A NextArt tulajdonosa, Németh Orsolya szerint a válság után új gyűjtői kör lépett a színre. Érdekli a progresszió, a mozgókép is, és tudatosan vásárol. Interjú a NextArt Los

"Negyvenesek, akik kezdenek tudatos gyűjtővé válni"

A NextArt tulajdonosa, Németh Orsolya szerint a válság után új gyűjtői kör lépett a színre. Érdekli a progresszió, a mozgókép is, és tudatosan vásárol. Interjú a NextArt Los Angeles-i sikere után.

2013-12-18

Az artPortal galériás sorozatában Németh Orsolyával, a NextArt tulajdonosával beszélgetünk. A képi és mozgóképi gondolkodás lehetséges új útjairól beszél, de arról is, hogy az utóbbi évek válsága után új, tudatosabb gyűjtői kör lépett a színre.  A találkozás apropóját az a január végéig Los Angelesben vendégeskedő kiállítás adta, mely Szász János Nagy füzet című filmjét kísérte el az Oscar díjért folyó versenybe.

Az Agota Kristof kisregényéből készült filmben a főszereplő testvérpár naplóját 196 kollázs jeleníti meg. Ezeket Szöllősi Géza a NextArt művésze készítette régi újságok, nagyszülők hagyatékából származó lapok, jegyzetek felhasználásával. Az ugyancsak a galéria kötelékébe tartozó Dobos Tamás pedig végigfotózta a forgatást. 

A Nextart Galéria 2007-es indulása óta mindig is szeretette a crossover történeteket, így az  irodalom, film, képzőművészet és fotó találkozásából született projekt beleillik a koncepciójába.

Szöllősi Géza: Olvasónapló. Kollázs, 1024x797

artPortal: Közgázt végeztél, ami persze nem zárja ki, hogy valaki végül a műkereskedelemben kössön ki, de nem is evidens. A te utad hogyan vezetett idáig?

Németh Orsolya (N.O.): Diplomáciai szakra jártam a Corvinusra ( BIGIS ), ahol nagyon sokrétű képzést kaptunk, de ami engem igazán érdekelt az a kultúrdiplomácia volt. Amikor az egyetem tanulmányútra vitt minket New Yorkba, többek között az ENSZ-be és a Columbia egyetemre, a Magyar Főkonzulátuson épp a Várfok Galéria állított ki. Kint sokat beszélgettem Szalóky Károllyal, a galéria tulajdonosával, elmondtam neki, hogy egy ideje már egy kortárs galéria nyitását tervezem. Azt tanácsolta, ha tényleg érdekel, nézzek be a színfalak mögé, szerezzek gyakorlatot, utána jobban el tudom dönteni, tényleg ezt akarom-e. Kivétel nélkül mindenki, akinek megemlítettem a terveimet, le akart beszélni. Ez persze nem tántorított el a célomtól, bár megnehezítette, kitartottam amellett, amit mindig is szerettem volna csinálni. Szalóky igazi nagyvonalúságról tett tanúbizonyságot, odavett gyakornoknak a Várfok Galériába, és nem úgy fogta fel, hogy kineveli a konkurenciát, hanem megmutatott mindent, amit tudott. Körülbelül egy évet töltöttem nála, ezalatt már kerestem a saját galériám helyét, és a művészkört is elkezdtem összerakni. Időközben elvégeztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem művészetmenedzser szakát is.

Hatházi László:Szobakertész, 2011, zománc, vászon, 40x50cm, NextArt

Egy évvel a válság kitörése előtt nyitottatok. Ahogy senki, nyilván ti sem számoltatok ilyen nehézségekkel. Hogy bírjátok?

N.O.: Jó időszakban indultunk, minden pörgött, gyorsan megismertek minket, hamar kialakult a művészeink gyűjtőköre. Sikeresek voltunk az eladásokban, amit  vissza tudtuk forgatni a működésbe. A válság begyűrűzésekor azt gondoltam, nem baj, van ilyen, majd gyorsan túl leszünk rajta. Senki nem gondolta, hogy ez egy „ilyen” válság lesz. Sok korábbi gyűjtő leállt, gazdasági pozícióik megváltoztak, leépítették őket, nehézségeik lettek. Az azért örvendetes tendencia, hogy az elmúlt egy-két évben új gyűjtők is mutatkoznak.

Mi jellemzi őket? Mások, mint a korábbiak?

