Néhány hónapja számoltunk be a londoni Tate és a Victoria & Albert Museum élén zajló személycserékről, s azóta újabb megamúzeumokból távoztak vagy távoznak ezekben a hetekben az első számú vezetők.
A „legsimábbnak” mondható csere a Vatikáni Múzeumok élén történt. A korábban olasz kulturális miniszterként is működött Antonio Paolucci távozása közel tíz év után, 77 éves korában igazán nem okozott meglepetést, utódának kinevezését ugyanakkor szenzációként tálalta a világsajtó, mivel az 54 éves Barbara Jatta római művészettörténész személyében először került nő a világ egyik leglátogatottabb múzeumának élére. Az előd, Paolucci évtizedes működése alapvetően pozitív megítélést kapott; igazgatása alatt a látogatók száma a másfélszeresére nőtt és mára már meghaladja az évi hatmilliót, bővült a múzeum nyitvatartási ideje és hatékony intézkedések történtek a múzeum legféltettebb kincsei, mindenekelőtt a Sixtusi kápolna fokozott védelme érdekében. Ezek részeként korlátozták a látogatószámot, új légkondicionáló és világítórendszert építettek ki.
Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeumok új igazgatója. Forrás: artnet.com
Barbara Jatta közel húsz éve dolgozik a múzeumban, ahol a ranglétrán az igazgatóhelyettesi posztig emelkedett. I. Ferenc pápa január 1-i hatállyal nevezte őt ki a múzeum élére, ami illeszkedik a múzeumi szcénában ma tapasztalható trendhez, a női vezetők számának növekedéséhez. Jutta rögtön egy szenzációszámba menő kiállítás bejelentésével kezdhette tevékenységét, bár ennek előkészítése még jóval hivatalba lépése előtt indult és nyilván benne van a pápa keze is: egy februári sajtótájékoztatón Alessandra di Castroval, a Római Zsidó Múzeum történetesen ugyancsak női vezetőjével együtt jelentette be, hogy a két intézmény fennállása során első alkalommal rendez közös kiállítást. A május 15. – július 23. között mindkét helyszínen látogatható tárlat a zsidóság egyik legrégebbi jelképével, a menórával foglalkozik.
Barbara Jatta és Alessandra Di Castro, a Római Zsidó Múzeum igazgatója a közös kiállítást bejelentő római sajtótájékoztatón. Fotó: AP Photo/Alessandra Tarantino, forrás: foxnews.com
Néhány nap múlva esedékes az őrségváltás Párizs egyik legnépszerűbb múzeuma, a Musée d’Orsay élén. A hír nem váratlan, hiszen az intézményt 2008 óta vezető 62 éves Guy Cogeval szerződését annak tavalyi lejártakor a kulturális miniszter a szokásos három helyett csak egy évre hosszabbította meg. E döntésben nyilván szerepet játszott az igazgató 2014-es súlyos betegsége, ami után hat kurátor egy nyílt, de névtelen levélben kérdőjelezte meg, hogy az igazgató alkalmas-e még funkciója ellátására.
Guy Cogeval, a Musée d’Orsay távozó igazgatója, fotó: © Olivier Lejeune/Photo PQR/Le Parisien/MAXPPP, forrás: culturebox.francetvinfo.fr
Cogeval távozása a magyar múzeumi szcéna számára is veszteség, az igazgató ugyanis élénk érdeklődést tanúsított a magyar képzőművészet iránt, több alkotást is vásárolt a múzeumnak magyar művészektől és az ő szolgálati ideje alatt adott otthont az Orsay a modern magyar képzőművészet egyik legfontosabb külföldi kiállításának, az Allegro Barbaronak 2013-ban. Az utódlásáért folyó versenyfutás utolsó szakaszába négy jelölt került, a párizsi Delacroix Museum, a brüsszeli Royal Museums és a Musée de Rouen igazgatói mellett Laurence des Cars, a 2010 óta az Orsay-hoz tartozó Musée de l’Orangerie vezetője is, aki végül a befutó lett. Az 51 éves művészettörténésznő 1994-2007 között kurátorként dolgozott már a múzeumban, majd ezt követően a Louvre Abu Dhabi projektet menedzselő France-Muséums élén állt, mielőtt három éve átvette a Musée d’Orangerie vezetését.
Laurence des Cars, a Musée d’Orsay új igazgatója. Fotó ©Sophie Boegly, forrás: artnet.com
A harmadik váltás híre olyannyira friss, hogy itt még csak most kezdődik az utódkeresés: személycsere lesz a New York-i Metropolitan Museum élén is. Június 30-án, a pénzügyi év végén veszi a kalapját az intézményt 8 éve irányító Thomas P. Campbell. Az idén 55 éves Campbellt szinte egész eddigi pályája a múzeumhoz köti és jó okkal feltételezhető, hogy nem teljesen saját elhatározásából döntött a távozás mellett. A múzeum évek óta fokozódó anyagi gondokkal küzd, s sokan az ő nyakába varrják, hogy ezeken mindmáig nem tudott úrrá lenni. Bírálói nem vonják kétségbe Campbell szakmai felkészültségét, de úgy látják, hogy az igazgatói székben is elsősorban kurátorként gondolkodott és nem menedzserként. Egyfelől komoly sikereket ért el, vezetése alatt a múzeum számos nagysikerű tárlatnak adott otthont, melyek soha nem látott magasságokba repítették a látogatószámot és a Whitney Museum megüresedett épületének átvételével, a nevében az épület tervezőjére, Breuer Marcellre emlékező Met Breuer megnyitásával jelentős új kiállítási térhez is jutott. Mindezért azonban komoly árat fizetett: a múzeum költségvetésének hiánya elérte a 40 millió dollárt és ezen már 34 dolgozó tavalyi elbocsájtása sem segített. A Met Breuer is drága mulatság: felújítása 15 millióba, fenntartása éves szinten 17 millió dollárba kerül.
Thomas P. Campbell. Forrás: youtube
Campbell volt a motorja annak a tervek is, hogy a múzeum bővüljön egy új, 600 millió dollárba kerülő modern és kortárs szárnnyal is, ez azonban az anyagi gondok miatt most – legalábbis átmenetileg – lekerült a napirendről. Campbell utódának keresése gőzerővel folyik; amíg megtalálják, addig Daniel H. Weiss, a múzeum elnöke fogja ellátni az igazgatói teendőket is. A New York-i szcéna egyelőre nem lát biztos befutót, de a lehetséges utódok között egyelőre Michael Govan, a Los Angeles County Museum of Art (LACMA) és Glenn Lowry, a MoMA igazgatójának neve merül fel a leggyakrabban.
A nyitóképen Michelangelo festménye a Sixtus-kápolnában
A cikk lejjebb folytatódik.