A modern magyar képzőművészet az utóbbi években számos nagy külföldi kiállításon mutatkozhatott be; a helyszínek sora május végén Amszterdammal bővül.

Amszterdamot is meghódíthatja a magyar avantgárd

A modern magyar képzőművészet az utóbbi években számos nagy külföldi kiállításon mutatkozhatott be; a helyszínek sora május végén Amszterdammal bővül.

2017-05-16

Az amszterdami Zsidó Kulturális Negyed szívében, a Zsidó Történeti Múzeumban május 29-én nyílik meg és szeptember 24-ig látogatható A fauvizmustól a szürrealizmusig: Zsidó avantgárd művészek Magyarországról című kiállítás. A Zsidó Történeti Múzeum a hollandiai zsidóság életét rendkívül gazdag anyaggal bemutató állandó kiállítása mellett időszaki tárlatoknak is helyt ad, melyek sorában 2007-ben indított egy, a kelet- és közép-európai országok avantgárd zsidó művészeinek munkáit bemutató sorozatot. Az első kiállítás a Modern mesterművek Moszkvából. Oroszországi zsidó művészek 1910-1940 címet viselte, a második, 2011-ben, Zsidó avantgárd művészek Romániában címmel került megrendezésre.

Huszár Vilmos: Kertben, 1906, olaj, vászon, 90 x 112 cm, Janus Pannonius Múzeum, Pécs

A sorozat koncepciója Radu Stern romániai zsidó családból származó, évtizedek óta Svájcban élő művészettörténész-kurátor nevéhez fűződik, s ő a társkurátora a most nyíló magyar kiállításnak is. Partnerei Joël Cahen, a múzeum 2016-ban nyugállományba vonult igazgatója és – Radu Stern felkérésére – Boros Judit voltak. A „zsidó művész” meghatározásának a kiállítás szempontjából egyetlen kritériuma volt, nevezetesen az etnikai; a tárlaton tehát olyan művészek szerepelnek, akik zsidó anyák gyermekeként látták meg a napvilágot, függetlenül attól, hogy a későbbiekben hogyan viszonyultak saját zsidóságukhoz – hangsúlyozta Boros Judit, hozzátéve, hogy a tárlat a „zsidóság és az avantgárdság keresztmetszetében” jött létre. Boros utalt arra is, hogy míg Romániában az avantgárd művészek szinte kivétel nélkül zsidó származásúak voltak, a magyar avantgárdnak ők csak az egyik, bár nagyon fontos alkotói körét képezték.

Berény Róbert: Nő karosszékben, 1912, olaj, vászon, 73,4 x 66,5 cm, magángyűjtemény, a Virág Judit Galéria közreműködésével

Az avantgárd fogalmát a kurátorok tágan értelmezték, e koncepció szerint egy adott környezetben a „klasszikus avantgárdon” túl minden annak számít, ami újat mond, vagy másként mond valamit mint ami ott addig elfogadott, megszokott volt. Ami Párizsban vagy Berlinben nem számított avantgárdnak, Budapesten ugyanabban az időben még annak minősülhetett – a kurátorok ennek szellemében válogatták össze a tárlat anyagát, ami 19 művész – köztük Berény Róbert, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Moholy-Nagy László, Ország Lili és Anna Margit – csaknem 80 festményét és papíralapú munkáját, illetve Bálint Endre két illusztrált Bibliáját tartalmazza.  

Moholy-Nagy László: Magyar táj, 1918, vízfesték, kréta papír, 31,4 x 44,8 cm, Városi Múzeum, Hága

A kiállításon szereplő műveket magyarországi, hollandiai, belgiumi és németországi köz- és magángyűjtemények kölcsönözték. Több budapesti múzeum, így a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Történeti Múzeum mellett a szentendrei, pécsi, székesfehérvári, bajai és kaposvári múzeumok is fontos munkákat engednek át a kiállításra, a magánkézben lévő alkotások többek között Czell Lőrinc, Antal Péter és Kemény Gyula kollekciójából érkeznek. Különösen jelentős segítséget kaptak a kurátorok az anyag összeállításához a Kieselbach Galériától. 


