A Christie’s árverése szerényebb anyaggal, kevesebb tétellel zajlott, így a 165,6 millió dolláros forgalom meg sem közelítette a nagy vetélytárs előző napi 422,1 milliós teljesítményét, ám szégyenkezésre nincs oka a háznak: a 39 tételből 35 elkelt, ebből 20 a becsérték felső határa feletti áron. Az est fénypontját Eduard Manet Tavasz című női portréjának 65,1 milliós ára jelentette, ami csaknem megduplázta a francia impresszionista mester eddigi, négy évvel ezelőtt felállított rekordját. A 25-35 milliós becsértéket messze túlszárnyaló eredmény azért is figyelemre méltó, mert bár az impresszionista munkák iránt továbbra is élénk kereslet mutatkozik, ma nem ez a „legforróbb” piaci szegmens, így itt az utóbbi években kevés csúcsár született. A párizsi szalonban 1882-ben kiállított, egy fiatal színésznőt ábrázoló festményre több közgyűjtemény, műgyűjtő és műkereskedő licitált, a győztes ajánlatot az ismert műkereskedő Otto Naumann adta – mint órákon belül kiderült, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum megbízásából. Így hamarosan a nagyközönség is láthatja majd a portrét, amit egy amerikai magánalapítvány értékesített.
Eduard Manet: Tavasz, 1881, olaj, vászon, 74 x 51,5 cm, © Christie’s Images
Az előző napi Sotheby’s árverésen elért kitűnő eredmény „felhúzta” egy Giacometti-bronz árát, amiért 4-6 millió dolláros taksájával szemben 9,9 milliót adtak. Magas árat ért el néhány papíralapú munka is, így egy 1913-as Picasso-papírkollázs 4,3 millió; Gino Severini azonos időben készült önarckép-tanulmánya pedig 4,7 millió dollárért kelt el, utóbbi ár a művész számára új rekordot jelent a papíralapú munkák között.
Az est csalódását Fernand Léger egy jellegzetes, a 40-es évek végén született munkájának beragadása jelentette, a képért 16-22 millió dollárt vártak.
A két nagy nemzetközi árverőház presztízscsatája a jövő héten a modern és kortárs mesterekkel folytatódik, itt az anyag ismeretében a Christie’s áll nyerésre.