VADÁSZ György

1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán, rögtön utána a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat építésze lett Boros Zoltán műtermében. 1957-től 1964-ig az IPARTERV csoportvezető építésze volt, közben 1958-1961 között elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetsége mesteriskoláját, mesterei: Szendrői Jenő, Böhönyei János, Weichinger Károly, Dávid Károly voltak. 1964-től szakosztály-, majd osztályvezető a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál, 1978-ban a Magyar Építőművészek Szövetsége mesteriskolájának tanárává nevezték ki. 1983-tól a Budapesti Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, ill. Baja főépítésze. 1984 VAdász György a XLI. Velencei Biennálé installációját tervezte Varga Imre szobraihoz. 1985-ben címzetes egyetemi tanári rangot kapott, ekkor kilépett a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatból, ugyanebben az évben megalapította az Artunion Széchenyi Építőművész Stúdiót, amit 1988-ig vezetett. 1986-ban Pásztó főépítésze; 1989-1990 között a PÉCSITERV budapesti irodájának vezetője lett. 1991-től saját cége, a Vadász és Társai Építőművész Kft. vezetője. VAdász György az elmúlt néhány évtized egyik legjelentősebb építésze. Rendkívül sokrétű munkásságának első évtizedében (60-as évek vége, 70-es évek) az elsők között volt, aki a "nemzetközi modern" épületek merev struktúráit a tömegek élénk megmozgatásával, ritmikus tagolásával oldotta, festői elemekkel gazdagította. Néhány családi házán egyfajta F. L. Wright ihlette építészeti gondolat figyelhető meg (pl.: családi ház, Budapest, Erdőalja út), más épületein pedig természeti, ill. vernakuláris építészeti formák vizsgálata és felhasználása (Gellérthegyi víztároló; Borospince, Szigliget; katolikus templom, Balassagyarmat). ~ tudatosan kizárja magát mindenfajta stílusirányzat köréből, végső soron a posztmodernhez hasonlóan arra törekszik, hogy az épületeket bensőségességgel, a "mesék világával" töltse meg. Városközpont-terveit "építészeti táj" módjára formálta meg, az érdekelte, miként tud építészet és természet egymáshoz hasonulni. Természet és enteriőr kapcsolata nemcsak teljesen nyitott rendszerű saját családi házán, hanem a korábbi épületeitől formailag jelentősen eltérő "Új Bauhaus"-házain is nagy hangsúlyt kapott. E művein az anyagi és technológiai lehetőségek optimális kihasználása, tiszta térszerkezet, s a "Bauhausos" formák mellett némi japán hatás érezhető. Fontos feladatának tartja, hogy az építészet és a képzőművészet egykori szerves együttélését újra megteremtse, de úgy, hogy a képzőművészeti alkotás ne csak applikatív kapcsolatban legyen az épülettel. Ezzel függ össze képzőművészeti beállítottsága is: szabadkézi tervei, elképzeléseit rögzítő skiccei kvalitásos grafikák is egyben; gellérthegyi víztárolója pedig szobrászati műként is szemlélhető. Számos köztéri szobor, emlékmű tervezésében, ill. architektúrájuk megépítésében is részt vett.

Díjak/ösztöndíjak

1972 • Ybl-díj

1976 • Magyar Kultúráért Érdemérem arany fokozata

1979 • Pro Urbe-díj

1984 • Pro Arte-díj

1993 • Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje

1996 • Pro Architectura-díj; Budapest Építészeti Nívódíj; Az Év Háza fődíj

1997 • Az Év Háza különdíj

1998 • Kossuth-díj; budapesti Pro Architectura-díj

2000 • a Nemzeti Színház tervpályázatán első díjat nyert

2011 • Prima Primissima Díj.

Mesterei: Szendrői Jenő, Böhönyei János, Weichinger Károly, Dávid Károly.

Egyéni kiállítások
1971 • Műcsarnok [Vilt Tiborral], Budapest
1981 • Festőterem, Sopron • XLI. Velencei Biennálé, Velence (I).

Válogatott csoportos kiállítások
1989 • Művészetek Háza, Pécs.