Tihanyi Lajos: Tristan Tzara portréja, 1927, olaj, vászon, 102 x 73 cm, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A művek túlnyomó többsége most lesz először látható Hollandiában. Ugyanakkor a tárlaton több olyan művész is szerepel, aki szoros szálakkal kötődik az országhoz: Huszár Vilmos a De Stijl egyik alapító tagja volt, Czóbel Béla és Moholy-Nagy László is élt Hollandiában (1918-19-ben, illetve 1934-35-ben). Utóbbinak a kiállításon szereplő egyik műve Adriaan Roland Holstot ábrázolja; a holland költőnek ez az első ismert portréja.

Ország Lili: A nagy fal II, 1955, olaj, vászon, 59 x 70,3 cm, Antal-Lusztig Gyűjtemény, Debrecen

A kiállításra a hollandiai  Walburg Press gondozásában kétnyelvű, holland-angol katalógus jelenik meg, melynek tanulmányait Radu Stern, Boros Judit, Passuth Krisztina és Edward van Voolen, a múzeum főkurátora írták. Boros Judit tanulmánya az 1905-35 közötti időszak hazai avantgárd művészetéről ad átfogó képet, míg Passuth Krisztina esszéje az azt követő két évtizednek a kiállításon bemutatott művészeivel és műveivel foglalkozik. Radu Stern A Judapest paradoxon című írása a magyarországi zsidóság 1840 utáni történetét foglalja össze.  

A tárlathoz izgalmasan kapcsolódik a múzeum Kunstkabinet-jében rendezendő kortárs magyar kamarakiállítás, Németh Hajnal Hamis vallomás című videoinstallációja, és a projektjének keretében Kékesi Zoltánnal közösen készült fotósorozata. A Hamis vallomás témája az 1883-as tiszaeszlári per, amely szorosan összefonódott a modern magyarországi antiszemitizmus születésével és később fontos eleme lett a szélsőjobboldal történelemképének. Németh Hajnal erről a több változatban készült munkájáról is beszélt az artPortálnak ez év áprilisában adott interjújában.

Az illusztrációkat a Zsidó Történeti Múzeum, Amszterdam jóvoltából közöljük.

Szerző: Emőd Péter
Cimkék: modern művészet, múzeum, avantgárd, magyarok külföldön,

Hozzászólások
Bence
2017-05-17 10:39:43

Nem akarom elhinni. "A „zsidó művész” meghatározásának a kiállítás szempontjából egyetlen kritériuma volt, nevezetesen az etnikai; a tárlaton tehát olyan művészek szerepelnek, akik zsidó anyák gyermekeként látták meg a napvilágot..." - Nürnberg? És ki volt a zsidó? A vallásos vagy a hitehagyott is? A vallástalan? Az anyukáknál ezt nézték. vagy mit? Nem akarom elhinni. Ez már több, mint döbbenetes így.

Kapcsolódó cikkek

Egy nagy életmű újrafelfedezése? Ország Lili, MODEM

Hihetetlen, de 35 éve volt legutóbb Ország Lili életműkiállítás. A MODEM felismerte a hiányt, és igyekezett alapos tárlatot rendezni. Az artPortal kritikusa Debrecenben járt, és megnézte, sikerült-e.

New York meghódítása? A 60-as és 70-es évek magyar művészete az Elizabeth Dee Galleryben

A Bookmarks-szal elindult sorozat megérkezett a tengeren túlra. Az Elizabeth Dee Gallery-t kérdeztük, miért vállalták be? „Magyar művészek külföldi kiállításokon”, különkiadás.

Breaking news: hatalmas új Moholy-Nagy aukciós világrekord

A New York-i Guggenheim Múzeum közelmúltban zárult Moholy-Nagy életműkiállítása megtette a hatását.