Naiv és roma művészek
Dutka Sándor a Magyar Aukciós Indexnek immáron négy kötetét megjelentette, ám máig sincs feldolgozva, pontosan milyen – részben véletlen – fordulatok nyomán nyitott a Rákóczi úton 1984-ben, idehaza az elsők között, már nem használtcikk-kereskedésként engedélyezett galériát. Kiállításain részben naiv és roma művészekre szakosodott; gyűjteményét Balázs János képeiből utóbb a kulturális tárca vette meg a leendő Cigány Múzeum számára. Az anyag 2001-ben kiállításra került a Budapest Galériában, s mivel a múzeum egyelőre nem jött létre, a Magyar Művelődési Intézet őrzi. Bár nem Dutka gyűjtői tevékenységéhez kötődik, az esemény elfeledettsége miatt külön említést érdemel, hogy ő rendezte 1985 nyarán a Magyar Művészeti Vásárt Kismarton mellett. A Grand Hotel Sauerhofban kilencven művész alkotása kapott helyett, a Magyar Média és az osztrák Edition Roetzer szervezésében. A Dudits Andortól Ámos Imréig húzódó anyagból csupán egyetlen – tudatosan viszonylag ismeretlen – példát kiemelve: Nagy Vilmos Kislány tájban című festményét egy jól ismert műtárgytulajdonos 1984 októberében 1800 forintért vásárolta meg a BÁV-nál, mint a nála megmaradt számla tanúsítja, „erősen sérült” állapotban. 1985 májusában a Széchenyi Művészeti Központ – a Magyar Nemzeti Galéria leányvállalata, a kismartoni vásár műtárgyanyagának beszerzője – 12 000 forintért vette át bizományba, s a vásáron 9000 schillingért szerepelt. A Lapkiadó ezen vállalkozása a szocializmus utáni korszak egyik első kereskedelmi műtárgy-értékesítési akciója volt.
(Részlet Ébli Gábor: Magyar műgyűjtemények című, 2006-ban az Enciklopédia Kiadónál megjelent kötetéből)