PÁTZAY Pál

[1]

szobrász

1912-1914: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Radnai Béla. 1947: az MTA levelező tagja, 1950: Kossuth-díj, 1952: kiváló művész, 1965: Kossuth-díj, 1976: a Magyar Népköztársaság zászlórendje, 1998: A Jad Vasem Intézet "Világ Igaza" jelölőbizottságának oklevele. 1914-ben Nagybányán életreszóló barátságot kötött Ferenczy Bénivel és Noémivel. Az első világháború éveiben a MA köréhez kapcsolódva expresszionista kisplasztikákat készített, 1917-ben kiállítása volt Bohacsek Ede festőművésszel. 1918-ban részt vett a Kassák által rendezett III. Demonstratív kiállításon. A 20-as évektől a német Adolf Hildebrand nevével fémjelzett érzelemmentes, átgondoltan dekoratív hatású klasszicista formaadás hívévé szegődött. 1928-1930: a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa, de az ún. novecentós ízlés nem sok nyomot hagyott művészetében. Itt az intézet igazgatója, Dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár szellemi vezetésével kialakult, ún. Római Iskola nevű művészeti irányzat elvei szerint folytatta szobrászi tevékenységét. Alapítója a Gresham-Körnek. 1931-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tagjául választotta és Szinyei-díjjal tüntette ki, 1936-tól a társaság titkára volt. Ugyancsak 1931-ben az Ernst Múzeumban közös kiállítása volt Aba Novák Vilmos festőművésszel. 1933-ban a budapesti városmajori római katolikus templom Árkay Bertalan által tervezett épületébe elkészítette a Szent József-oltárt, a Pietà című kompozíciót és a 12 apostol szobrát. 1934-ben a budapesti Duna-Korzón felállították Dunai szél című alkotását. 1937-ben a Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter megrendelésére a párizsi világkiállítás magyar pavilonjához elkészítette Szent István című 4 m magas hársfa szobrát, amelyet Charles Despiau szobrászművész Diplôme d'Honneur oklevéllel jutalmazott. 1939-ben Kozma Miklós művelődéspolitikus, a Rádió és a Magyar Távirati Iroda vezetője, a 10-es huszárok utolsó ezredparancsnoka megrendelésére elkészítette a 10-es huszárok emlékművét, amelyet Székesfehérvárott állítottak fel. A Kisfaludy Társaság ezért az alkotásáért Greguss-éremmel tüntette ki és meghívta tagjainak sorába. A II. világháború éveiben a Budapest, X. ker., Villám u. 26. sz. alatti műterme sok üldözöttnek nyújtott menedéket. (Ezért a budapesti Zsinagóga kertjének Wallenberg Emlékparkjában a holocaust üldözötteinek életét megmentők emléktábláján ~ neve is szerepel. 1998-ban a Jad Vasem Intézet Világ Igaza jelölőbizottsága oklevéllel tüntette ki.). Műterme elpusztult, és sok munkája megsemmisült. 1945-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola professzorává nevezték ki, ahol 1975-ig tanított. 1946-1949 között Keresztury Dezső miniszter kérésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művészeti Osztályát vezette. Előkészítette a rajztanárképzés reformját és a Magyar Iparművészeti Főiskola átszervezését. 