E hét végéig még látogatható a madridi Thyssen-Bornemisza Múzeumban a Kincsek Budapestről: A reneszánsztól az avantgárdig című, a két legnagyobb hazai közgyűjtemény anyagából válogatott, kilencven tételt felvonultató kiállítás. A vezető magyar múzeumoknak és a modern magyar művészetnek a korábbiaknál jobb nemzetközi pozicionálását elősegíteni hivatott sorozat már az évtized elején megkezdődött Londonban (2010), Rómában (2013-ban) és Bécsben (2014), de igazi lendületet – egyrészt az előkészületek időigényessége miatt, másrészt a kiemelkedő jelentőségű műtárgyaknak a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója alatti könnyebb kölcsönözhetősége okán – a legutóbbi években kapott.
A sorozat eddigi központi állomásai a már említett városok mellett Párizs (kétszer is) és Milánó voltak, ahol nagy, átfogó kiállításokra került sor; Párizsban a Musée d’Orsay Allegro barbaro című tárlatát 170 ezren, majd tavaly a Musée du Luxembourg Remekművek Budapestről című kiállítását 130 ezren látták, míg a milánói Palozzo Realéban 2015-ben 100 ezer látogatója volt a Raffaellótól Schieléig – Remekművek a budapesti Szépművészeti Múzeumból című tárlatnak. Emellett sor került tematikus bemutatókra is: Rómában a Szépművészeti Múzeum nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő Toulouse-Lautrec grafikai anyagából válogatott bemutatót több mint 100 ezren látták, Marosvásárhelyen 2015-ben a múzeum legszebb rézmetszeteiből rendeztek tárlatot, jelenleg pedig a Zichy Gyűjtemény darabjai láthatóak ugyanott. Ez az anyag ősszel a bukaresti Nemzeti Művészeti Múzeumban is látható lesz. Az erdélyi sorozat egyébként már korábban kezdődött: 2009-ben a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum adott otthont a budapesti múzeum gyűjteményéből válogatott Egyiptom művészete a fáraók korában című tárlatnak.
A Thyssen-Bornemisza Múzeum főhomlokzata. Forrás: museothyssen.org
A mostani madridi bemutató gondolata is régóta, egészen pontosan Guillermo Solana, a Thyssen-Bornemisza Múzeum gyűjteményi igazgatója első, 2006-os budapesti útja óta érlelődik. Ezzel együtt a Szépművészeti Múzeum a Pradóval is kapcsolatban állt a madridi kiállítás előkészítése során, végül azonban a Thyssen-Bornemisza Múzeum kínálta a kedvezőbb feltételeket és az ő időben szélesebb gyűjteményi profiljukhoz is könnyebben illeszthető a magyarországi anyag. A Thyssen-Bornemisza Múzeum és a Szépművészeti Múzeum között műtárgycsere formájában eddig is volt együttműködés s ez a kiállítás után is folytatódik: mint Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta, a 2019-re tervezett, Rubens nevével fémjelzett nagyszabású flamand kiállításra a madridi intézmény számos képet kölcsönöz majd.
A magyar kiállítás bejárata. A Szépművészeti Múzeum jóvoltából
A magyar kiállítás a fogadó intézményben megkülönböztetett figyelmet kapott, hiszen ezzel a – VI. Fülöp spanyol király és Áder János köztársasági elnök jelenlétében megnyílt – tárlattal ünneplik 25. születésnapjukat, s a kurátori teendőket Mar Borobia, a régi mesterek gyűjteményének vezetője társaságában az igazgató, Guillermo Solana vállalta. Az öt évszázad műveit – köztük a XVIII.-tól a XX.-ig magyar festők remekeit is – felvonultató anyag nagy vonalakban követi a korábbi hasonló tárlatok felépítését, természetesen figyelembe véve a más befogadó közeget.
Az egyik nagy dilemma a spanyol művek súlya volt a kiállításon belül, hiszen a Szépművészeti Múzeum többek között épp e területen rendelkezik nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő anyaggal. A spanyol néző inkább saját országa művészeinek korábban nem ismert kitűnő munkáira kíváncsi-e elsősorban vagy a számára külföldinek minősülő alkotásokra? Míg például a milánói kiállítás rendezői abból indultak ki, hogy az olasz nézőket főként saját művészeik érdeklik, a madridiak a múzeumlátogatóikat sokkal inkább nemzetközi érdeklődésűnek tartják, így bár El Greco, Velázquez, Murillo vagy Goya remekei nem hiányozhatnak, az anyagban nem kapnak aránytalanul nagy helyet a spanyol munkák.
