Cserba János: Modigliani, Soutine és a Montparnasse aranykora
Néhány évvel ezelőtt a párizsi Pinacothèque nagy tömegeket vonzó kiállításai kapcsán sokan még azzal magyarázták a sikert, hogy szinte korlátlan összegű büdzsé áll a múzeum...
Néhány évvel ezelőtt a párizsi Pinacothèque nagy tömegeket vonzó kiállításai kapcsán sokan még azzal magyarázták a sikert, hogy szinte korlátlan összegű büdzsé áll a múzeum rendelkezésére.
Tény, hogy ez a magántulajdonban lévő intézmény azóta is kitűnik elegáns megoldásaival, szép katalógusaival, de ma már senki sem vitatja, hogy elsősorban a kiállított képek minősége, és a jól kialakított művészeti koncepció az, ami az azóta is változatlan közönségsiker hátterében áll.
A nemcsak francia, de nemzetközi látogatók által is kedvelt Pinacothèque az elmúlt 5 év sokszor hangos sikerei révén nemrégiben egy második épülettel bővült, ahol saját képeikből láthatunk állandó kiállítást, míg a régi, Madeleine-templommal szomszédos kiállító helyiségekben rendezett időszakos kiállításai, ma már a Grand Palais nagyszabású rendszeres, éves életmű-kiállításaival szemben is egészséges és örömteli konkurenciát jelentenek. Marc Restellini a Pinacothèque állandó kurátora és művészeti vezetője ezúttal ismét az úgynevezett École de Paris, az 1900-as évek első harmadának időszakához nyúlt, még ha kiállításának címe „Modigliani, Soutine és a montparnasse-i kaland” címet is kapta.A mostani kiállítás teljes anyaga egyetlen gyűjteményből, a néhai gazdag elzászi iparos, Jonas Netter kollekciójábol származik, aki 20. század elején szinte elsőként ismerte fel a Montremartre-ról a Montparnasse-ra költöző új nemzedék – Modigliani, Soutine, Kisling, Utrillo, Kikoine és a többiek – művészi érdemeit.
Netter maga is művészi adottságokkal megáldott ember volt, brilliáns tehetségű zongoraművész, de ennek ellenére egész életét, és természetesen egész vagyonát is, a képzőművészek támogatására és alkotási lehetőségük biztosítására fordította.Kezdetben üzlettársa, a Modigliani által több festményen is megörökített Leopold Zborowski révén, majd Zborowski néhány etikai félrelépése után már önállóan vásárolt a gyűjteménye számára az egyébként is baráti körébe tartozó festőktől képeket. Netter sohasem lépett ki a nyilvánosság elé,valójában még fénykép sem maradt fel róla. Igazi gyűjtőként arra törekedett, hogy először az alkotóművészt ismerje meg, és csak a már kialakult személyes barátság vagy bőséges levelezés birtokában választott ki képeket gyűjteménye számára. Kollekciója első képeit a kortársának mondható, és a még impresszionista irányzathoz tartozó Suzanne Valadontól vásárolta, de a fiatalabb korosztály akkor még kezdőnek mondható festői is baráti köréhez tartoztak. A mostani kiállításon bemutatott több mint 120 mű között számos képet láthatunk Valadontól és fiától, Maurice Utrillótól is, de a kiállítás gerincét a montaparnasse-i festők, köztük is elsősorban Modigliani tizenöt és Soutine tizenkilenc alkotása adja. Modigliani Jeanne Hébuterne-ről 1918-ban készített emblematkus portréja, vagy az egy évvel korábbi dátumozású, Elvira fehér gallérral című képe vitathatatlanul a sokat szenvedett és fiatalon, méltatlan körülmények között meghalt livornói festő legjobb képei közé sorolhatók.A kiállítási koncepció kiválóan vezeti át a nézőt Modigliani képeitől a tőle festészetében annyira különböző Soutine alkotásaihoz, ugyanis Modigliani ugyancsak méltán világhírű Soutine-portréja mellet Soutine ugyanebből az időből származó Önarcképe szinte teljesen azonos beállításban ábrázolja a zárkózott és öntörvényű litván származású festőt.Netter ízlését jól bizonyítja, hogy a már említett világhírű festők mellett olyan művészeket is bíztatott és támogatott, mint Adolphe Feder, Henri Hayden, Pinchus Krémègne, Isaac Antcher, Zygmunt Landau, Jean Helion, akiknek alkotásaira aztán később, sokszor csak már Netter 1946-ban bekövetkezett halála után ütötte rá a minőség pecsétjét az idő.A szeptember 9-ig látogatható kiállítás minden bizonnyal újabb szakmai és üzleti elismerést fog hozni a párizsi Pinacothèque-nek, és ebben az is közrejátszik, hogy a Netter-kollekció jóvoltából most a két nagy művész számos olyan képét is láthatjuk, melyeket eddig csak reprodukciókon csodálhattunk meg, hiszen hosszú évtizedek óta most először lépnek ki a nyilvánosság elé.A kiállítás minden nap 10.30 és 18.30 között látogatható.
