BATTHYÁNY Gyula, gróf

Az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos dédunokája. A párizsi Julian Akadémián és 1907-ben Münchenben, Angelo Janknál végezte tanulmányait. Mesterének » Vaszary János [2]t tekintette. 1914-ben az Ernst Múzeumban nagy kiállítása volt » Beck Ö. Fülöp [3]pel közösen. 1921–38-ig rendszeresen láthatók művei a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Az 1920-as évektől Gyagilev díszlettervezőjének, Leonyid Baksztnak a hatására kezdett jelmezeket és színházi dekorációkat tervezni. Az ötvenes évek elején egy koncepciós perben elítélték, öt évet töltött börtönben. Néhány jelentős művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Díjai: 1916: ezüstérem, San Francisco; 1930: ezüstérem, Barcelona; 1934: aranyérem, Párizs; 1937: bronzérem a párizsi világkiállításon. 2000-ben a budapesti Mű-Terem Galériában mutatták be műveit. Az arisztokrata körök, a mondén társasági élet festője. Környezetének alakjait általában Daumier szatirikus stílusával rokon módon karikírozza. A megkésett szecesszió jegyében furcsa optikán keresztül szemlélte és ábrázolta a luxus-örömlányokat, elegáns spanyol úriembereket, gengsztereket vagy maffiózókat, a fülledt és pazar erotikával telt arisztokrata miliő pózoló, teátrális, belül kiüresedett, lárvaarcú szereplőit. Az őszinte vagy realista ábrázolásmódtól magát feltűnően távoltartó ~ festészete sokféle stílusirányzattal vagy modorral rokonítható. Megnyújtott alakjai Daumier mellett El Greco manierisztikusan hullámzó emberábrázolásaira is emlékeztetnek. Dekorativitása nemcsak a szürrealizmus illusztrativitásával rokon, hanem az art decóval is. Grafikusként többek közt Herczeg Ferenc és Tormay Cecile műveit illusztrálta. Az Operának díszleteket tervezett. Ismert temperával papírra festett történelmi sorozatának néhány darabja is.