Spanyol vonatkozásai persze más alkotásoknak is lehetnek: VI. Fülöp is hosszasan időzött például Mátyás király és felesége, Aragóniai Beatrix márvány képmása előtt és nem véletlenül került be az anyagba Munkácsy Mihály nagyméretű Liszt-portréja sem, hiszen a magyar zeneszerző-zongoraművész 1844 októberében épp a múzeumnak ma otthont adó épületben adta nagysikerű madridi koncertjét.
Kiállítási enteriőr Altdorfer, Gossaert, Dürer, Hans Baldung Grien, Moroni, Lotto és El Greco műveivel. A Szépművészeti Múzeum jóvoltából
A spanyol sajtóban is nagy figyelemmel kísért, a magyar nagykövetség által szervezett kiegészítő rendezvényekkel is támogatott kiállítás látogatóinak száma a zárásra akár a 100 ezret is elérheti. A látogatók körében legnépszerűbb művekre vonatkozó kérdésre Solana többek között Manet és Kokoschka műveit, s mindenekelőtt Raffaello Esterházy Madonnáját emelte ki, amit sokan láttak volna szívesen a kiállítás plakátjain, katalógusának címlapján is. (Ezt az előkelő pozíciót egyébként id. Lucas Cranach: Salome Keresztelő Szent János fejével című műve kapta.) Solana megemlítette a spanyol gyűjteményekben nem reprezentált Franz Xaver Messerschmidt munkáit is; a XVIII. századi szobrásztól nevezetes karakterfej-sorozatának három darabja és öt kisméretű alabástrom portréja is látható a tárlaton. A magyar munkák közül a spanyol nézők körében Szinyei Merse Pál 1882-es Pacsirtája és Rippl-Rónai József Nő fehérpettyes ruhában című 1889-es festménye a sztár.
Kiállítási enteriőr Messerschmidt, Munkácsy, Goya és Bogdány Jakab alkotásaival. A Szépművészeti Múzeum jóvoltából
A tárlatra igényes kivitelű katalógus jelent meg, a múzeumi shop polcait pedig megtöltötték a művek által inspirált ajándéktárgyak: lehetett kapni Cranach Saloméja által ihletett nyakláncot, a Bogdány Jakab csendéletről ismerős, porcelán-papagájt, az említett Rippl-Rónai festmény inspirálta női táskát és szemüvegtoktól kezdve poharakig mindent, ami ma hozzátartozik a múzeumi merchandising-hoz.
Benedetto da Maiano: Aragóniai Beatrix, Magyarország királynéja, 1476, márvány, 55 x 38,5 x 13 cm. A Szépművészeti Múzeum jóvoltából
A Thyssen-Bornemisza Múzeum a mostani tárlat zárása után sem marad sokáig magyar kiállítás nélkül, jövő tavasszal ugyanis egy önálló, alapvetően a Szépművészeti Vasarely Múzeumának anyagára épülő, de a pécsi Vasarely Múzeumból is jónéhány munkával kiegészített Vasarely-kiállítás lesz látható itt. S hogy Madrid valóban kapu a spanyol nyelvű világ felé, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mostani kiállítás alapján Argentína vezető múzeuma, a Buenos Aires-i Museo Nacional de Bellas Artes (MNBA) is meghívta a kiállítást. Ez a Szépművészeti Múzeum első önálló dél-amerikai bemutatkozása lesz, és 2018-ban kerül majd rá sor. A helyszínnek a kontinensen belüli kiemelt szerepe mellett az Argentínában élő magyarok nagy száma is jelentőséget ad.
Albert Dürer: Fiatal férfi portréja, 1500-1510 körül, olaj, fa, 42,8 x 34,5 cm. A Szépművészeti Múzeum jóvoltából
A tervezett tárlatokkal a legnagyobb magyarországi múzeumok által szervezett külföldi önálló kiállítások látogatóinak száma az évtized végére elérheti az egymillió főt.
A cikk lejjebb folytatódik.