formatervező
(Diósgyőr, 1939. augusztus 4.–Budapest, 2009. július 10.)
1957-1962: Magyar Iparművészeti Főiskola, ipari formatervező szak, mesterei: Kaesz Gyula, Borsos Miklós, Dózsa-Farkas András. 1975-ben alapítja a Zsennyei Műhelyt, melynek 1978-1982 között szervező titkára. 1986-1990 között a Szimpozionok és Alkotótelepek Tanácsának elnöke, 1989-től évente szervez regionális szimpozion-találkozókat. 1990-től Péter Ágnessel szerkeszti a Symposion c. folyóiratot. 1994-től a Magyar Szimpozionok és Alkotótelepek Társaságának elnöke. 1994-től oktatott a Soproni Egyetemen. Jelentős nemzetközi design-szimpóziumokon vesz részt: Internationale WMW-Pleinair, Lychen (1978, 1980), Interdesign 79 Vienna (1979), Interdesign Baku (1983). Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1981: Formatervezési Nívódíj; 1985: Munkácsy-díj; 1989: érdemes művész; Dózsa-Farkas András-díj; 1993: Kossuth-díj; 1997: a Soproni Egyetem tiszteletbeli doktora; 2005: Simsay-díj; 2005: Csonka János díj.
Számos díj különböző konstrukciókért, formatervekért. A magyar design mint klasszikus értelemben vett ipari formatervezés vezető egyénisége. Fő területe a (közúti és vízi) járműtervezés, ill. szállítás - ezek úgyszólván minden fajtája és vonatkozása. Témáit funkcionálisan közelíti meg: vizsgálja a jármű célját (a helyváltoztatáson túlmenőleg speciális rendeltetés, úgymint lakás, szállítás, kábeltelepítés, teheremelés, bányamentés, egyéni és tömegközlekedés, tűzoltás, mezőgazdasági munkák, vízi közlekedés stb.) és működési elveit (súrlódás legyőzése, energia, motorok, segédmotorok, hajtómű, áttételsebesség, rakfelület, karosszéria stb.). Terveit a rajzoktól a modell, sőt a prototípus elkészítéséig többnyire maga csinálja. A járműdesign gyakorlása során szerzett tapasztalatait kiterjeszti az élet számos más területére, így a "totális design" egyik képviselőjének tekinthető. Eméleti munkássága is jelentős. 1967-től a legváltozatosabb formákban vett részt a Magyar Iparművészeti Főiskola oktatási tevékenységében, majd 1994 óta a Soproni Egyetem munkájában is. 2001-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Habilitációs Bizottságának tagjaként is dolgozott. A hazai szimpózium-mozgalom egyik vezéralakja volt.
Számos díj különböző konstrukciókért, formatervekért. A magyar design mint klasszikus értelemben vett ipari formatervezés vezető egyénisége. Fő területe a (közúti és vízi) járműtervezés, ill. szállítás - ezek úgyszólván minden fajtája és vonatkozása. Témáit funkcionálisan közelíti meg: vizsgálja a jármű célját (a helyváltoztatáson túlmenőleg speciális rendeltetés, úgymint lakás, szállítás, kábeltelepítés, teheremelés, bányamentés, egyéni és tömegközlekedés, tűzoltás, mezőgazdasági munkák, vízi közlekedés stb.) és működési elveit (súrlódás legyőzése, energia, motorok, segédmotorok, hajtómű, áttételsebesség, rakfelület, karosszéria stb.). Terveit a rajzoktól a modell, sőt a prototípus elkészítéséig többnyire maga csinálja. A járműdesign gyakorlása során szerzett tapasztalatait kiterjeszti az élet számos más területére, így a "totális design" egyik képviselőjének tekinthető. Eméleti munkássága is jelentős. 1967-től a legváltozatosabb formákban vett részt a Magyar Iparművészeti Főiskola oktatási tevékenységében, majd 1994 óta a Soproni Egyetem munkájában is. 2001-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Habilitációs Bizottságának tagjaként is dolgozott. A hazai szimpózium-mozgalom egyik vezéralakja volt.
Mesterei: Kaesz Gyula, Borsos Miklós, Dózsa-Farkas András.
Írásai
Az ipari formatervezés művészete, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 1962
Nemzetközi Szimpozionok Magyarországon, Budapest, 1987.
Az ipari formatervezés művészete, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Budapest, 1962
Nemzetközi Szimpozionok Magyarországon, Budapest, 1987.
Egyéni kiállítások
1965 • Budapesti Nemzetközi Vásár, Budapest
1984 • Mikszáth Művelődési Központ, Balassagyarmat
1994 • Zsennye • Táltos Klub
1995 • Zsennye • Táltos Klub.
1965 • Budapesti Nemzetközi Vásár, Budapest
1984 • Mikszáth Művelődési Központ, Balassagyarmat
1994 • Zsennye • Táltos Klub
1995 • Zsennye • Táltos Klub.
Válogatott csoportos kiállítások
1962-től részt vesz minden tavaszi és őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron
1969 • Miskolc
1978 • Lychen
1979 • Bécs • Berlin
1981 • Keszthely
1983 • Baku.
1962-től részt vesz minden tavaszi és őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron
1969 • Miskolc
1978 • Lychen
1979 • Bécs • Berlin
1981 • Keszthely
1983 • Baku.
Művek közgyűjteményekben
Közlekedési Múzeum, Budapest.
Közlekedési Múzeum, Budapest.
Irodalom
Kovács Gy.: ~ ipari formatervei. Művészet, 1965. október
Emőd P.: Formatervező? Konstruktőr? Feltaláló?, Ipari Forma, 1981/4.
Szűcs E.: A jármű: mágia, Ipari Forma, 1985/3.
Megérinteni a másik embert. Interjú ~fel, Design, 1993/1.
Tarnói G.-Kelemen K.: Névjegy. ~ formatervező (Rádióinterjú, 1993. január 1., ism. Kossuth, 1994. március 31.)
Arnóti A.: ~, Magyar Iparművészet, 1995/3.
Film
Nem csak zöldség (szerk. Monspart É., TV 2, 1992)
Tényi I.: Portréfilm (MTV 2, 1996. június 19.).
Kovács Gy.: ~ ipari formatervei. Művészet, 1965. október
Emőd P.: Formatervező? Konstruktőr? Feltaláló?, Ipari Forma, 1981/4.
Szűcs E.: A jármű: mágia, Ipari Forma, 1985/3.
Megérinteni a másik embert. Interjú ~fel, Design, 1993/1.
Tarnói G.-Kelemen K.: Névjegy. ~ formatervező (Rádióinterjú, 1993. január 1., ism. Kossuth, 1994. március 31.)
Arnóti A.: ~, Magyar Iparművészet, 1995/3.
Film
Nem csak zöldség (szerk. Monspart É., TV 2, 1992)
Tényi I.: Portréfilm (MTV 2, 1996. június 19.).
(Beke László)
A szócikket csak a www.artportal.hu hivatkozással lehet máshol felhasználni!
[2]