A Dél-Koreát megrengető botrányok, ahol a hatalommal való visszaélés és a korrupció a fő vádpontok, elérték a művészeti szférát. Őrizetbe vették a kulturális minisztert,

Feketelista: baloldali, liberális művészek ezreit zárták ki az állami támogatásból

A Dél-Koreát megrengető botrányok, ahol a hatalommal való visszaélés és a korrupció a fő vádpontok, elérték a művészeti szférát. Őrizetbe vették a kulturális minisztert, előkerültek a titkos listák.

2017-02-23

Amit sokan hosszú évek óta sejtettek, az most bizonyossággá vált: a számos dél-koreai vezető – köztük az ország felfüggesztett elnöke – ellen folyó vizsgálatok során olyan dokumentumok kerültek elő, amelyek egyértelműen igazolják, valóban létezik az a feketelista, amit baloldali, liberális beállítottságú, vagy egyszerűen a kormányétól eltérő nézeteket valló művészekről – filmesekről, színházi emberekről, irodalmárokról és képzőművészekről állítottak össze, elsősorban azzal a céllal, hogy kizárják őket mindenfajta állami támogatásból, illetve megfigyeljék őket.

A lista megdöbbentően hosszú, mintegy kilenc és félezer nevet tartalmaz és igen könnyű volt felkerülni rá: szerepel rajta például annak az 594 művésznek a neve, akik tiltakoztak a 2014-es, több mint 300 halálos áldozatot követelt komptragédia ügyében viselt felelősség eltussolása ellen; annak a 6517 alkotónak a neve, akik a 2012-es elnökválasztáson az ellenzéki jelöltet támogatták, és annak az 1608 művésznek a neve is, akik a három évvel ezelőtti polgármesterválasztáson foglaltak nyilvánosan állást az ellenzék jelöltje mellett. De feketelistára került például az a filmforgalmazó cég is, amelyik bemutatta az említett komptragédia kapcsán a hatóságok tehetetlenségéről szóló filmet, s ugyanezen okból lett kegyvesztett a széleskörű nemzetközi elismertségnek örvendő busani filmfesztivál is. Az ügyben megszólalt emberjogi szakértők szerint a listán szereplő alkotók nagyon magas száma azt mutatja, hogy a hatalom képviselőinek Dél-Koreában nemcsak néhány művésszel van bajuk, hanem a szcéna egészére ellenségesen tekintenek.

Belebukott a listázásba: Cho Yoon-sun, az őrizetbe vett és lemondott kulturális miniszter. Forrás: koreaherald.com

Mindez azért is keltett nagy felháborodást, mert Dél-Koreában a demokrácia még fiatal és törékeny; sokak emlékezetében még élénken él az országot a 60-as-70-es években diktatórikus módszerekkel vezető Pak Csong Hi emléke – a funkciójából néhány hete felfüggesztett elnöknő, Pak Gun Hje egyébként az ő lánya.

A feketelista létezéséért – amelyek hatása, mint arra az emberjogi szervezetek rámutatnak, az öncenzúra aggasztó felerősödésében is megmutatkozik – persze most senki sem akarja vállalni a felelősséget, de annyi bizonyos, hogy az elnöknő, akinek bűnlajstromán messze nem ez a legsúlyosabb pont, tudott a dologról, sőt elképzelhető, hogy maga kezdeményezte a lista összeállítását. A „gyakorlati munka” a kulturális minisztériumban folyt, aminek irányítóját, „az elnöknő Hamupipőkéjeként” emlegetett Cho Yoon-sunt már őrizetbe is vették, tekintettel arra, hogy esetében fennállt a bűnjelek eltüntetésének veszélye. Cho Yoon-sun ezt követően azonnal le is mondott funkciójáról, ami siker, de még nem elégtétel az állami támogatásoktól évekig elzárt művészek számára. Közülük 461-en február elején személyiségi jogaik, valamint a szólásszabadság megsértéséért és a hatalommal való visszaélés miatt beperelték a felfüggesztett elnöknőt, korábbi kabinetfőnökét és a lemondott kulturális minisztert, s szerény összegű – fejenként egymillió wonos, nagyjából negyedmillió forintos – anyagi kártérítést is követelnek.

A koreai kulturális tárca vezetői a feketelistáért elnézést kérő nyilatkozat ismertetése után. Fotó: Reuters, forrás: bbc.com

Hogy a jelenleg is zajló személycserék és a folytatódó tiltakozások mennyiben hoznak majd érdemi változásokat, az egyelőre kérdéses abban az országban, ahol a kulturális szféra „szoros gyeplőre fogásának” igen régi hagyományai vannak. A kulturális minisztérium mindenesetre fogadkozik: a tárca új, megbízott vezetője közleményt adott ki, ami szerint „mélységesen szégyellik, hogy a közpénzekből való hozzáféréstől elzárt művészek listájával csorbát szenvedett a kulturális-művészeti szcéna kormánytámogatásának tisztességes rendszere”. Egyidejűleg kilátásba helyeztek olyan jogszabálymódosításokat is, amik a jövőben nagyobb garanciát jelentenek a szólás- és véleményszabadság szavatolására. 

Szerző: artPortal
Cimkék: kortárs művészet, kulturális politika, társadalom,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Mennyire távoli a Távol-Kelet? II. Residency Dél-Koreában

Központosított, de rugalmas és a kortárs színtér igényeit kiszolgáló residency programok Dél-Koreában. A Culturenomics politikája távol-keleti művészeti központtá fejlesztené az országot. Működik?

Mennyire távoli a Távol-Kelet? I.: Dél-Korea kortárs művészete a világszíntéren

Miért és kik tették lehetővé, hogy a dél-koreai kortárs művészet legizgalmasabbjai megmutathassák magukat külföldön is? Hihetetlen, de részben az állam. Vagy nem is olyan furcsa? Ázsiai sorozat, 1.