Az 1972-ben készült és azóta az egyik legjobb háborús fotóként nyilvántartott felvétel, amit Nick Ut Pulitzer-díjas amerikai fotográfus készített egy napalmbomba által megsebesített gyerekekről, középpontban egy akkor 9 éves, meztelenül rohanó kislánnyal, az elmúlt napokban ismét bejárta a világsajtót. Az ok ezúttal nem egy évforduló volt, hanem egy Facebook-akció: világszerte megrökönyödést keltett, hogy törölték Ut fotóját, mondván, egy meztelen gyermek ábrázolása ellentétes publikálási elveikkel, illetve számos országban gyermekpornográfiának minősül. A legendás fotót ezúttal egy norvég felhasználó töltötte fel, a háborúk borzalmait ábrázoló más felvételekkel együtt. A törlés kapcsán számos sajtócég, kommunikációs szakember és FB-felhasználó szólalt meg, elítélve a Facebook akcióját és sokan szolidaritásból a saját FB-oldalukra is feltöltötték a felvételt. Köztük volt a norvég miniszterelnök is, de az FB az ő posztját is eltávolította.
Néhány órával később mégiscsak győzött a józan ész és az FB – elvi álláspontját fenntartva – visszahelyezte a képet, mondván, hogy „ebben az esetben elismeri a kép történetét és globális jelentőségét a kor egy adott pillanatának dokumentálásában”, majd hozzátette, hogy „folyamatosan törekszik politikájának javítására, hogy egyidejűleg tudja támogatni a sajtószabadságot és garantálni az FB-közösség biztonságát”.
Nick Ut legendás fotója. Forrás: Wikipedia
Az FB egyébként különböző algoritmusokat használ a nem kívánatosnak tekintett tartalmak kiszűrésére és emellett ezzel foglalkozó szakembereket is alkalmaz; Ut fotóját egy algoritmus „szúrta ki”, majd törlését egy szakember hagyta jóvá.
Az eset természetesen ismét felkorbácsolta a vitát az FB hatalmáról és szerepéről. Bár Mark Zuckerberg a céget következetesen technológiai és nem médiavállalatként definiálja, Espen Egil Hansen, a norvég Afterposten főszerkesztője nem véletlenül fogalmazott úgy a Zuckerbergnek írott nyílt levelében, hogy ő a világ legnagyobb hatalmú főszerkesztője és cégének ma már domináns szerepe van abban, milyen információkat és milyen formákban fogyasztanak az emberek világszerte.
A fotó körüli viharok ismét felkeltették az érdeklődést annak szerzője illetve az akkor kilenc éves kislány további sorsa iránt is. Nick Ut mind a mai napig az AP fotósaként dolgozik Los Angeles-i székhellyel és éppen most készül visszavonulni. Annak idején részben az ő segítségének köszönhetően sikerült megmenteni a kislány, Phan Thi Kim Phuc életét.
Hosszú gyógykezelése után a lányból később a vietnami vezetés igyekezett nemzeti hőst faragni, ő azonban nehezen viselte ezt a szerepet és 1992-ben egy Moszkva-Havanna repülőút kanadai tranzitállomásán férjével együtt politikai menedékjogot kért, amit meg is kapott. Ma kanadai állampolgárként és két gyermek anyjaként Toronto közelében él és alapítványt működtet a háborúk gyermekáldozatainak megsegítésére.