Káprázatos új múzeumi épülettel gazdagodott a napokban London. Maga az intézmény, azaz a Design Museum nem új, hiszen e név alatt 1989-től egészen ez év júniusáig a Shad Thames körzetben, a Tower-híd déli hídfőjének tőszomszédságában működött, még korábban pedig, 1983-tól, Boilerhouse Project „álnéven” a Victoria and Albert Museum alagsorában húzódott meg. Temze-parti főhadiszállásán csak időszakos kiállításoknak tudott helyet adni, de a szűkös körülmények között ellenére a nemzetközi és brit építészet és dizájn olyan nagyjainak nyújtott bemutatkozási lehetőséget, mint Lord Richard Rogers, Thomas Heatherwick, Zaha Hadid, Dieter Rams, Ettore Sottsass, vagy Christian Louboutin.
A múzeum új otthonának jellegzetes tetőszerkezete. Forrás és @: designboom.com
A Design Museum ötlete a kortárs brit lakáskultúra apostolától, Sir Terence Conrantól származott. A Kensington High Streeten, a south kensingtoni múzeumi negyed és a Hyde Park-i Serpentine Gallery közelében most megnyitott új épület sajtóbejárásának felejthetetlen, megrázó pillanata volt, amikor az immár 85 éves, fizikailag megtört, de változatlanul briliáns szellemű Sir Terence könnyekkel küszködve kénytelen volt megszakítani felszólalását. Később, erőt véve magán a trademark kék ingét viselő kreatív géniusz elmondta, hogy a 2016-os költözés több évtizedes iparművészeti tevékenységének fénypontját jelenti. „Ezzel a fontos és izgalmas pillanattal a múzeummal kapcsolatos minden álmom és vágyam megvalósult. Olyan világszínvonalú teret sikerült kialakítani, ahol méltó módon lehet terjeszteni és ünnepelni a brit dizájn és építészet hírnevét” – jelentette ki.
Részlet a múzeumból. Forrás: dezeen.com
Az új épület előadótermét zsúfolásig megtöltő újságírók jelenlétében Deyan Sudjic igazgató idézte fel, hogy Sir Terence már 2006-ban azzal a mandátummal nevezte őt ki a Design Museum élére, hogy megfelelő helyet találjon az intézmény számára. Ez alatt az idő alatt alaposan átgondolták és a látogatókkal is megkonzultálták, mire lennének képesek egy nagyobb épületben, hogyan fogadna a nagyközönség egy állandó kiállítást és hogyan válhatna a múzeum a következő nemzedék dizájn tehetségei számára oktatási és nevelési központtá. Ebből a szempontból is érdekes, mit jelent a dizájn fogalma az igazgató számára és miért tartja szükségesnek, hogy ezt múzeumi keretek között „ünnepeljék”.
Deyan Sudlic meggyőződése, hogy a „dizájn segít megérteni a környező világot, működteti a technológiát, egyidejűleg tekinthető kultúránk kifejeződésének és a gazdaság motorjának”. Múzeuma olyan fórum, hangsúlyozta, amely nem pusztán tárgyakat állít ki, hanem segít azoknak a gyors változásoknak a feltárásában is, melyek a dizájnon keresztül valósulnak meg a társadalomban.
Az új Design Museum a rendkívül népszerűtlen, ezért megszüntetett Commonwealth Institute, a Nemzetközösségi Múzeum műemléki védelem alatt álló egykori otthonába költözött be. Az eredeti épületből lényegében csak a homlokzat és a jellegzetes tetőszerkezet maradt meg. Az átalakítás több mint száz pályázat közül a John Pawson iroda terve alapján történt, mert ez kezelte a legszerencsésebben azokat a kihívásokat, amiket az 1962-ben kialakított szerkezet állított, s „szelíden” újította meg azt, hogy megfeleljen egy modern múzeummal szembeni követelményeknek. Az átépítés öt évet vett igénybe és 83 millió fontba került.
