ERDÉLY Miklós

[1]

építész, filmrendező, író, képzőművész

1946-1947: Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szak, mestere: Kisfaludi Strobl Zsigmond. Igazi mesterének Bokros Birman Dezsőt tartotta, akinek műtermében rajzolt és mintázott; 1974: Kassák-díj. 1947-1951: Budapesti Műszaki Egyetem, építészmérnöki oklevél; 1952-1957 között építésvezetőként építőipari vállalatoknál dolgozott; 1958-ban a Földművelési Minisztérium Mezőgazdasági Tervező Vállalat (AGROTERV), majd a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) dolgozója volt; 1961-1962-ben Középülettervező Vállalat dolgozójaként részt vett a Budai Vár rekonstrukciójában; 1963-ban jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, felvették, de tanulmányait nem tudta elkezdeni.A Budapesti Építőanyagipari Vállalatnál helyezkedett el, kidolgozta a fotómozaik technikáját, amely MURUS elnevezésű kisvállalkozása révén a továbbiakban a megélhetését biztosította; 1971-ben a Székesfehérvár várossá alakulásának ezredik évfordulójára emelendő emlékműre kiírt pályázaton Vigh Tamással közösen elnyerték az első díjat ún. Életfa tervükkel, kivitelezésére nem került sor. Tanulmányutakat tett Párizsban, Londonban, Belgiumban, Jeruzsálemben, az USA-ban.
Az 1960-as évek második felétől új kifejezési formákkal jelentkező avantgárd művészet legsokoldalúbb személyisége. A hagyományos képzőművészeti műfajok mellett az akcióművészet, az environment és a koncept art jelentős képviselője. Elméleti beállítottságú avantgárd művészként, filmrendezőként és költő/íróként e különböző művészeti ágak új kifejezési lehetőségeinek, magának a művészeti tevékenységnek és a művészetnek az elemzésével foglalkozott, számos műve egy-egy őt érdeklő művészeti elv tömör szemléltetéseként fogható fel. Művészetfelfogását a médiumcentrikusság, a tudományok és a művészetek kapcsolatának hangsúlyozása, az újnak mint legfőbb esztétikai kategóriának a primátusa, valamint a régi és újabb keletű hagyományokra való nyitottság és az ezek újraértelmezésére való igény jellemzi. A korai szobrászati próbálkozások után építészként dolgozó ~ az 50-es években rajzolni, festeni, valamint írni kezdett. Versei és novellái publikációjára először az 1960-as években került sor, elsősorban külföldi magyar nyelvű folyóiratokban (pl. a párizsi Magyar Műhelyben). Az 50-es években az Európai Iskola körébe tartozó, visszavonultan alkotó művészek (Korniss Dezső, Barta Lajos, Bálint Endre), valamint Bernáth Aurél, Csernus Tibor és tanítványai (Lakner László, Szabó Ákos) körében találta meg a számára inspiráló szellemi-művészeti légkört. Ekkor ismerkedett meg Pilinszky Jánossal, Kondor Bélával és Altorjai Sándorral is. 1956 októberében, a forradalom napjaiban a később Őrizetlen pénz az utcán címmel művészeti akciónak nyilvánított pénzgyűjtési akciót kezdeményezett az áldozatok özvegyei és árvái javára a Magyar Írószövetség szervezésében. 1962-ben költözött családjával az Erdély-család budai házába, ahol élete végéig lakott. A házban kialakított műterme építészeti elgondolásainak legtisztábban megvalósított példája. Az Erdély-ház, és a kert, az 1960-as évek második felében számos művészeti találkozónak és akciónak adott teret. 