BLANCHARD, Rémi

[1]

festőművész

Tizenegy gyerekes, szerény körülmények között élő család kilencedik gyereke volt. Gyerekkorát Nantes-ban töltötte.1976–79-ig a quimper-i École des Beaux-Arts növendéke volt. Egyik tanára, Bernard Lamarche-Vadel műkritikus bíztatására – aki egész pályája során mellette állt –, 1980-ban Párizsba költözött. Első egyéni kiállítására 1981-ben, Yvon Lambert galériájában került sor. Ugyanebben az évben részt vett a Bernard Lamarche-Vadel által rendezett « Finir en beauté » című csoportos kiállításon. 1982-ben Otto Hahn meghívására New Yorkba szerepelt a francia képzőművészeket bemutató «Statement New York 82. Leading Contemporary Artists from France»-tárlaton, és kiállított a Holly Solomon Gallery-ben is. 1982-ben a «Figuration Libre» többi képviselőjével, François Boisrond-nál, Robert Combasszal és Hervé Di Rosával együtt Caen-ban, közönség előtt, monumentális méretű, 4x8 méteres vásznakat festettek, amelyeket a következő évben, közös kiállításukon, a hollandiai Groningen Museumban mutattak be. 1984-ben szerepelt a Musée d’Art Moderne de la Ville-ben rendezett «5/5 : Figuration libre, France-USA»- kiállításon. 1985-ben ösztöndíjjal nyolc hónapot New Yorkban töltött, majd hosszabb utazást tett Japánban. 1987-ben barátai, Boisrond, Combas és Di Rosa társaságában freskót készített a cahors-i borospince számára. 1987-tól haláláig a Galerie Krief művésze volt. Ugyancsak 1987-ben, Boisrondnal, Combasszal, Di Rosával és másokkal megjelentette a Les Rita Mitsuko illustrés című könyvet (Edition Virgin). 1990-ben műtermében tűz ütött ki, és valamennyi ott őrzött alkotása megsemmisült. A megrázkódtatást macskája elvesztése súlyosbította. 1991-ben Ange Lecciával, Jean-Paul Chambas-val, Hervé Di Rosával és Loulou Picassóval közösen állami megrendelést kapott egy Arthur Rimbaud versére utaló, Párizsban felállítandó monumentális alkotás elkészítésére (Parc de La Villette). 1993-ban kábítószer túladagolás következtében halt meg. A 80-as évek lágy rajzolatú, állatokat, baglyot, szarvast, farkast ábrázoló festményeket készített. Ezeket, kontúros, egyszerű vonalú ember -és állatfigurákat, tárgyakat képzeletbeli vagy hétköznapi szituációkba helyezve, egész történeteket kifejező képek követték. A visszatérő elemek, mint a vándor, a macska, a bagoly vagy a lakókocsi, gyakran jelennek meg éjszakai környezetben, mint ahogy a távolról világító ablak és az alvó ember is. Egy-egy részletben gyerekkori meséinkre emlékeztet, míg máskor reális képek keverednek álomszerű víziókkal.

Irodalom
P. Bloch–L. Pesenti: Romanichel de la modernité: Rémi Blanchard, Beaux-Arts Magazine, N° 20., 1985. jan.
Blanchard, Boisrond, Combas, Di Rosa, kat. Groningen Museum, 1983
Rémi Blanchard (kat., Wolf Schultz Gallery, San Francisco, 1990)
Rémi Blanchard, kat. Editions Somogy, 2004.