Jelentősebb megvalósult építészeti tervei
kórház (1971, Budapest, X. ker., Tétényi út
diplomata lakóház (1971-1972, Budapest, Budakeszi út 46.)
MEDOSZ-székház [Mészáros Endrével] (1975-1979, Budapest, Jókai tér)
Gellérthegyi víztároló [Széll Andrással] (1975-1981, Budapest, Hegyalja út)
Gellért Pezsgőfürdő [Fohl Máriával] (1975-1979, Budapest, Gellért fürdő)
családi ház (1976-1977, Budapest, Erdőalja út 96.)
zalaegerszegi városközpont I-II. üteme - ún. csipkeházak [Horváth Judittal] (1976-80)
Krisztina II. Crossbar telefonközpont [Horváth Judittal] (1981-1986, Budapest, Városmajor u.)
autóbusz végállomás [Kovács Miklóssal] (1986, Nagykőrös); bajai városközpont I-II. üteme [Nánay Évával, Specker Attilával] (1986-90)
mintalakótelep [Ádám I., Czér P., ifj. Eleöd Á., Fogarasi F., Horváth M., Kovács M., Tekeres I., Tóth T.] (1987-1991, Dunakeszi, Tábor út)
sorházak [Tóth Tiborral] (1987-1990, Pásztó); családi ház [Ádám Ildikóval] (1987-1988, Budapest, Tündér u. 4.)
társasház [Váncza Lászlóval] (1990, Budapest, Mátyás király út 48.)
Művészeti Aukciók Háza (1990, Budapest, Mátyás király út 11.)
pásztói városközpont első üteme (1990-91)
családi ház (1990, Budapest, Óra út 11.)
zalaegerszegi városközpont III. 1. üteme [Tekeres Ildikóval] (1990-91)
társasház [Vadász Bencével] (1991, Budapest Zöldlomb utca 44.)
pásztói városközpont II. üteme [Ádám Ildikóval] (1993)
mediterrán borospince [Basa Péterrel] (1993, Szigliget)
zalaegerszegi városközpont III. 2., befejező üteme [Tekeres Ildikóval] (1995)
irodaház [Ádám Ildikóval] (1995, Budapest, Orbánhegyi út 49.)
OTP-lakókert [Gulyás Évával, Tekeres Ildikóval, Vadász Bencével] (1996, Budapest, Csatárka u.)
üzlet- és lakóház [Basa Péterrel, Takács Tamással] (1996, Budapest, Árpád út 56.)
saját családi háza (1996, Szentendre)
lakóegyüttes [Takács Tamással] (1997, Vác, Hattyú u.)
New Bauhaus lakónegyed [Váncza Lászlóval, Miltényi Miklóssal, Király Noémivel] (1997, Budapest, Beregszászi út)
katolikus templom [Gulyás Évával] (1997-1998, Balassagyarmat)
ravatalozó [Vadász Bencével] (1997-1998, Vác)
New Bauhaus-lakótelep további három egysége [Ádám Ildikóval, Király Noémivel] (1998)
Átriumház [Ádám Ildikóval] (1998, Telki)
Átriumház [Tekeres Ildikóval] (1998, Szada)
hannoveri EXPO 2000 magyar pavilonja (1999-2000).

 
Képzőművészeti alkotásai
Dózsa-emlékmű [Marton Lászlóval] (1974, Mezőtúr)
Nemzeti Emlékhely [Szlezák Gusztávval, Kő Pállal, Kiss Sándorral, Szabó Istvánnal, Király Józseffel, Illés Gyulával, Bencsik Istvánnal, Pölöskey Józseffel] (1976, Mohács)
József Attila-szobor [Marton Lászlóval] (1981, Budapest)
Gellérthegyi kilátókő [Lesenyei Mártával] (1982-1984, Budapest)
Gábor Áron-emlék [Kiss Sándorral] (1984, Budapest)
I. Béla király szobra [Lesenyei Mártával] (1987, Szekszárd)
Zsigmond király szobra [Kiss Sándorral] (1988, Pásztó)
Szt. István király szobra [Kirchmayer Károllyal] (1988, Kalocsa)
Bezerédj-emlék [Benedek Györggyel] (1988, Szedres)
Zrínyi Miklós [Tóth Bélával] (1989, Zalaegerszeg)
Aradi vértanúk köve [Bartos Endrével] (1990, Baja)
Szondy-emlék [Kő Pállal] (1990, Drégelypalánk)
Latinovits Zoltán szobra [Melocco Miklóssal] (1991, Balatonszemes)
a muhi pusztai csata emlékhelye [Váncza Lászlóval, Kiss Sándorral] (1991)
Köztársasági emlékmű [Basa Péterrel, Kiss Sándorral] (1994, Budapest)
Koldus-kapu [Vadász Bencével, Kő Pállal, Lehoczky Jánossal] (1995, Budapest, Szt. György tér)
Nepomuki Szt. János Baldachin [Czér Péterrel] (1996, Pásztó)
Cserháti kapu [Czér Péterrel] (1997, Pásztó, Városközp. parkja)
Szt. István-emlék és kereszt [Kiss Sándorral, Czér Péterrel] (1998, Somlóhegy)
Millenniumi emlék a Duna parton [Czér Péterrel] (2001).

Irodalom
KÚNOS L.:Beszélgetés Vadász Györggyel. Architectura-sorozat, Budapest, 1999.