A hét országot érintő beutazási tilalmat ugyan felfüggesztették, de a tiltakozó akciók folytatódnak a múzeumi szférában is. Ehhez a massachusetts-i Davis Museum is hatásos formát

Megint beintett egy amerikai múzeum Trumpnak

A hét országot érintő beutazási tilalmat ugyan felfüggesztették, de a tiltakozó akciók folytatódnak a múzeumi szférában is. Ehhez a massachusetts-i Davis Museum is hatásos formát választott.

2017-02-19

A világhírű nagy amerikai múzeumok mellett kevesebb reflektorfény jut az egyetemi múzeumoknak, pedig sokszor ezek is olyan gyűjteményekkel rendelkeznek, amiket bárhol másutt a világon megirigyelnének. Nincs ez másképp a massachusetts-i Wellesley College Davis Museumában sem; a több mint 100 éves gyűjteményben a művészettörténet különböző korszakaiból 11 ezer műtárgyat őriznek, köztük olyan mesterek alkotásait, mint Vasari, Botticelli, Rembrandt, Cézanne, Kokoschka, Beckmann, Pollock, Giacometti, Picasso vagy Warhol.

Az állománykatalógust böngészve számos magyar nevet is találhatunk az alkotók között, van a múzeumnak például egy olajképe Karlovszky Bertalantól, 5-5 munkája – részben festmények, részben fotók – Moholy-Nagy Lászlótól és Kepes Györgytől, 14 grafikája Vértes Marcelltől, 2 festménye, illetve grafikája Vasarelytől és egy fotója Brassaitól. A gyűjtemény 1993-ban költözött a Rafael Moneo Pritzker-díjas építész által tervezett új, tágas otthonába, ám gyűjteményüknek így is csak töredéke – jelenleg mintegy 600 mű – látható egyidejűleg az állandó kiállításon.

A Davis Museum. Forrás: Wikipédia

Február 16. és 21. között azonban 120 alkotás eltűnik a nézők elől – vagy eltávolítják, vagy letakarják őket az Art-Less címre keresztelt akció keretében. Az Art-Less a Davis Museum reakciója Trump bevándorlási politikájára – egy hétre mindazokat a munkákat láthatatlanná teszik a nézők számára, melyeket vagy az USÁ-ba bevándorló művészek készítettek, vagy bevándorlók adományoztak a múzeumnak. A fenti adatokból kiszámítható, hogy az intézkedés a teljes kiállított anyag egyötödét érinti.

Olyan munkák is bársonyleplet kaptak, amelyeknél „amerikaibbat” a helyi nézők aligha tudnának elképzelni; láthatatlanná vált például Adolf Ulric Wertmüller George Washington-portréja, amit a Svédországban született művész 1794-96-ban, nem sokkal az USÁ-ba történt emigrációja után festett. A képet egy, a II. világháború után ugyancsak Svédországból az USÁ-ba kivándorolt család adományozta a múzeumnak.

A letakart művek mellé egy külön cédula kerül „Made by an immigrant” vagy „Given by an immigrant” felirattal. Lisa Fischman, a Davis igazgatónője biztos abban, hogy az akció tudatosítja a látogatókban, milyen jelentős a bevándorlók hozzájárulása a múzeum gyűjteményéhez és ebből extrapolálva képet alkothatnak arról is, mennyire fontos szerepük az ország kulturális örökségének gyarapításában. Múzeumának felelősségét Fischman azért is nagynak látja, mert egy egyetemhez tartoznak és a mai egyetemisták az ország polgárainak következő nemzedékét is jelentik. „Lehet, hogy a művészet nem tudja megváltoztatni a politikát, de egészen bizonyosan hatással van arra, milyen tapasztalatokat szereznek az emberek a világról és hogyan találkoznak annak gondjaival. A múzeumok ebben az értelemben betölthetik az aktivisták szerepét” - teszi hozzá.

Adolf Ulric Wertmüller: George Washington portréja, 1794-96, olaj, vászon. Mr. és Mrs. James B. Munn
ajándéka, a Davis Museum jóvoltából

Különösen erőteljes lesz az akció hatása az afrikai gyűjteményben, tekintettel arra, hogy az ott kiállított anyag 80%-át a II. világháború után Lengyelországból az USÁ-ba kivándorolt Klejman család ajándékozta a múzeumnak. De sok műtárgy válik láthatatlanná az amerikai festészet korai időszakát bemutató kiállításon is, hiszen azidőtájt az USA lakossága döntő többségében bevándorlókból állt. Az európai anyagból többek között Honoré Daumier, Edgar Degas és Alfred Sisley bevándorlók által adományozott művei tűnnek el, a kortárs anyagból hiányozni fognak egyebek mellett a bevándorló Willem de Kooning, Agnes Martin és Ana Mendieta alkotásai. Mi Moholy-Nagy László révén vagyunk érintettek, mivel az ő egyik munkája, a Sárga korong című, 1919-20-ban készült olajfestmény része a jelenlegi állandó kiállításnak; többi alkotása, továbbá Kepes György és Vértes Marcell munkái jelenleg nincsenek közönség előtt.

Agnes Martin: Untitled #7, 1992, akril, vászon, a Nannerl O. Keohane tiszteletére létrehozott American Art Foundation ajándéka, a Davis Museum jóvoltából

A múzeum örömmel várja az akciójához csatlakozni kívánó intézményeket és munkájuk segítésére a letakart művek mellé kihelyezett feliratokat honlapjáról is letölthetővé tette. 

Szerző: artPortal
Cimkék: múzeumok, kulturális politika, migráció, társadalom, magyarok külföldön,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Mégis összejött a művészeti sztrájk Trumppal szemben: sok hely marad zárva

Cindy Sherman, Richard Serra és a Whitney Museum is a sztrájk mellett áll, számos intézmény zár be Trump beiktatásakor Amerikában. Közben menő divattervezők látják el holmikkal az utcán tüntetőket.

Így reagált a MoMA Trump beutazási tilalmára

Elegánsan, de határozottan reagált a világ egyik legfontosabb modern művészeti múzeuma a hét, többségében muszlimok által lakott ország polgárainak kitiltásárta.

Sztrájk, kiállítás, tüntetés: művészdemonstrációk Trump beiktatása körül

Még az is lehet, hogy megáll az élet a művészeti helyszíneken az USA-ban, január 20-án. De ami biztos: a nőművészek odacsapnak, másnap pedig ott lesznek a 100 ezer tüntető nő között, Washingtonban.