N.O.: Más közegből jöttek, és nem ismeretlen számukra ez a terület. Fiatal negyvenesek, akiknek talán a szülei is vásároltak már képzőművészeti alkotásokat, még ha nem is gyűjtöttek tudatosan. Sőt, maguk is vettek korábban ezt-azt , de mostanra érett be náluk a gyűjteményépítés gondolata. Kezdenek tudatossá válni, járják a  galériákat, tanulmányozzák a weboldalakat, vásárlásaik már nem esetlegesek. Még nagyon az elején járnak, gyűjteményről csak bizonyos idő eltelte után beszélhetünk majd, de látszik, olyat szeretnének, ami a kezdetektől tudatos, és szakemberek segítségét is igénybe veszik.

Csáki László: Belga Fizetésnap, 2013, ofszetnyomat, 70x100 cm, NextArt

Mennyire veszik figyelembe a tanácsaidat?

N.O.:  Soha nem úgy épül egy ilyen gyűjtemény, hogy rámutatok egy tárgyra, és azt ő megveszi. De megbeszéljük a továbblépés irányait,  és ehhez teszek ajánlásokat. Szerintem az a legizgalmasabb műgyűjtemény, ami jelenidőben reflektál korunkra.

Milyen szempontok alapján alakítottad ki művészkörödet?

N.O.: Mindig a fiatalabb művész generáció munkái érdekeltek, ezen nem szeretnék változtatni. Rengeteg portfóliót néztem és nézek át, sokan megkeresnek. Derkovits ösztöndíjasok anyagait, kipakolásokat, diplomamunkákat, amit lehet, figyelemmel kísérek. Már az elején látszik, kiben van valami. Ha észreveszem azt a pluszt amit keresek, egy várakozási időszak következik, beszélgetések, puhatolózások. Nem hiszem, hogy szerencsés lenne közvetlen az egyetem után galériához kerülni. Volt ilyen esetünk, de nem is működött. Kell egy időszak, amikor látjuk a fejlődését, szakmailag, emberileg, mert ha valakivel nem lehet együtt dolgozni, arra a galéria nem tud építeni. Készman József a művészettörténészünk, ő is ajánl fiatalokat, időnként nagy meccseink vannak, de a döntés mindig az enyém, mert ha valakivel nem tudok azonosulni, nem fogom tudni hitelesen képviselni. Hosszú távban gondolkodom, minden művésszel leszerződöm, bár különböző időtartamokra. A szűk keresztmetszet az idő, mert muszáj, hogy lássam ki mivel foglalkozik, hol tart, mi lesz a következő kiállításának anyaga, nekem csak így megy. Ezért nem nagy létszámú a művészkörünk. Összefoglalva azt mondanám, a galéria a progresszívebb vonalat képviseli, tehát ez fő szempont a művészek kiválasztásánál. Csak fiatalokkal, a következő generációval dolgozunk együtt, de közülük kiválogatjuk azokat, akik valamit már letettek az asztalra, elnyertek fiatal képzőművészeknek kiírt rangos díjakat  (Essl, Esterházy, Derkovits), és elindultak tőlünk függetlenül is.

Födő Gábor: Már megint el tetszett tévedni? linóleummetszet, műanyag táska, 50x60cm, 2008, NextArt

A NextArt Galériára jellemző a kezdetektől a mozgókép, a videó hangsúlyos jelenléte, a művészeire pedig a különleges anyaghasználat, gondolok a Gruppo Tökmag hímzett grafittijeire, Födő Gábor hétköznapi tárgyakra készített rajzaira, Kostil Danila munkáira, de szinte az összes kiállításotokat megemlíthetném.

N.O.: A festészet is komolyan jelen van hiszen Horváth Dániel és Hatházi László az indulás óta velem dolgozik, de az igaz, hogy a különleges anyaghasználatot nagyon izgalmasnak találom. Szöllősi Gézában is ez ragadott meg és a Nagy füzet kollázsainál kevés különlegesebb dolgot láttam. Soha nem építenék kereskedelmi galériát pusztán videóművészetre, de az is izgalmas vonal és a képzőművészet más irányaival párosítva könnyebben befogadható a közönség számára. A többség ahhoz van szokva, hogy egy képnek a falon kell lógnia. Magyarországon szerintem nincs nagyon lehetőség specializálódásra. Ahhoz nagyon kevés a műgyűjtő. Mi attól lehetünk érdekesek, hogy közvetítésünkkel beleláthatnak a művészet iránt érdeklődők az újszerű megközelítésekbe. Ide tartozik a MOME-val való kapcsolatunk is, a média design szakosoknak bemutató galériája vagyunk. Szirtes Jánost jól ismertem a Várfok galériából,  őt kerestem meg az ötlettel annak idején, és Csáki Lászlóval - aki akkor már a MOME-n tanított - együtt válogattuk ki, kiket mutassunk be. Csáki azóta már a művészkörünk egyik meghatározó tagja. Első kiállításán próbáltuk a „nem filmes” vonalát hangsúlyozni , az intarziáit mutattuk be, de azóta már több animációja is látható volt a galériában.  Kísérletezünk: megpróbáljuk összehozni a Képzőművészeti Egyetem festőszakáról és a MOME média design szakáról kikerülő művészeket. Úgy vetítjük filmjeiket, hogy mellette képzőművészeti kiállítás van a falakon. Nagyjából egyforma korosztály, izgalmasan keveredik a kétféle látásmód. Most alakul a kapcsolatunk Fülöp József animációs művésszel, aki szintén a MOME tanára,  nyitni szeretnék  az animáció szak felé is.

