Amikor tavaly a Louis Vuitton csoportot birtokló Bernard Arnault megnyitotta párizsi magánmúzeumát a Frank Gehry által e célra tervezett extravagáns épületben, az ugyancsak luxusmárkákból, így a Gucci, Yves Saint Laurent, Puma és Balenciaga brand-ekből multimilliárdossá vált François Pinault lépéskényszerbe került. Igaz neki addigra már két magánmúzeuma is volt Velencében – a Palazzo Grassi és a Punta Della Dogana –, ám Arnault múzeumának megnyitása után jelentősen felerősödött vele szemben a kritika, amiért páratlan gyűjteményét nem otthon állítja ki.
Arnault magánmúzeuma, amelyet Frank Gehry tervezett. Fotó: Fondation Louis Vuitton
Pinault – aki nem mellesleg a világ legnagyobb művészeti aukciósháza, a Christie’s tulajdonosa is, s vagyona a Forbes szerint 12 milliárd dollár – korábban azzal védekezett, hogy Párizsban nem sikerült ideális helyszínt találnia. Új épület felhúzására alkalmas területet nem talált, az eladósorban lévő régiek pedig nem feleltek meg elvárásainak. A legtovább, még az elmúlt évtized közepén, a Renault egy régi gyárépületének megvásárlásáról tárgyalt, ám a felek nem tudtak megállapodni a Párizs nyugati részén, a Szajna egy szigetén található épület sorsáról.
Arnault múzeumának felavatása után azonban újra körülnézett, és most sikerült megtalálnia a megoldást, amihez azért az újabb múzeumnyitásban messzemenően érdekelt párizsi városvezetés hathatós támogatása is kellett: a 79 éves multimilliárdos, aki cégbirodalmának operatív irányítását már 2001-ben a fiára bízta, kibérelheti múzeuma számára – egyelőre 50 évre – a tekintélyes Bourse de Commerce épületét, ami korábban a gabonatőzsdének, a legutóbbi időkig pedig a párizsi Kereskedelmi Kamarának adott otthont.
François Pinault, a milliárdos vállalkozó és műgyűjtő. Forrás: Wikipedia
A megállapodást az tette lehetővé, hogy a Kamara – egy másik székházért cserébe – átadta az épület tulajdonjogát a városnak, a város pedig bérbe adta a gyűjtőnek a Les Halles-hoz – és nem mellesleg a Louvre-hoz – közeli, a XVIII. században épült, majd a XIX.-ben átalakított patinás épületet, melynek kupolája csaknem akkora, mint a római Pantheoné. A bérleti megállapodás anyagi kondíciói nem kerültek nyilvánosságra. A felújítás és múzeummá történő átalakítás tetemes költségeit Pinault fogja viselni, a megnyitót 2018 végére tervezik. Hogy Párizs milyen fontosnak tartja a megállapodást, jelzi, hogy annak létrejöttét Anne Hidalgo polgármester személyesen jelentette be a milliárdos műgyűjtő társaságában, rögtön hozzátéve, hogy az új múzeum az Arnault-féle Vuitton alapítvány múzeumával és a tekintélyes nemzetközi vásárral, a FIAC-kal együtt segít visszaszerezni Párizsnak azt a szerepet, amit egykoron a modern művészet nemzetközi központjaként betöltött. Pinault fiának jelenléte és nyilatkozata a ceremónián azt volt hivatott demonstrálni, hogy Pinault családjának új nemzedékei is érdekeltek az idős gyűjtő életművének megőrzésében és nyilvánossá tételében.
A párizsi Bourse de Commerce, Pinault leendő múzeumának otthona. Forrás: Wikimedia Commons
Velencének nem kell különösebben aggódnia a párizsi deal miatt; Pinault 1,2 milliárd euró értékűre becsült, Rothkótól Hirstig ívelő gyűjteménye van akkora, hogy három épületet is megtöltsön. A két velencei és a párizsi múzeum irányítására a műgyűjtő új szervezetet hoz létre, aminek vezetésére egy korábbi francia kulturális minisztert, Jean-Jacques Aillagont kérte fel. A 69 éves Aillagon 2002 és 2004 között Jean-Pierre Raffarin kormányának tagja volt, 2007-től a versailles-i kastélyt vezette és régóta baráti kapcsolat fűzi Pinault-hoz. A magánmúzeumok növekvő erejét jelzi, hogy a kulturális élet egyre jelentősebb személyiségeit tudják megnyerni a maguk számára; legutóbb például, ahogy arról az artPortal is beszámolt, a legnagyobb holland közgyűjteményt, a Rijksmuseumot hagyta ott igazgatója, Wim Pijbes egy épülőfélben lévő hollandiai magánmúzeum kedvéért.
Az épület átalakításának tervezését sem akárkire bízta Pinault: a munkálatokat a világhírű japán építész, Tadao Ando fogja irányítani, akivel már Velencében is együtt dolgozott. A tervezésbe fiatal francia építészeket és egy műemlékvédelmi szakembert is bevonnak, hogy megfeleljenek az értékes régi épületek felújítására vonatkozó szigorú szabályoknak.