1968-ban itt kezdett filmeket készíteni a montázselméletében lefektetett alapelvek szerint. Filmjei standardizálására viszonylag későn (Balázs Béla Stúdió), s nyilvános vetítésükre is csak az 1980-as években kerülhetett sor. A 60-as évek közepén ismerkedett meg Altorjay Gáborral és Szentjóby Tamással, s rajtuk keresztül a happening és a fluxus irányzatokkal. ~ azonban az írásaiban is megnyilvánuló természettudományos, filozófiai, nyelvelméleti érdeklődésének következtében is a konceptuális művészet felé fordult. Konceptuális, "szöveges akciókkal", tézisekkel is kísért fotókkal, akciószerű felolvasásokkal, filmvetítésekkel (pl. Rejtett paraméterek), valamint objektekkel és environmentekkel vett részt a 60-as évek végétől különböző hazai kiállításokon és rendezvényeken az avantgárd törekvéseknek helyet adó kultúrházakban, félhivatalos kiállítóterekben (» IPARTERV [2], » Balatonboglári kápolnatárlatok [3] stb.), valamint külföldi kiállításokon, s 1971-től az elsősorban a konceptuális művészet jegyében bonyolódó hazai és nemzetközi, levelezések útján zajló projektekben. A 70-es évek közepén maga is szervezett két kiállítást a Fiatal Művészek Klubjában (Möbius- és Montázs-kiállítás). 1975-től a Kreativitási Gyakorlatok elnevezésű képzőművészeti kört vezette Maurer Dórával közösen, majd 1977-ben elindította a FAFEJ (Fantáziafejlesztő gyakorlatok), 1978-ban az INDIGO (Interdiszciplináris Gondolkodás) kurzusát, amelyeket a kortárs művészeti irányzatok alkotási eljárásaiból, valamint a keleti filozófiai hagyományhoz köthető nevelési módszerekből, és még számos más forrásból ötvözött pedagógiai elv kísérleti műhelyeként fogott fel. Az új és szokatlan jelenségekre nyitott, problémamegoldó gondolkodásra késztető foglalkozások és közös kiállítások egy új művészgeneráció egyéniségformáló iskolája voltak (t. k. Enyedi Ildikó, Böröcz András, Révész László László, Sugár János, Szirtes János). A 70-es és 80-as évek fordulóján indigó-rajzokat és bitumenképeket, valamint különböző, szimbolikus jelentéssel is bíró anyagokból (kátránypapír, bitumen, macesz, üveg stb.) alkalmi installációkat, environmenteket (pl. A kalcedoni zsinat emlékére, 1980) készített, és festeni kezdett. 1980 májusában a Magyar Műhely Marly-le-Roi-i konferenciáján felolvasta a Tézisek az 1980-as Marly-i konferenciához c., nagy hatású művészetelméleti írását. A 80-as években a változó és megélénkülő művészeti, irodalmi élet következtében ~ elszigeteltsége is kezdett fokozatosan megszűnni. 1984-től számos, az újhullám és az új művészeti éra jegyében született kiállításon vett részt ebben az időben készült festményeivel; előadásokat (pl. Optimista előadás, 1981), felolvasásokat tartott. A bécsi Orwell und die Gegenwart c. kiállításon Maurer Dóra segítségével állította fel Hadititok c. művét, amely az egyetlen ma is látható nagyobb installációja (Ludwig Múzeum). 1986-ban került sor első önálló gyűjteményes kiállításának megrendezésére, amelynek megnyitójára súlyosbodó betegsége folytán már nem tudott elmenni.

Egyéni kiállítások
1977 • Bújtatott zöld (environment), Jókai Művelődési Ház, Budaörs
1980 • A kalcedoni zsinat emlékére (environment), Bercsényi Kollégium, Budapest
1980-1981 • Stabilizáció (installáció), G. Savremene Umjetnosti, Zágráb
1981 • Veszély (environment), The IX. Cracow Meeting, Pawilon Wystawowy, Krakkó
1983 • G. Arte Verso, Genova
1985 • Csutak Magdolna lakása, Bécs
1986 • ~ kiállítása, Óbuda Galéria, Budapest (gyűjt., kat.)
1987 • Tribute to Miklós Erdély, Millennium Film Workshop Inc, New York
1991 • ~ (1928-1986), Csók Képtár és Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (gyűjt., kat.)
1992 • Miklós Erdély. Opere dagli anni '50 al 1986, G. Spicchi dell'Est, Róma (kat.)
