Najmányi László: Free Tibet

(2008. március)

 Sok száz évvel ezelőtt, Sera monostorában született a jóslat, amely szerint ha megjelenik egy üstökös, amely Lasszából, Sigatszéből és Giantszéből, Tibet három szent városából egyforma fényességgel látható, és ha megmozdul egy hegy és a Tszangpo folyó elhagyja medrét és más irányban folyik tovább, az országot elfoglalja a terror és a Dalai Lámák örökösödési vonala véget ér.
1948 októberében üstökös jelent meg Tibet egén, nagy riadalmat okozva Lasszában, Sigatszében és Giantszében. Nem sokkal később hatalmas földrengés rázta meg a Himalája hegyeit. A földrengés következtében egy hegy a Tszangpo folyóba csúszott, amely elhagyni kényszerült medrét és attól nyolc mérfölddel távolabb, más irányba folyt tovább.
A kínaiak ismerték a jóslatot és a tibetiek jóslatokat tisztelő lelkületét. Amikor értesültek a Tibetben zajló természeti eseményekről, Mao Ce Tung parancsára hadseregük elindult Tibet irányába. A Vas – Tigris éve nyolcadik hónapjának első hetében, 1950 októberében elfoglalták az országot. A kínai diktátor nem tűrte, hogy ateista ideológiájának ellenpontjaként egy vallásos hagyományok alapján működő ország létezzen birodalma határain.
A terror évtizedei következtek. Szerzetesek és megerőszakolt apácák tízezreit ölték meg a kínai katonák, ezreket közülük keresztre feszítéssel. Csaknem másfél millió tibetit gyilkoltak meg az etnikai tisztogatások során. Százezreket zártak koncentrációs táborokba. Csaknem egy millió tibeti menekült Indiába. Az ország területének kétharmadát beolvasztották más kínai tartományokba.
1959-ben lázadás tört ki a megszállók ellen. A kínai hadsereg brutális kegyetlenséggel verte le a lázadást. Tibet politikai és lelki vezetője, a Dalai Láma Indiába menekült, ahonnan mindmáig nem térhetett vissza hazájába. A kínaiak helyettesét, a Pancsen Lámát nevezték ki a megcsonkított ország névleges vezetőjéül. Amikor a Pancsen Láma 1989-ben, egy nyilatkozatában elítélte a megszállókat, meggyilkolták. A Kulturális Forradalom évei alatt Tibet 6000 kolostora közül 13 kivételével az összest lerombolták. A bennük őrzött, felbecsülhetetlen értékű írásos emlékek, kegytárgyak, műkincsek nagy részét megsemmisítették.
1995 májusában tanácsadói javaslatára a száműzött Dalai Láma az akkor 6 éves Gedhun Csoekji Nyimát választotta a meggyilkolt Pancsen Láma utódjául. A kínai kormány nem fogadta el választását. Néhány hónappal később a Vallásügyi Hivatal az ugyancsak 6 éves Gyainkain Norbut nevezte ki Pancsen Lámának. A Dalai Láma választottját családjával együtt elrabolták és azóta is ismeretlen helyen őrzik.
A tibeti hagyományok szerint az egymást követő Dalai Lámák ugyanannak a léleknek, a Tibetben Csenrézinek nevezett Avalokitásvarának, az együttérzés bódiszattvájának megtestesülései. A bódiszattvák olyan megvilágosult lelkek, akik saját nirvánájukat elhalasztva a földi újjászületést választották azért, hogy az emberiséget szolgálják. A kínai kormány meg akarja akadályozni, hogy a következő Dalai Lámát a száműzetésben lévő tibeti vallási vezetők válasszák, ezért törvényben tiltották be a reinkarnációt. Ragaszkodnak ahhoz, hogy Tibet vallási vezetőit a kínai kommunista párt nevezze ki.
Tibet vallási hagyományokon alapuló, évszázadok óta harmonikusan működő társadalmi rendjét szétzúzták. A meggyilkolt, elűzött, Kína távoli tartományaiba telepített tibetiek helyére kínaiak tömegeit költöztették. A tibetiek az ország számos területén ma már másodrendű állampolgárokként kezelt, etnikai kisebbségnek számítanak. A tibeti nyelv használatát és az ország hagyományainak tanulmányozását betiltották. A kínai kormány szabja meg a kolostorokban élő szerzetesek számát.
2008 márciusában polgári jogokat és az ország függetlenségét követelő tüntetések kezdődtek Tibetben és Kína számos más tartományában. A tüntetések leverésére a rendőrség mellett bevetették a hadsereget is. Tibetből és a környező tartományokból kitiltották a nyugati turistákat és újságírókat. Az országot hermetikusan lezárták, kikapcsolták az Internet szolgáltatást is. A kiszivárgott hírek szerint százak estek a sortüzek áldozatául és ezreket börtönöztek be. Az elfogottakat megkínozzák, hogy kicsikarják belőlük a tüntetések szervezőinek, résztvevőinek nevét.
A tüntetések szervezésével az olimpiai játékokra készülő kínai kormány a Dalai Lámát vádolja. Tibet száműzött vezetője tagadja, hogy bármi köze lenne a megmozdulások szervezéséhez és felajánlotta lemondását, ha az erőszakos cselekmények folytatódnak. Míg a tüntetők Tibet függetlenségét és az olimpiai játékok nemzetközi bojkottját követelik, a Dalai Láma csak tényleges autonómiát kér országának, és javasolja az olimpiai játékok megtartását.
Amíg a nyugati országok kormányainak többsége tartózkodik a kínai kormány tetteinek határozott elítélésétől, és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem akarja bojkottálni a pekingi olimpiát, a világ számos országában tiltakozó megmozdulásokat szervez az egyre erősödő Free Tibet mozgalom. Szabadságot Tibetnek!