építész
(Salzburg, 1690–Pest, 1771)
Két nagy osztrák barokk építész, Fischer von Erlach és Johann Lucas von » Hildebrandt [2] építészete hatott rá. 1720 körül jött Magyarországra, ahol a ráckevei kastély építésén kezdett dolgozni. Tagja lett a pesti céhnek; neve számos építkezéssel kapcsolatban felmerül. Magyarországi működésének egy része a Grassalkovich családhoz köthető. A valószínűleg ~ közreműködésével emelt gödöllői Grassalkovich-kastély (1744–64) a magyar barokk kastélyépítészet típusteremtő alkotása, amelynek előzményei már megtalálhatók a gácsi Forgách-kastélyon (1735 k.). Itt, valamint a hatvani és gyömrői kastély építkezéseinél is felbukkan ~ neve. Valószínű a közreműködése – esetleg fiaival, Jánossal (1721–50) és Andrással (1725–85) együtt – az aszódi, a péceli Ráday- (1740 után) és az Erdélyben található gernyeszegi kastélynál is. ~ személyéhez köthető Pest legszebb barokk temploma, az egykori pálos, ma Egyetemi-templom, amelyet 1722–27 között (más nézetek szerint 1736–42-ig) építettek. Bizonyára tervei alapján készült 1742-ben – az azóta lebontott – Grassalkovich-palota és 1756-ban a Galamb utca sarkán álló Péterffy-ház, amelynek középrizalitját atlaszoktól közrefogott, kőrácsos erkéllyel koronázott kapu díszít. ~nek tulajdonítja a szakirodalom stíluskritikai alapon a kalocsai székesegyházat (1735–54), az esztergomi Vármegyeházát és az epreskerti Kálváriát. Kecskeméten a piarista, Pesten a görögkeletiek és a domonkosok templomát is ő építette.
Irodalom
Réh (Révhelyi) E.: A régi Buda és Pest építőmestere Mária Terézia korában, Budapest, 1932 • Mojzer M.: Adatok Mayerhoffer András működéséhez, Művészettörténeti Értesítő, V. 1956 • Rados J.: Magyar építészettörténet, Budapest, 1961 • Sisa I.–Wiebenson, D.: Magyarország építészetének története, Budapest, 1998.
(Muladi Brigitta)