Elegánsan, de határozottan reagált a világ egyik legfontosabb modern művészeti múzeuma a hét, többségében muszlimok által lakott ország polgárainak kitiltásárta.

Így reagált a MoMA Trump beutazási tilalmára

Elegánsan, de határozottan reagált a világ egyik legfontosabb modern művészeti múzeuma a hét, többségében muszlimok által lakott ország polgárainak kitiltásárta.

2017-02-04

Először az új amerikai elnökkel már többször összeütközésbe került tekintélyes The New York Times, majd több online művészeti folyóirat, köztük az artnews.com is beszámolt a MoMA akciójáról, amit a szó szoros értelmében az éj leple alatt hajtottak végre: a péntekre virradó éjszaka a múzeum ötödik emeleti termeiben hét neves nyugati művész, köztük Matisse, Picasso és Picabia egy-egy munkáját olyan művészeknek a gyűjteményben őrzött alkotásaira cserélték ki, akik a tilalom által sújtott országokból származnak.

A névsor illusztris: a nemrégiben elhunyt építész, Zaha Hadid Irakban született; a ma Oxfordban élő festő, Ibrahim el-Salahi Szudánban, míg a többiek – a Los Angelesben működő Tala Madani videóművész, a szobrász Parviz Tanavoli, a festő Marcos Grigorian, a fotós Shirana Shahbazi és a festőként, grafikusként és szobrászként egyaránt ismert Charles Hossein Zenderoudi iráni származásúak. Egy további művész, az USÁ-ban élő iráni szobrász, Siah Armajani alumínium-acél plasztikáját pedig a múzeum egyik előcsarnokában állították fel.

Valamennyi alkotás mellé a művek adatait tartalmazó tábla mellé egy másikat is kihelyeztek; ennek szövege a következő: „Ez a munka egy olyan nemzethez tartozó művész alkotása, melynek polgáraitól a 2017. január 27-én aláírt elnöki rendelet megtagadja a beutazást az Egyesült Államokba. Ez egy a több hasonló műalkotás közül a múzeum gyűjteményéből, melyeket az ötödik emeleti galériákban installáltunk, megerősítve a befogadás és a szabadság eszményét, ami múzeumunk számára éppúgy életbevágóan fontos, mint az Egyesült Államok számára”.

Parviz Tanavoli: Próféta, 1964, bronz, 4,9 x 16,5 x 10 cm, a MoMA jóvoltából

A múzeum említett galériái hagyományosan a XX. század első fele legfontosabb nyugati alkotóinak munkáit mutatják be – mindmáig alapvetően a MoMA első igazgatója, az 1981-ben elhunyt Alfred Barr koncepciója szellemében – s azokat csak kivételes esetekben keverik más korszakokban született – jelen esetben kortárs – munkákkal. Miután a kiállítás „átrendezésének” ötlete megszületett, a festészeti és a grafikai osztály főkurátorai, Ann Temkin és Christophe Cherix számára nem jelentett túlzottan nehéz feladatot megfelelő műveket találni, mivel a MoMA – a londoni Tate-hez hasonlóan – az utóbbi években nagyon sokat tett gyűjteménye korábbi egyoldalú Nyugat-Európa-  és USA-centrikusságának oldásáért; más kérdés, hogy az új koncepció jegyében vásárolt művek többsége eddig még ritkán szerepelt a nagyközönség előtt. A nyugati mesterek közé „kevert” munkákat úgy választották ki, hogy azoknak legyen valamiféle jól érzékelhető kapcsolódási pontjuk a „befogadó” művekhez; a szudáni El-Salahi Mecset című munkája például egy olyan nevezetes Picasso-mű, az Avignoni kisasszonyok közelébe került, amin erősen tetten érhető az afrikai művészet hatása. Ugyanígy nem véletlenül került az idén 80 éves Charles Hossein Zenderoudi nagyméretű papíralapú munkája a Matisse-terembe, közel Matisse Marokkóiak című 1915-16-os munkájához.

Ibrahim El-Salahi: A mecset, 1964, olaj, vászon, 30,7 x 40,6 cm, a MoMA jóvoltából

A projektet filmbemutatók és egyéb rendezvények is kísérik majd; bemutatják többek között az iraki születésű, Németországban élő rendező, Kais al-Zubaidi és a Párizsban élő szír rendező, Oussama Mohammad korai, a 70-es – 80-as években született kísérleti filmjeit.

Az eddig megjelent írások nagy elismeréssel adóznak a MoMA kezdeményezésének, amit az egyik leghatásosabbnak tartanak azon akciók egyre bővülő sorában, melyekkel a művészvilág tiltakozik az új amerikai elnök politikája ellen. Az artnews szerzője cikkét ama reményének hangoztatásával zárja, hogy a kiállításba most beemelt művek ott lesznek új környezetükben akkor is, amikor a beutazást tiltó elnöki rendelet már régen nem lesz érvényben és az azt aláíró elnök is kiköltözött már a Fehér Házból.

Charles Hossein Zenderoudi: K+L+32+H+4. Apám és én, 1962, toll, színes tinta, papír, 225,9 x 148,7 cm, a MoMA jóvoltából

Szerző: artPortal
Cimkék: múzeumok, MoMA, migráció,

Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek

Mégis összejött a művészeti sztrájk Trumppal szemben: sok hely marad zárva

Cindy Sherman, Richard Serra és a Whitney Museum is a sztrájk mellett áll, számos intézmény zár be Trump beiktatásakor Amerikában. Közben menő divattervezők látják el holmikkal az utcán tüntetőket.

Trump, öt helyen, aktban. Gerilla-akció amerikai nagyvárosokban

A republikánus elnökjelölt hálás téma a képzőművészek számára is. Efemer anyagból készült Trumpokkal most egy köztéri művész gerilla-akció szórta meg az Államokat.

Sztrájk, kiállítás, tüntetés: művészdemonstrációk Trump beiktatása körül

Még az is lehet, hogy megáll az élet a művészeti helyszíneken az USA-ban, január 20-án. De ami biztos: a nőművészek odacsapnak, másnap pedig ott lesznek a 100 ezer tüntető nő között, Washingtonban.