. Forrás: Kassák Múzeum

Kassák nemzetközi tájékozottsága, és az ennek köszönhető referenciák fontos részét képezték a Tett lapszámainak, különösen az 1916. augusztusi számnak. Itt jelent meg Kassáknak a kiállítás címét is adó Jelzés a világba című programszövege, melyben a nemzetközi békepárti mozgalmakhoz való csatlakozni-vágyását fejezte ki.

Ennek a számnak a vizsgálata során világosan látszik az is, hogy nem kizárólag háborúellenes szerzők szerepeltek a Tettben, amivel Kassák célja a kritikai szemlélet előhívása is lehetett. A terem grafikai megoldásai abban segítik a látogatót, hogy vissza tudja követni a Tett nemzetközi vonatkozásainak különböző forrásait, valamint rámutat olyan kapcsolatokra, melyek az egyes referenciák között direkt vagy indirekt módon megjelennek.

 

  

A Tett internacionális horizontja

A kiállítás három „fala” közötti legfontosabb kapocs, hogy a Tetthez kapcsolódó tudományos kutatások, és az ezek eredményeit vizualizáló grafika szorosan összetartozó egységként jelennek meg. Így a kutatási eredmények nem egy hagyományos történeti narratíva mentén sorakoznak, hanem az eredmények ábrázolásával, láthatóvá tételével – a kiállításgrafika segítségével – a látogatók gondolkodását mozdítják elő.

A kiállításgrafika letisztult látványvilágra, és az egyértelmű eligazodás segítésére törekszik. Bár jól igazodik a Tett vizuális megjelenéséhez is, mégsem egy száz évvel korábbi szempontú vizualizációra törekszik, hanem a XXI. századi századi infografikák eszközeivel – ezzel is a jelenből való visszatekintés nézőpontját hangsúlyozva – dolgozza fel a kutatási eredményeket. A kutatás és a vizualizáció összhangja a második fal esetében mélyülhetett el leginkább. Itt már az idézetek átláthatósága is a grafikai megvalósításon, a színkódok és az összefüggésháló rendszerén alapul, ezzel könnyítve meg, hogy a néző új kapcsolatokat találjon az egymáshoz tartozó, vagy épp egymásnak ellentmondó szövegrészletek között.

 

  

A Tett internacionális horizontja

A kiállítás rendezői – a két doktori iskolás kutató, Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál, illetve a MKE festő szakán egy éve diplomázott Rudas Klára – a tudományos pontosságra is nagy hangsúlyt fektettek: a hivatkozott vagy idézett szövegek és más megjelenő anyagok forrásai mindenhol pontosan jelezve vannak. Ezzel az érdeklődők további informálódásának lehetőségét is elősegítik.

Ritka manapság Magyarországon az olyan kiállítás, ahol ennyire szoros együttműködés valósul meg a kutatást és a kiállítás vizualizációt végző szakemberek közt. A tárlaton olyan kollaboráció sikeres létrejöttének példáját láthatjuk, amilyenre Kassák is törekedett maga korában a művészet és élet összekapcsolásával, az avantgárd magatartásformával. A Jelzés a világba című kiállítás legfőbb érdeme, hogy nem csupán ezt az egységet sikerült megteremtenie, hanem mindezek segítségével annak lehetőségét is, hogy a látogató egy kész narratíva helyett a látott és olvasott források alapján továbbgondolhatja, egyénileg értelmezheti Kassák korának és az első magyar avantgárd folyóiratnak jelentőségét az elmúlt száz év viszonylatában.

 

Cimkék: modern művészet, avantgárd,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Pár smokk kioszk. Kaszás Tamás a Kassák Múzeumban

Kaszás felforgatta a Kassák Lajos-féle újságosbódékat. Keserű utópiákat talált alattuk és reklámtörténelmet. A reklám kegyelmi pillanata, favela esztétika és disztópia Óbudán.

„Ez a kis múzeum a kreativitás szabad terepe“ – interjú Sasvári Edittel

Nem lehetett nem észrevenni a Kassák Múzeum megújulását az utóbbi években. A főváros és az ország egyik legizgalmasabb múzeumának vezetőjét, a márciusban díjjal is elismert Sasvári Editet kérdeztük.