1947-ben a Szent-Györgyi Albert elnök által vezetett Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1947-1950 között faragta a budapesti Szent István Bazilika számára Szűz Mária és Szent József szobrát. 1949-ben elkészítette a Kígyóölő című Wallenberg-emlékművet, amelyet politikai okokból még felavatása előtt eltávolítottak a XIII. kerületi Szent István parkból. 1953-ban Debrecenben helyezték el. 1954-ben a pesti Duna-parton felállították Sportlovas című alkotását. 1956 augusztusában Pécsett elhelyezték Hunyadi János című lovasszobrát. 1965-ben felavatták állami megrendelésre készült Lenin-emlékművét. 1971-ben elkészítette Virág Benedek-emlék című szobrát. 1975-ben a Budai Várban felállították Vízijáték című díszkútját. Vitathatatlan plasztikai tehetsége és tudása, valamint lenyűgöző műveltsége a művészeti szakma és közélet egyik alig megkérdőjelezhető tekintélyévé avatták. Könyvet írt Márffy Ödönről (Berlin, 1930) és Szinyei Merse Pálról (Budapest, 1941). Kérlelhetetlen ellenfele volt mindenfajta modernizmusnak, s ennek írásban is hangot adott. Alkotás és szemlélet c. művészeti tanulmányait gyűjteményes kötetben adták ki 1967-ben. ~ művészetében, szobrászi tevékenységében 1945 valódi cezúrát jelentett. Addigi korszakának nem egy alkotását - Fésülködő lány (1919-22), Dunai szél (1934), Nővérek (1938), és mindenekelőtt a székesfehérvári Huszár-emlékmű (1939) - a XX. sz.-i magyar szobrászat legnagyobb teljesítményei közt tartjuk számon. A háborút követő évtizedekben ~ alkotói invenciója megfáradt. Az 50-es években a szocialista realizmus stíluselvárásaihoz alkalmazkodva föladta a látványhoz fűződő korábbi hűvösen tartózkodó viszonyát. Köztéri szobraival - Sportlovas (1954); Hunyadi lovasszobor (1955-56), Balassi Bálint (1959), Lenin-emlékmű (1965), Virág Benedek (1971) - és portréival - Derkovits Gyula (1966), Illyés Gyula (1967), Németh László (1970) - egyfajta tanárosan doktriner akadémizmus képviselőjévé vált. Hasonló képet mutatnak a korban készült kisplasztikái is - Vízbe lépő nő (1955), Lábát törlő (1959), Aurora (1964) -, amelyek mintha csak egy szobrászati mintakönyv példái lennének. Időnként egy-egy feladat - mint pl. Kodály Zoltán síremléke (1968) - a maga saját minőségi igényével segítette visszatalálni ~t egykori önmagához és régi ideáljához, a klasszikus művészetek igézetéhez. Monumentális köztéri művei mellett jelentősek síremlékei (Bernáth Aurél, Szekfű Gyula a Farkasréti temetőben, Kuncz Aladár, Kozma Andor, Pethő Sándor a Fiumei úti Temetőkertben), portréi (Bernáth Aurél, 1928, Lyka Károly, 1928, Pécsi József, 1931, Lenin, 1950, Bartók Béla, 1958, Kazinczy Ferenc, 1966, Xantus János, 1966, Illyés Gyula, 1967, Kodály Zoltán, 1968, Bethlen Gábor, 1980), kisplasztikái (Vetkőző nő, 1930, Kenyérszegő, 1944, Fácskát védő, 1952, Önmagával birkózó, 1953, Harisnyát húzó, 1957), érmei (Aranykor, 1919, Ady Endre, 1925, Egry József, 1933, Klebelsberg Kuno, 1935-1940, Petőfi-plakett, 1942, Fortuna, 1947, Szabadon szolgál a szellem, 1968). Felesége 2000 márciusában létrehozta a ~ Művészeti Alapítványt, melynek egyik célkitűzése a művész köztéri szobrainak megőrzése.

