WITTWER, Martin

Osztrák építész. 1695-ben laikus testvérként belépett a karmelita rendbe, és felvette az Athanasius nevet. Később az osztrák, a cseh és a magyar rendházakat magába foglaló Szent Lipót-rendtartomány építésze lett. Az 1680-as évektől kezdve Prágában tanult a Rómából érkezett, francia származású Jean Baptist Mathey és honfitársa, a tiroli Johann Rass mellett. Itt Rasszal együtt a Mathey által a karmelita nővérek számára tervezett, Szent Józsefről elnevezett templom kivitelezésében vett részt. Prágából Linzbe ment, ahol a szintén Mathey tervei alapján felépülő karmelita templomon dolgozott. Rass halála után ő fejezte be az építkezést, továbbá feltehető, hogy módosította a homlokzati terveket. 1714-től kezdve tartózkodott Győrben. Ebben az évben elkészítette a karmelita templom terveit, befejezte a Magyar Ispita templomot, felépítette a Kálváriát és a temetőkápolnát, valamint épületdíszeket tervezett az egykori jezsuita templom homlokzatára. A győri karmelita templom (1722–25) fekvő ellipszis-alaprajza a rend korábbi bécsi, prágai és linzi építkezésein kialakított centrális elrendezést követi. ~ az oldalkápolnák számát a prágai karmelita templomhoz képest kettő-kettőre csökkentette, a franciás megjelenésű homlokzatot pedig inkább az itáliai előképekhez igazította. A centrális teret nyeregtető alá bújtatott kupola fedi. ~ nevéhez több északnyugat-magyarországi építkezés köthető. Pannonhalmán az ő tervei nyomán építették át a bencés apátság északi és keleti épületszárnyait, ő tervezte a barokk harangtornyot és a refektóriumot. A feltételezések szerint a pannonhalmi Boldogasszony templom (1720–24) és a tihanyi apátsági templom homlokzata (1720-as évek) is az ő műve. Tervei alapján épült fel 1732–50 között a zirci ciszterci kolostor, mely a dunai barokk építőiskola egyik jelentős emlékével, a Spital am Pyhrn-i apátsággal mutat rokonságot. Utolsó magyarországi műve a szakolcai karmelita templom és kolostor (1728). Halála után, de valószínűleg az ő terveinek megfelelően készült el a pápai egykori pálos, majd bencés templom (1737–42), amelynek alaprajza a győrit követi. A győri karmelita templom változataként valósult meg ~ utolsó műve, a csehországi pacovi templom is. Ezen kívül oltárterveket készített még a sümegi ferencesek, a győri karmeliták és feltehetően a tihanyi, a zirci és a pápai szerzetesi templom számára. Magyarországi munkásságával párhuzamosan teljesítette a karmelita rend ausztriai megrendeléseit is. 1713-ban megkezdte a linzi karmelita nővérek Szent Terézről elnevezett templomának építését, 1716-tól pedig a Wiener-Neustadt-i karmelita templomot építette. Templomainak centrális térképzése itáliai igazodást mutat, míg homlokzatalakításán inkább az északi előképeket követte. Mintaképeit egyéni megoldásokkal gazdagítva használta fel, ez különösen a nyíláskeretek kialakításán mutatkozik meg.