1994 • Önösszeszerelő délutánok, Artpool Művészetkutató Központ, Budapest
1998 • ~ (1928-1986) életműkiállítás + INDIGO, Műcsarnok, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások
1970 • R-kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem R-épület, Budapest
1971 • Párizsi Biennálé, Párizs
1971 • Kunstzone, München
1972 • st. jauby - jovanovics - lakner - miklós - pauer - tot, G. Foksal, Varsó • Direkt hét, Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár
1973 • Kopernikusz kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Balatonboglári kápolnatárlat, Balatonboglár [Jovánovics Gy., Legéndy P., Major J., Pauer Gy., Szentjóby T.] • Szövegek/Texts. Nemzetközi kísérleti költészeti kiáll., Balatonboglári kápolnatárlat, Janus Pannonius Múzeum, Pécs • Aspekten van Hedendaagse Hongaarse Kunst, T'Hoogt, Utrecht
1974 • Kép/Vers, Fiatal Művészek Klubja, Budapest • 4. Rajztriennálé, M. Architektury, Wrocław
1975 • Montázs-kiállítás (~ szervezése), Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1976 • Mőbiusz-kiállítás (~ szervezése), Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Kreativitás-Vizualitás. A kreativitási gyakorlatok műveinek bemutatója, Józsefvárosi Galéria, Budapest • Expozíció - Fotó/Művészet, Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan • Sorozatművek, Kortárs Művészet Magángyűjteményekben 2., Csók Képtár, Székesfehérvár, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged
1977 • Kelet-európai konceptuális fotográfia, Technische Hochschule, Eindhoven • Modern Magyar Gyűjtemény, Csók Képtár, Székesfehérvár
1978 • Kelet-európai konkrét és vizuális költészet, Van Gogh M., Amsterdam, S'Hertogenbosch Modern M. (NL) • V. Nemzetközi Rajztriennálé, M. Architektury, Wrocław • INDIGO • Szén és szénrajz, Marczibányi téri Ifjúsági H.
1979 • INDIGO: kiállítások a MOM Művelődési Központban, Budapest • Fotogramok, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • Works and Words, De Appel, Fundatie Kunsthuis, Amsterdam • Textil - textil nélkül, Fiatal Művészek Klubja, Velemi Alkotóműhely, Velem • Tendenciák 1970-1980 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest
1980 • Iparterv 1968-1980, Iparterv • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs • Prospekt 80/1., 6 magyar művész, M. van Hegendaagse Kunst, Gent • Rajzkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • 70-es évek, Bercsényi Kollégium, Budapest • II. Esztergomi Fotóbiennálé, Vármúzeum, Esztergom • Künstler aus Ungarn, Kunsthalle, Wilhelmshaven • INDIGO • Aquarell, Bercsényi Kollégium, Budapest • Papírművek 1, Csepeli Papírgyár, Budapest
1981 • Tendenciák 1970-1980 6., Kemény és lágy, posztkonceptuális tendenciák, Óbuda Galéria, Budapest • Vonal, Pécsi Galéria, Pécs
1982 • III. Esztergomi Fotóbiennálé, Vármúzeum, Esztergom • Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Pécs
1983 • Film/Művészet, Budapest Galéria, Budapest • Helyzet, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Az INDIGO csoport rajzkurzusának kiállítása, Szépművészeti Múzeum, Budapest • Az avantgard meghalt, Bercsényi Kollégium, Budapest
1984 • Magyarország a tiéd lehet!, Fiatal Művészek Klubja, Budapest
1984. Orwell und die Gegenwart, Museum des 20. Jahrhunderts, Bécs • Rajz/Drawing '84, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Pécsi Galéria, Pécs • Frissen festve, Ernst Múzeum, Budapest
1985 • 4. B. der Europäischen Grafik, Baden-Baden • 101 Tárgy. Objektművészet Magyarországon, Óbuda Galéria, Budapest • Hanglemez, Városligeti Műjégpálya, Budapest • A természet/The nature, Pécsi Galéria, Pécs
