Tizenhat galéria egy hétvégén, szeptember közepén. A szcéna él, és élni akar: Gallery Weekend Budapest. A sajtótájékoztatón jártunk.

“Nemzetközi kontextusban értelmezhető dolgok” – Gallery Weekend Budapest

Tizenhat galéria egy hétvégén, szeptember közepén. A szcéna él, és élni akar: Gallery Weekend Budapest. A sajtótájékoztatón jártunk.

2014-08-20

A Kortárs Galériák Egyesülete és a Kreatív Platform Kortárs Művészeti Alapítvány szeptember 13–14-én megrendezi a Gallery Weekend Budapest-et (GWB), a hazai kortárs képzőművészet új fesztiválját.

Céljuk kettős: a hazai közönség figyelmének ráirányítása a kortárs galériákra, új közönség elérése, másrészt megmutatni, hogy a különböző nehézségekkel küzdő állami intézmények mellett a galériás színtér valódi alternatívát jelent a kultúrafogyasztó közönség számára. Lezajlott az első beharangozó sajtótájékoztató és már él az esemény honlapja is.

 

 

Amikor majd 10-20 év múlva visszatekintünk erre a korszakra, nem lesz meglepő, ha onnan nézve a tüntetések és fesztiválok időszakának definiálja valaki ezeket az éveket. Tüntetni a Szabad Művészek szoktak, a galériások inkább fesztiválban érdekeltek. Most, hogy a tihanyi ARTplacc-ról a képzőművészet visszaszorult, máris itt van az új fesztivál, a Gallery Weekend Budapest. A fesztiváljelleg nemcsak a kommunikációt könnyíti meg és garantált médiajelenlétet biztosít, bizonyos értelemben a kultúrafinanszírozási rendszer is erre kényszerít mindenkit. Ezúttal a finanszírozási okok kizárva, a galériák saját forrásból fedezik költségeiket, emellett privát támogatókat sikerült meggyőzni, nekik köszönhető, hogy a galériás egyesület régi vágya még az idén megvalósul. Az esemény mintapéldája, amelyre vigyázó szemüket vetik a szervezők, a berlini galériák hétvégéje, amely több mint tíz éves múltra tekinthet vissza, és bármily meglepő, ugyanazzal a céllal indult, nevezetesen a vásárlóerő Berlinbe csábításának igényével. Hasonló rendezvény működik – egyébként nagyon sikeresen – a szomszédos Bécsben is, valamint az utóbbi időben futott fel, szinte a semmiből Varsóban, ahol ráadásul a galériás színtér nem is volt annyira kiforrott, mint nálunk. Budapesten a 2000-es években valóságos galérialapítási láz zajlott, és minden nehézség ellenére a megalakult galériák többsége működik most is.

Szombathy Bálint, Pecsétmunka, 1979 (c) az acb Galéria engedélyével

A 16 részvevő galéria közül tizenhárman a Kortárs Galériák Egyesületének tagjai (acb, Deák Erika Galéria, Faur Zsófi Galéria, Kisterem, INDA, Knoll Galéria, Körmendi Galéria, MissionArt Galéria, Molnár Ani Galéria, NextArt, Várfok, VILTIN és Vintage) mellettük a Trapéz galéria valamint a non-profit szférából a Higgsfield és Trafó mutatkozik be. A jelentkezők listáját lezárták – tájékoztatott Rieder Gábor szervező – már csak a jövő évre lehet jelentkezni. A program kialakításánál – amelyben idős mesterek és fiatal alkotók egyaránt szerepelnek – a fő szempont mindössze ennyi volt: nemzetközi kontextusban értelmezhető dolgokat kell mutatni. Ezen kívül nincs egységes koncepció, szervezőelv, többnyire egyéni kiállításokkal készülnek a galériák.

Kovács Attila, Multipel 1, 1968 (1969), fehér műanyag fatábla, fekete marótus, világító tempera, 
19,7 x 60 x 8,5cm, (c) a VILTIN Galéria engedélyével

A hagyományteremtőnek szánt hétvégén hosszított nyitvatartással, performance-okkal, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal várják az érdeklődőket, szeretnék oldani a kortárs művészeti galériákba való belépéssel együtt járó “küszöbfélelmet”. Az INDA galéria pedig új kiállítóhelyet avat.

Horváth Gábor, 07. 065, 2007, olaj, papír, vászon, 100 x 70 cm, (c) a MissionArt Galéria engedélyével

A művészeti színtér is eseményközpontúvá vált, biennálék, art fair-ek mellett ilyen hétvégék jelentik a bemutatkozás, sőt a kereskedelem új csatornáit. Ennek megfelelően idén egyeztetnek az Art Markettel, hiszen a két rendezvényt egy hónap választja el egymástól, a  külföldiek felé mindkettő ugyanabban érdekelt, ugyanazt a VIP üzenetet tudja átadni, miközben kevéssé életszerű, hogy egy gyűjtő egy hónapon belül kétszer Budapestre repül kortárs képzőművészetet fogyasztani. Éppen ezért fontolgatják, hogy jövőre egy tavaszi hétvégére teszik át a Gallery Weekend-et, de az első megrendezésével semmiképp sem akartak addig várni. A közönség oldaláról ehhez annyit lehetne hozzátenni: szurkolunk.

Szerző: Jankó Judit
Cimkék: kortárs művészet, galériák, Budapest, műkereskedelem,

Hozzászólások