Az amszterdami egyetem archeológiai múzeumaként működő Allard Pierson Museum még tavaly úgy döntött, hogy időszaki kiállításainak idei programjába beilleszti a korábban Németországban is bemutatott A Fekete-tenger aranya és titkai című tárlatot, aminek több száz tárgyból álló anyagát öt ukrajnai múzeum bocsájtotta rendelkezésre. A kiállításról szóló megállapodást még jóval az ukrajnai válság kitörése előtt aláírták és a tárlat február 7-én meg is nyílt. A bemutatott anyag igen értékes: szkíta aranytárgyak éppúgy vannak benne, mint például kínai lakkozott dobozok, melyeknek nemcsak kiemelkedő művészeti, hanem történeti értéke is van; ezek ugyanis a Kínától legnyugatabbra, római bronzokkal együtt fellelt kínai műtárgyak, melyek a két egykori nagy birodalom, Róma és Kína kapcsolatairól tanúskodnak. A tárlatnak általában is az a koncepciója, hogy a Krímet a különböző kultúrák találkozásának és egymásra hatásának helyszíneként mutassa be az időszámítás előtti és az időszámítás szerinti hetedik század közötti időszakban.
A jelenlegi komoly dilemmát az amszterdami múzeum számára az okozza, hogy az öt kölcsönző múzeum közül négy a Krím-félszigeten található, azaz pillanatnyilag orosz fennhatóság alatt áll. E múzeumok már jelezték is, hogy gyűjteményeik kiemelkedő darabjairól van szó, melyekre a kiállítás bezárása után igényt tartanak. A műtárgyak ugyanakkor Ukrajna kulturális örökségének részét képezik. A múzeum, illetve a fenntartó egyetem ezért máris a holland külügyminisztériumhoz és nemzetközi jogászokhoz fordult állásfoglalásért. Annak érdekében, hogy időt nyerjenek, a nyitva tartást máris meghosszabbították, így a tárlat az eredetileg tervezett május helyett csak augusztusban fog bezárni.
Megszólalt az ügyben Mihail Pjotrovszkij, a szentpétervári Ermitázs főigazgatója is. Mint ismeretes, Pjotrovszkij ama kevés múzeumi vezető közé tartozik, akik a közelmúltban nem írták alá az orosz kulturális élet vezető személyiségeinek az Ukrajnával szembeni Putyin-politikát támogató levelét. Az Ermitázs ebben az ügyben nem érintett, ám Amszterdamban fiókmúzeumot tart fenn, így közvetlen közelről követi nyomon az ottani eseményeket. Az Ermitázs főnöke nagyon óvatosan fogalmazott ugyan, de olyan megoldás mellett szállt síkra, ami biztosítja, hogy az érintett múzeumok visszakapják tulajdonukat. Valentyina Mordvinceva, a kiállítás kurátora, aki az Ukrán Tudományos Akadémia szimferopoli részlegénél dolgozott, a krími múzeumok kollekciójának esetleges feldarabolását a múzeumok és az érintett tárgyak sorsa szempontjából is tragédiának nevezte.
A követendő magatartásról az amszterdami múzeum honlapján is élénk vita bontakozott ki. A hozzászólók elutasítják, hogy a kiállított tárgyak orosz tulajdonba kerüljenek, de többen nem javasolják az Ukrajnának történő azonnali visszaszolgáltatást sem; szerintük a tárgyakat mindaddig Hollandiában kéne tartani, amíg nem teremtődnek meg a térségben kialakult helyzet tartós rendezésének feltételei.