1985-1986 • Contemporary Visual Art in Hungary, Glasgow, Csók Képtár, Székesfehérvár • Pillanatkép/Magyar festők három nemzedéke, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz, Műcsarnok, Budapest
1986 • Eklektika '85, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1986-1987 • Aspekte ungarischer Malerei der Gegenwart, Erholunghaus der Bayer AG, Leverkusen, Stadthalle Hagen, Stadthaus Galerie, Münster
1987 • Szövegek. Kép-vers/Vers-kép, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest • Mágikus művek, Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Régi és új avantgárd (1967-75). A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1988 • Expressiv. Kelet-európai művészet 1960-tól, Museum Moderner Kunst/Museum des 20. Jahrhunderts, Bécs, Hirshhorn Museum and Sculpture Garden, Washington
1988 • Hommage à Iparterv I., Fészek Galéria, Budapest
1989 • Hommage à Iparterv III., Fészek Galéria, Budapest • Szimmetria, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Más-kép, Ernst Múzeum, Budapest • Az avantgárd vége 1975-1980. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1990 • Ressource Kunst/Erőforrások, Műcsarnok, Budapest
1991 • Kortárs képzőművészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Free Worlds • Metaphors and Realities in Contemporary Hungarian Art, Art Gallery of Ontario • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1992-1993 • Das offene Bild. Aspekte der Moderne in Europa nach 1945, Westfälisches Landesmuseum Münster, Museum der bildenden Künste, Lipcse
1993 • A gondolat formái I-II., Óbudai Társaskör Galéria, Óbudai Pincegaléria, Budapest • 3x4 [Altorjay Gábor, St. Auby Tamás], Artpool Művészetkutató Központ, Budapest
1994 • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest • Több mint tíz, Ludwig Múzeum, Budapest
1996 • Figure - Form - Fantasy. An overview of the recent decades of Hungarian art, The Contemporary Art Centre of Vilnius, Litvánia • Viszontlátásra! (Marcel Duchamp magyarországi hatásai), Budapest Galéria Lajos u., Budapest
1996-1998 • A művészeten túl, Ludwig Múzeum, Neue Galerie, Graz, Antwerpen
1997 • Diaszpóra (és) művészet, Zsidó Múzeum, Budapest
1998 • A magyar neoavantgarde első generációja 1965-72., Szombathelyi Képtár, Szombathely.
1999 • Global Conceptualism • Points of Origin 1950s-1980s, Queens Museum of Art, New York.

Művek közgyűjteményekben
Artpool Művészetkutató Központ, Budapest
Fővárosi Képtár, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
M. van Hedendaagse Kunst, Gent
Sárospataki Képtár, Sárospatak
Zsidó Múzeum, Budapest

Könyvei
Kollapszus orv., Párizs, 1974, 1991
Második kötet, Párizs, Bécs, Budapest, 1991
Művészeti írások (vál. művészeti tanulmányok I., szerk. Peternák M.), Budapest, 1991
A filmről (filmelméleti írások, forgatókönyvek, filmtervek, kritikák). Vál. írások II., összeállította Peternák M., Budapest, 1995.

Filmjei
Partita, 1974 (standard kópia: 1988. BBS K-szekció)
Álommásolatok, 1977
Verzió, 1979 (standard kópia: 1981. BBS)
Vonatút, 1981 (standard kópia: 1988. BBS K-szekció)
Tavaszi kivégzés, 1985 (BBS).

Irodalom
Pályi A.: Happening és színház. Gondolatok a "Három kvarkot Marke királynak" kapcsán, Színház, 1969/4.
Groh, K.: Aktuelle Kunst in Osteuropa. DuMont, Köln, 1972
Varga V.: Partita (BBS Sokszorosítás, Budapest, 1975)
Petőfi S. J.: Szöveg és jelentés, Magyar Műhely, 1981/64.
Beke L.: ~, Híd, 1982/3.
Beke L., Hegyi L., Baránszky L., Perneczky G., Enyedi I., Halász A., Bartholy E., Murgács G., Peternák M., Kozma G.: ~szám, Magyar Műhely, 1983/67.