Mesterei: Radnai Béla.

Írása
Márffy Ödön, Berlin, 1930
Szinyei Merse Pál, Budapest, 1941
Alkotás és szemlélet, Budapest, 1967.

Egyéni kiállítások
1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (gyűjt.) • Rábaközi Múzeum, Kapuvár (állandó gyűjt.)
1982 • Budapest Galéria Lajos u., Budapest (állandó gyűjt.).

Válogatott csoportos kiállítások
1931 • Római magyar művészet, Nemzeti Szalon, Budapest
1935 • III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Budapest
1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1967 • A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.

Köztéri művei
Garay Kálmán-síremlék (mészkő, 1927, Budapest, Farkasréti temető)
Honvéd-emlékmű (bronz, 1930, Komárom)
Nővérek (mészkő, 1933, Pécs, Sétatér)
Sey-síremlék (bronz, 1934, Budapest, Farkasréti temető)
Apostol-szobrok
Fülöp, Jakab (gipsz, 1934 körül, Budapest Városmajori templom)
Dunai szél (bronz, 1934/1994, Budapest, Duna-korzó)
Wolfner József-síremlék (1936, Budapest, Rákoskeresztúri temető)
Az ORFI (Irgalmas Kórház) portréi: Pázmány Péter, Verebély Tibor, Dollinger Gyula, Gabriel Ferrara, Bókay János (terrakotta, 1935-1936, Budapest, ORFI)
Csernoch János hercegprímás (Budapest, VIII. ker., Rezső téri templom)
Zichy Jenő-dombormű (haraszti kő, 1937, Budapest, VI. ker., Zichy J. u. 2.)
Leples nő ( műkő, 1937, Budapest, II. ker., Érmelléki út 5.)
Nővérek (mészkő, 1938, Pécs)
10-es huszárok emlékműve (bronz, 1939, Székesfehérvár)
Kozák lovas (1945, Nyíregyháza)
Pethő Sándor-síremlék (fa, 1944, Budapest, Farkasréti temető)
Tankcsata (kő, 1945, Debrecen)
Állatdomborművek (tégla, 1944, Budapest, IX. ker., Állatvásártelep)
Kozák lovas (Malinovszkij-emlékmű) (bronz, 1945, Nyíregyháza)
Wallenberg-emlékmű [Kígyóölő] (bronz, 1949, avatása előtt eltávolították a Budapest, Szent István parkból, 1953-ban Debrecenben felállították, 1999-ben másik változatát Budapesten, az Üllői úton állították fel)
Szőts Ernő-síremlék (1948, Budapest, Kerepesi temető, majd Magyar Nemzeti Galéria)
Lenin (bronz, 1950, Orosháza, Tanácsház)
Sportlovas (bronz, 1954, Budapest, Dunakorzó, 1979, Budapest II. Árpád fejedelem útja)
Lenin (bronz, 1955, Veszprém, Városi Tanács)
Integető (alumínium, 1955, Budapest, III. ker., Szépvölgyi út)
Hunyadi-emlékmű (bronz, 1956, Pécs, Széchenyi tér, 1985, Budapest, Vajdahunyadvár)
Nő szalaggal (kő-dombormű, 1956, Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem)
Bartók Béla-emléktábla (márvány, 1956, Budapest, MTA)
Balassi Bálint (bronz, 1956, Budapest, VI. ker., Körönd)
Az elektromosság (tégladombormű, 1955-1958, Inota, Erőmű Kultúrh.)
Derkovits Gyula (bronz, 1958, Budapest, Margitsziget)
Szekfű Gyula-síremlék (márvány, 1958, Budapest, Farkasréti temető)
Buzágh Aladár-síremlék (bronz, ?, Budapest, Farkasréti temető)
Domokos Lajos (bronz, ?, Debrecen, Református Kollégium)
Széchenyi István-mellszobor (bronz, 1959, Balatonföldvár)
Bánki Donát (bronz, 1959, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem)
Lenin (bronz, 1960, Veszprém, Vegyipari Egyetem)
Bláthy Ottó (bronz, 1960, Budapest, III. ker., Nagyszombat u., Erősáramú Ipari Techn.)
Fürdőző nő (bronz, 1960, Hajdúszoboszló)
Gounod (kő, 1962, Budapest, Magyar Állami Operaház)
Verdi (kő, 1962, Budapest, Magyar Állami Operaház)
Auróra (bronz, 1962, Hódmezővásárhely, Majolikagyár)
Faültető lányka (Szabadság fája) (bronz, 1963, Kunfehértó, Állami Pincegazdaság)
