A tíz legdrágább (30 millió dollár feletti áron értékesített) tételnek pontosan a fele fordult meg legalább másodszor az aukciós piacon az elmúlt negyedszázadban.
Andy Warhol: Faji zavargás, 1964 © Christie’s Images
Közülük Andy Warhol Faji zavargás és Francis Bacon Három tanulmány John Edwards portréjához című műveinek tulajdonosai jártak a legjobban. Előbbi 22 év alatt évi 23,16 %-os hasznot realizált, utóbbi, aki 13 évig volt a háromrészes Bacon-mű birtokában, évi 23,14 %-ot keresett a képen.
Francis Bacon: Három tanulmány John Edwards portréjához, 1984, © Christie’s Images
Gerhard Richternek ugyan egyik idén eladott képe sem került be a tíz legdrágább tétel közé, ám éves hozamuk igen magas volt, átlagosan 22,06 %. Bacon és Warhol összes idén eladott művének átlagos hozama ennél alacsonyabb, 20,95, illetve 8,21 % volt. A legmagasabb hozamok a 3-30 millió dolláros sávban születtek: a rekorder itt Cy Twombly 3,75 millióért elkelt cím nélküli munkája, ami 10 év alatt évi 45,1 %-os hasznot termelt eddigi tulajdonosának.
Clyfford Still: PH-1033, 1975, © Christie’s Images
Ahol nyerni, ott természetesen bukni is lehet, alkalmasint a legkeresettebb művészek alkotásaival is: Bacon Tanulmány egy portréhoz című műve két év alatt évi 7,8 %-os veszteséget termelt, az amerikai absztrakt expresszionista Clyfford Still PH 1033 című munkája pedig 3 év alatt évi 9,6 %-ot. Ebben persze elsősorban nem a művészek a ludasok, hanem azok a gyűjtő-befektetők, akik túl gyorsan akartak hasznot realizálni befektetésükből.