(1960–1990)
A Magyar Képzőművészek Szövetségének folyóirata. 1960 augusztusában indult a főszerkesztő Pogány Ö. Gábor programadó vezércikkével. A kultúrpolitika elvárásainak akart pontosan megfelelni, s a hivatalos, elkötelezett művészet szócsöve kívánt lenni. A főszerkesztő időnként harcos támadást intézett a progresszív művészeti törekvések ellen. Szerzőgárdája nagyobbrészt a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaiból és a szerkesztőség tagjaiból verbuválódott. Az illusztrációk fekete-fehérben jelentek meg. 1972-ben Pogány Ö. Gábort leváltották. 1973-tól Rideg Gábor vette át a lapot, amely színes illusztrációkkal gazdagodott. Új munkatársakat hozott, beköszöntőjében hangsúlyozta, hogy kritikai tevékenységének mércéje a marxista-leninista esztétika. A lap a hagyományos képzőművészeti műfajok mellett az iparművészet, a régészet, a néprajz, az építészet, a fotóművészet kérdéseivel is foglalkozott. Rendszeresen visszatért az ún. szocialista országok képzőművészetének bemutatására. 1980-ig az egyes megyéket, tájegységeket bemutató topografikus számok készültek, melyben nemcsak a megye kortárs művészetével, hanem régészeti, művészettörténeti emlékeivel, híres gyűjteményeivel is foglalkozott. 1973-tól vitacikkek jelentek meg a design-ról, a hidegbe zárt képek ürügyén a modern művészeti múzeum problémájáról, az elkötelezett (szocialista) realizmusról, a '45 utáni művészet megítéléséről, a '80-as évek újfestészetének és az avantgárd konstruktív szemléletű képviselői közötti ellentétről. Monografikus feldolgozások indultak 1973-ban, Kondor Béla halálakor elsőként Kondor, majd Barcsay Jenő, Bozzay Dezső, Korniss Dezső, Somogyi József, Gádor István, Tóth Menyhért, Borsos Miklós, Bálint Endre, Vilt Tibor, Martyn Ferenc, Székely Péter, Varga Imre, Gyarmathy Tihamér, Lossonczy Tamás munkásságát interjúkkal és elemzésekkel igyekeztek körüljárni. Tematikus számok készültek a szecesszióról, a kortárs grafikáról, a Greshamről, a Római Iskoláról. 1990. márciusában jelent meg az utolsó ~. Rideg Gábor a Képzőművész Szövetség közgyűlésén lemondott.
A Magyar Képzőművészek Szövetségének folyóirata. 1960 augusztusában indult a főszerkesztő Pogány Ö. Gábor programadó vezércikkével. A kultúrpolitika elvárásainak akart pontosan megfelelni, s a hivatalos, elkötelezett művészet szócsöve kívánt lenni. A főszerkesztő időnként harcos támadást intézett a progresszív művészeti törekvések ellen. Szerzőgárdája nagyobbrészt a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaiból és a szerkesztőség tagjaiból verbuválódott. Az illusztrációk fekete-fehérben jelentek meg. 1972-ben Pogány Ö. Gábort leváltották. 1973-tól Rideg Gábor vette át a lapot, amely színes illusztrációkkal gazdagodott. Új munkatársakat hozott, beköszöntőjében hangsúlyozta, hogy kritikai tevékenységének mércéje a marxista-leninista esztétika. A lap a hagyományos képzőművészeti műfajok mellett az iparművészet, a régészet, a néprajz, az építészet, a fotóművészet kérdéseivel is foglalkozott. Rendszeresen visszatért az ún. szocialista országok képzőművészetének bemutatására. 1980-ig az egyes megyéket, tájegységeket bemutató topografikus számok készültek, melyben nemcsak a megye kortárs művészetével, hanem régészeti, művészettörténeti emlékeivel, híres gyűjteményeivel is foglalkozott. 1973-tól vitacikkek jelentek meg a design-ról, a hidegbe zárt képek ürügyén a modern művészeti múzeum problémájáról, az elkötelezett (szocialista) realizmusról, a '45 utáni művészet megítéléséről, a '80-as évek újfestészetének és az avantgárd konstruktív szemléletű képviselői közötti ellentétről. Monografikus feldolgozások indultak 1973-ban, Kondor Béla halálakor elsőként Kondor, majd Barcsay Jenő, Bozzay Dezső, Korniss Dezső, Somogyi József, Gádor István, Tóth Menyhért, Borsos Miklós, Bálint Endre, Vilt Tibor, Martyn Ferenc, Székely Péter, Varga Imre, Gyarmathy Tihamér, Lossonczy Tamás munkásságát interjúkkal és elemzésekkel igyekeztek körüljárni. Tematikus számok készültek a szecesszióról, a kortárs grafikáról, a Greshamről, a Római Iskoláról. 1990. márciusában jelent meg az utolsó ~. Rideg Gábor a Képzőművész Szövetség közgyűlésén lemondott.