MEZEI Gábor

[1]

belsőépítész

1955-1960: Magyar Iparművészeti Főiskola. 1991: Munkácsy-díj; 1995: a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. ~ diplomamunkája színházberendezés volt. A 60-as, 70-es években esztergált fatárgyakat - tálakat, gyertyatartókat - tervez, organikus, lágy formáik hatását a homokfúvással kiemelt faerezet bravúrosan felfokozza. 1968-tól a » Prizma 13 [2] iparművészcsoport vezetője. A 60-as évek közepén a SZÖVTERV tervezőjeként ismerkedett meg a munkásságára sorsdöntő befolyást gyakoroló Makovecz Imrével. Csatlakozott az uralkodó modernista-technicista irányzatok egyhangúsága, szürkesége ellen lázadó organikus építészethez. Főként Makovecz - kisebb mértékben mások - belső tereinek társalkotója, a magyar organikus belsőépítészet, bútortervezés különös, egyéni hangú mestere lett, a szellemi szabadságnak azon a fokán, amelyre a magyar hagyományok és az európai kultúra - benne a XX. sz.-i avantgárd törekvések - tökéletes ismerete emeli. Szürreális bútorlényeivel nem berendezi, hanem benépesíti, dramatizálja a belső tereket. A ~ bebútorozta szobák akkor sem üresek, ha nincs bennük ember: antropomorf bútorai, fejes-vállas székei azt sugallják: a már ott lévő "többiek" közé ülünk. A természet és az emberi kultúra alapjeleiből építkezik, bútorain hangsúlyos kompozíciós elem az ősi körforma, az életfa, a szárny. A karosszék az ő felfogásában méltóságos emberi jel. Népi családfőszék és különös fejedelmi trónus ötvözete lesz a karosszék a kecskeméti Kodály Intézetben, férfi és női sírjelekre utaló léleksokaság a farkasréti temető ravatalozójában, sőt képes portréelemeket is hordozni, mint a Makovecz karosszéke nevet viselő mágikus sámánbútor. Szellemes, ironikus, irodalmi értékű művészeti írásai, kritikái is jelentősek.

Mesterei: Makovecz Imre.

Egyéni kiállítások
1985 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Makovecz Imrével].

Válogatott csoportos kiállítások
1968 • Prizma 13, Nagykanizsa
1970 • A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége belsőépítész szakosztályának kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1971 • Prizma 13 - Gyermektárgyak, Műcsarnok, Budapest
1972 • Mai magyar iparművészet I., Iparművészeti Múzeum, Budapest • Prizma 13, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár • Edénykultúra, Műcsarnok, Budapest
1974 • Belsőépítészet '74, Fővárosi Tanács bemutatót. • Mai magyar iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest
1975 • Prizma 13 - Jubileumi Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar Kulturális Napok, Helsinki
1977 • Prizma 13 csoport, November 7. Művelődési Központ, Szeged
1979 • Prizma 13, Handwerkkammer, Köln
1980 • Prizma 13 [a Manuál csoporttal], Vasas Művelődési Központ, Miskolc • Diósgyőr • Belsőépítészet 1970-1980, Műcsarnok, Budapest • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest • Nemzetközi Bútorkiállítás, Poznań • Nemzetközi Kézműves Vásár, München
1981 • Tradíció és metafora - Új magyar építészet, Építészeti Múzeum, Stockholm • Tradíció és metafora, Alvar Aalto Múzeum, Helsinki • Tradíció és metafora, Finn Építészeti Múzeum, Helsinki • Építészeti tendenciák Magyarországon 1968-1981, Óbuda Galéria, Budapest
1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Magyar organikus építészet, Graz
1984 • Magyar organikus építészet, München
1985 • Magyar élő építészet, Országos Mezőgazdasági Kiállítás területén
1988 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1989 • Magyar organikus építészet, Nederlands Architecturinstituut, Rotterdam
1991 • Magyar organikus építészet, Építészeti Biennálé, Velence • Magyar organikus építészet, University of Toronto
1998 • A Művészetek Háza, Sárospatak.

Megvalósult munkái
Szövosz-üdülő (1966, Balatonszepezd)
Bányásztemplom (1967, Nagybörzsöny)
Széchenyi patika (1970, Győr)
Kodály Intézet (1974, Kecskemét)
ravatalozók (1976, Farkasréti temető)
A Művészetek Háza (1977, Sárospatak)
Művelődési Ház (1982, Jászkisér)
Művelődési Ház (1983, Jászapáti)
Liszt Ferenc Múzeum (1984, Sopron)
evangélikus templom (1986, Siófok)
katolikus templom (1989, Paks)
magyar nemzeti pavilon (1991, Expo, Sevilla)
Bencés Gimnázium kápolnája (1993, Győr)
Herendi porcelán-mintabolt (1994)
Külvárosi kávéház (1994, Újpest)
római katolikus templom (1995, Százhalombatta)
Művelődési Ház (1997, Makó)
Szamos budai cukrászda (1999, Budapest).

Művek közgyűjteményekben
Iparművészeti Múzeum, Budapest.

Irodalom
Makovecz I.: Balatonszepezd, üdülő, Magyar Építőművészet, 1968/1.
Kubinszky M.: A Szövterv fiatal építészei, Magyar Építőművészet, 1970/5.
Vámossy F.: Belsőépítész kiállítás - belsőépítész hivatás, Magyar Építőművészet, 1971
Bálint S.: A győri jezsuita patika, Új Ember, 1971/8.
Kerényi J.: Töredékes vallomás, Művészet, 1975/6.
Decorative Art and Modern Interiors, London
New York, 1975
Kerényi J.: Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Magyar Építőművészet, 1976/ 4.
Organikus építészet, Art das Kunstmagazin, Hamburg, 1980
Organikus építészet, The Architectural Review, London, 1981
Frank J.: Eleven bútorok, Élet és Irodalom, 1981. december
Frank J.: 28 szék, Élet és Irodalom, 1983. április
Beke L.: Egy rendkívül természetes épület, Magyar Építőművészet, 1983/6.
Magyar organikus építészet, Architecture and Urbanism, Tokió, 1984/3.
~: Szociovizuális kísérletek, Építészeti és Nevelési Konferencia különkiad., Kecske-mét, 1985
Ohne Liebe keine Bestimmung, Archithese, Zürich, 1987/3.
Fabinyi T.: "Hogy néki szent házat építs...", Budapest, 1990
Józsa L.-Vida M.: Győr, a Széchenyi Múzeumpatika, Budapest, 1991
Fekete Gy.: Útközben: Paks, római katolikus templom, Magyar Építőművészet, 1991/4.
Vistas de Hungria, Expo Disenadores, 1992/2.
Fekete Gy.: Ezredvégi tűnődések, Budapest, 1997
~: Belső tárlat, Budapest, 1997.