Részlet a múzeumból. Forrás: dezeen.com
Az eredmény kétségkívül lenyűgöző. A 10 000 négyzetmétert elfoglaló múzeumba belépve a látogató a központi átrium körül kialakított egyterű, négyszintes kultúrpalota legmagasabb pontjáig is ellát. Az alagsorban és a földszinten időszaki, belépőjegyes kiállítások kapnak helyet, míg a második emelet az állandó tárlaté. Deyan Sudlic meggyőződése, hogy annak ingyenes hozzáférhetősége “vendégszeretőbbé” teszi az épületet, egyben megváltoztatja a múzeum dinamikáját. Az átgondolt tervezésnek köszönhetően az érdeklődők egy természetes útvonalat követve járhatják be a kiállítótermeket, s közben megpihenhetnek a kényelmes padokon, vagy a kávézóban, a bisztróban és a látványosságnak is beillő múzeum shopban. A régi-új Design Museum évi mintegy 650 ezer látogatóra számít, ami a környékbeli, milliós nagyságrendű belépőt regisztráló múzeumokhoz, így a Science Museumhoz képest visszafogott várakozásnak tűnik.
A csillogó-villogó állandó kiállítás címe Designer Maker User, azaz Dizájner Gyártó Felhasználó, és ahogy ezt sejteni lehet, a tervezők és fogyasztók közötti kapcsolatot járja körül. Ehhez a közel ezer tárgyat felvonultató áttekintéshez, melyet nem szántak sem kronológiai összefoglalónak, sem dizájn slágerlistának, a szerencsejátékok nyereségéből fenntartott Heritage Lottery Fund nyújtott közel ötmillió fontos támogatást. A legtöbb időt alighanem az előtt a fal előtt töltik majd a látogatók, amit egy közvélemény-kutatás eredményeként alakítottak ki. Huszonöt országból több mint kétszáz tárgy került ide; olyanok, melyek ténylegesen meghatározzák mindennapi életünket. Van itt biblia, Coca-Colás doboz, ötfontos bankjegy, gumikesztyű, sőt műanyag kerti szék is, és nem hiányzik a valamennyi londoni látogató számára jól ismert London Underground logó sem. A metropolis eme ikonikus szimbólumának bevonására az új főpolgármester, Sadiq Khan tett javaslatot.
Múzeumi enteriőr 25 ország jellegzetes tárgyaival. Forrás és ©: designboom.com
A Designer fejezet mottójának Ernesto Rogers olasz építész mondását – „a kanáltól a városig” – tekintik a kurátorok, jelezve, hogy a legkisebb és a legnagyobb projektek egyaránt igénylik a kreatív gondolatokat. A makettek és tervrajzok között láthatjuk Lord (Richard) Rogers munkáit, akinek párizsi Pompidou Központja a high-tech építészet egyik első, korszakos példája. Külön hangsúlyt kap a közlekedés, a híres londoni metrótérképtől kezdve David Mellor jelzőlámpáin és Moulton kerékpárokon keresztül Jock Kinneir és Margaret Calvert útjelző szisztémájáig.
A Maker szekció az ipari termelés fejlődését villantja fel olyan közismert darabokkal, mint egy Thonet szék, Ford autók, egy háromdimenziós nyomtató, vagy a 2012-es londoni olimpia fáklyája. Végül a User részleg a fogyasztó és a modern világot befolyásoló brandek kölcsönhatását mutatja be. Kiemelt helyen szerepelnek a kommunikációt megváltoztató termékek, köztük Olivetti írógépek és Apple iPhone-ok. Dizájn Múzeum persze aligha képzelhető el divatcikkek nélkül. Az öltözködési stílus fejlődésében nyomot hagyó darabok közé tartozik Yves Saint Laurent Le Smoking tuxedója és Vivienne Westwood korai punk viseletei.
A cikk lejjebb folytatódik.