Horváth Dániel: Kesztyűk 2013 olaj,vászon 110x140 cm, NextArt

Mennyire lehet filmes projekteket kereskedelmi galériában bemutatni úgy, hogy Magyarországon gyakorlatilag nincs gyűjtője a videómunkáknak?

N.O.: Minden egyes filmes ügynél kitaláljuk, miként lehet mellé tenni a képzőművészeti vonalat. A Nagy Füzetnél evidens volt, a kollázsok tényleg zseniálisak, a fotók pedig nagyon erősek, és teljesen jól értékesíthető képzőművészeti munkák.  A MOME-val volt olyan kiállításunk, amikor a film mellé kitettünk díszletet, rajzolt storyboardot. Megmutatjuk, hogy készült a videó, a művész mit csinált még hozzá, mennyire sokrétű egy ilyen munka. 2012-ben a budapesti Art Market-re, ahol  vannak gyűjtők is, kivittünk egy videót, Csáki László animációját  (My name is Boffer Bings). Ott is tartottuk ezt a koncepciót, a filmből kiszedett, egyedi, limitált példányszámú szitanyomatokat raktunk ki a videó mellé, és el is adtuk őket. Ezt a gyakorlatot tartottuk a Belga zenekar videoklipjéből kiszedett, egyedileg színezett ofszetnyomatoknál is több POP UP esemény keretében a galériában.

Kostil Danila:Upside down 2011, Screen shot 2011.01.17., 6-32-08 AM, NextArt

Az utóbbi években nem jártok külföldi vásárokra, pedig a galériák többsége előre menekülve úgy véli, a külföldi vevők és a vásárok tarthatják életben őket. Mit gondolsz erről?

N.O.: Szerencsésen alakult, hogy amikor nyitottunk akkor zajlott a Visitors program, sorra jöttek a külföldi vásárigazgatók, és minket a kölni vásár igazgatója Daniel Hug hívott meg. Alig volt egyéves a galéria, és egy sor fontos tapasztalatot szereztem azon a vásáron. Aztán Vilniusban voltunk, és a Scope New York-on. Egy fiatal galériának mindenféle helyet ki kell próbálnia, mielőtt leteszi valahová a voksát , ahová  tudatosan visszajár. Egyetértek azzal, hogy külföldi vásárokra járni kell, de nem mindig és mindenhova. A tudatosságra helyezném a hangsúlyt, kapcsolatépítésre, a terep előkészítésére. Ma már nem mennék el úgy egy vásárra, hogy leadom a jelentkezésemet, elfogadják, és kiutazom abban a reményben, hogy majd csak történik ott valami. Nem dől össze a világ, ha az ember kihagy néhány évet és a non-profit szférában keres bemutatkozási lehetőségeket. Például egy adott művészeti központban, és csak később tér vissza a kereskedelmi vásárokra, de úgy, hogy a gyűjtői kör már ismeri.

Hogyan fogadták Amerikában Szöllősi Géza kollázsait?

N.O.: Nagyon jól. A filmnek is sikere volt, a kiállítás pedig eredetileg csak a Los Angelesi bemutatót kísérte volna, de november 23 után kérték a meghosszabbítását januárig. 

Dobos Tamás: Ünnep, 2012, Giclée művésznyomat negatív 5,8x5,8 cm (18x17,4 cm), NextArt

Szerző: Jankó Judit
Cimkék: magyarok külföldön, kortárs művészet, galériák, műkereskedelem, MOME, animáció, festészet, video, fotó,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Kortárs Galériák az Art Fair-en (4) - NextArt Galéria

A NextArt Galéria izgalmas válogatással készült a Budapest Art Fairre. Eddig még be nem mutatott alkotásokat, és új munkákat tekinthetnek meg a standra (a Műcsarnok épülete mellett...

Szilágyi B. András: Mémek és művek – Csáki László a Nextart Galériában

A mém utánzással terjedő gondolatvírus az elmélet szerint. A mém szó persze az internet korában új jelentést kapott: olyan jelenségeket takar, amik vírusként terjednek a...