Lumniczer Sándor-portrédombormű (bronz, 1964, Kapuvár), Dr. Nagy Lajos-portrédombormű (kő, bronz, 1964, Budapest, III. ker., Aquincumi Múzeum)
Auróra (bronz, 1964, Budapest, XIII. ker., Dagály utcai strand)
Lenin-emlékmű (bronz, 1965, Budapest, Dózsa György út, 1989-ben lebontva, majd felállítva a Budatétényi Szoborpark homlokzatán)
Virág Benedek-emlékkút (bronz, 1965, Budapest, I. ker., Szarvas tér)
Munkácsy Mihály (bronz, 1965, Kazincbarcika)
Kazinczy Ferenc-portré (1966, Sátoraljaújhely, Gimnázium)
Xantus János (bronz, 1966, Budapest, Fővárosi Állatkert)
Lenin (bronz, 1966, Szolnok, Tiszamenti Vegyiművek)
Felszabadulási emlékmű (Debreceni család) (bronz, 1967, Debrecen)
Törülköző női akt (bronz, 1968, Szigliget, Alkotóh.)
Comenius (bronz, 1968, Sárospatak)
Burghardt Rezső-síremlék (bronz, 1968, Budapest, Kerepesi temető)
Kodály Zoltán-síremlék (márvány, 1968, Budapest, Farkasréti temető)
Kodály Zoltán (bronz, 1968, Budapest, Margitsziget)
Dienes László-portrédomborműves emléktábla (bronz, 1969, Debrecen, Dienes László Szakközépiskola)
Felszabadulási emlékmű (bronz, 1969, Ózd)
Szabó Ferenc-dombormű (bronz, 1969, Budapest, XIII. ker., Fürst Sándor u.)
Szabó Ferenc-síremlék (bronz, 1969, Budapest, Kerepesi temető)
Szobrászat, Színjátszás, Festészet, Zene, Építészet (haraszti mészkő, 1969, Budapest, Budavári Palota)
Nyisztor Zoltán (bronz, 1970, Gödöllő, Agrártudományi Egyetem)
Gyóni Géza-portré (bronz, 1970, Békéscsaba)
Gellért Oszkár-síremlék (bronz, 1970, Budapest, Farkasréti temető)
Lenin (bronz, 1970, Budapest, VIII. ker., Tavaszmező u., Kandó Kálmán Főiskola)
Katona József (bronz, 1971, Szeged, Pantheon)
1942-es emléktábla (kő, 1972, Budapest, V. ker., Petőfi tér)
Dr. Kovács István-síremlék (bronz, 1972, Budapest, Rákoskeresztúri temető)
Petőfi-emléktábla (bronz, márvány, 1973, Szófia)
Kodály Zoltán (bronz, 1973, Kecskemét, Kodály Intézet)
Bartók Béla (bronz, 1973, Szombathely, Zeneiskola)
Vízijáték díszkút (bronz, 1975, Budapest, Budai Vár)
Kenyérszegő (bronz, 1974, Kapuvár)
Felszabadulási emlékmű (bronz, 1974, Győr
1989-ben lebontva)
Bocskay (bronz, 1974, Nagykereki, Bocskay-kastély)
Jókai Mór (bronz, 1975, Budapest, Margitsziget)
Lyka Károly (bronz, 1977, Budapest, Margitsziget)
Sportlovas (bronz, 1978, Kazincbarcika)
Lenin (bronz, 1979, Kapuvár)
Búzakévét tartó nő (bronz, 1979, Hőgyész)
Bethlen Gábor (bronz, 1980, Hódmezővásárhely, Bethlen Gábor Gimnázium)
Kenyérszegő (bronz, 1984, Szeged, Klauzál tér)
Bartók Béla (bronz, 1985, Budapest, Magyar Állami Operaház)
Bernáth Aurél (bronz, 1985, Marcali, Bernáth Aurél Múzeum)
Szent István (hársfa, 1937/2001, Esztergom, Főszékesegyház, északi harangtorony).

Művek közgyűjteményekben
Fővárosi Képtár, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kecskeméti Képtár, Kecskemét
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Irodalom
Genthon I.: ~, Magyar Művészet, 1930
Entz G.: ~, Magyar Könyvszemle, 1941
Ybl E.: ~ művészete, Szépművészet, 1942
Pogány Ö. G.: ~ (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1976)
Végvári L.: ~, in: Magyar Művészet 1890-1945, Budapest, 1984
Kontha S.: ~, Budapest, 1985
Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992
Bakonyvári M. Á. [szerk.]: ~ - Az ember és a mű Budapest, é. n. [2001]
PROHÁSZKA L.: ~ egyházművészeti alkotásai, Vigilia, 2008/1;
ENTZ G. A. (szerk.): Székesfehérvár, Bp., 2009.