Sebők Z.: Armageddon, Jóvilág. A Bölcsész Index Antológiája, Budapest, 1984
Földényi F. L.: Tanulj meg felejteni! (~: Ásványgyapot), Tartóshullám. A Bölcsész Index Antológiája, Budapest, 1985
Peternák M.: ~: Tavaszi kivégzés (1985). Elemzés-vázlat
Peternák M.: Vonatút (~ filmjéről), Mozgó Film, 2. sz., BBS, Budapest, 1986
Beke L.: ~ munkássága. Krono-logikai vázlat képekkel 1985-ig
Szőke A.: ~ festészetéről
Peternák M.: Hol kezdjem? (gyűjt., kat., Óbuda Galéria, 1986)
Kornis M.: Mindenből egy, egyből minden, Filmvilág, 1986/8.
Bartholy E.: Mélyinterjú ~sal, Hasbeszélő a gondolában. A Tartóshullám antológiája, Bölcsész Index, Budapest, 1987
Beke L.: Film Möbius-szalagra. ~ munkásságáról, Filmvilág, 1987/9
Peternák M.: ~ 1928-1986, Magyar Építőművészet, 1988/1.
Kovalovszky M.: ~ról, Vigilia, 1989/6.
Szőke A.: piros fehér zöld, Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára, Budapest, 1989
Perneczky G.: ~, és műve, a dekonstruktív tautológia (gyűjt., kat., Szent István Király Múzeum és Csók Képtár, Székesfehérvár, 1991)
Peternák M., Beszélgetés ~sal, 1983 tavaszán, Árgus, 1991/5.
Erdély D., "Mi kis" életünk, Árgus, 1991/5, 1992/1. A senki földjén, a Beszélő melléklete ~ról, Új folyam, 1991. október 26.
György P.: ~ - a szelíd botrány művésze, Holmi, 1992/8.
Beke L.: Das Lebenswerk ~s, Hegyi L.: Hommage für ~, Künstlerhaus Bethanien, Berlin, 1992
Kurdy Fehér J.: Az egytől lásd a szépet és indulj felé (~ művészetszemléletéről), Jelenkor, 1992/5.
Babarczy E.: Határátlépő. ~ (értelmezési kísérlet), Új Művészet, 1992/4.
Forgács É.: Egy mítosz természetrajza. ~ és a neoavantgárd magánya, 2000, 1993/10.
Szenes Zs., Mújdricza P., Erdély D.: gyök -1, mint ANTIBÁLVÁNY, avagy a mélypont ünnepélye. Beszélgetés ~ műtermében, Pompeji, 1993/1-2.
Szőke A.: "Titok a jövő jelenléte", Tudomány a művészet határain belül ~ művészetében, Nappali ház, 1997/1.
Filmek
Maurer D.: Kreativitási gyakorlatok, 1976/ 1987. (BBS)
Gazdag Gy.-Jeles A.-Antal I.: BBS dokumentumfilm (részlet): Bódy Gábor és ~ beszélgetése, 1981. (MTV TV-műsor)
~: Pihenés, Infermentál III., Cass. 5., VII. Personalities/Személyiségek, valamint in: ABCD 1., 1984
Ungarische Kunst Heute, Rend.: Kluth, M., (közrem.: Beke L. és Hegyi L.), WDF-WDR, 1984
Altorjay G.-McCagg, B.: EMlék (Videó), 1988.
"Műrész". A TV1 kulturális hetilapja: ~ 1928-1986 (szerk.-rend.: Révész L. L., szakértők: Sebők Z., Török T.), 1991. november 13.
Fitz P.-Kálmán J.: Kép-szín-tér, 1991. december 1. (MTV1)
(H)arc-képek. Szemadám Gy. műsora: ~ra a tanítványok emlékeznek, 1993. november 22. (MTV1)
Galántai Gy.: Önösszeszerelő délutánok az Artpool-ban. (Sugár J., Beke L., György P., Nagy P., Berényi P., Birkás Á., Maurer D., Enyedi I., Böröcz A. visszaemlékezései) (VHS videó), 1994.
Kisfaludy A.: Törvénytelen muskátli, 1996.
A balatonboglári kápolnatárlatok története 1970-73., I-II. rész., rend.: Soós Á., szerk.: Római R., szakértő-riporter: Sasvári E., 1998. szeptember 1., 3. (MTV2)
~ kiállítása a Műcsarnokban, rend.: Xantus J., szerk.-riporter: Orsós L. J., Publikum, 1998. (TV1).