A Budapesti Műszaki Egyetem építészhallgatóinak kollégiuma, a XI. ker. Bercsényi utca 28–30-ban, a 80-as évek első felében lett a képzőművészeti (és színházi) avantgárd szellemi központja. Az egyetem viszonylagos autonómiája lehetővé tette, hogy ezen a helyszínen olyan művészek találkozzanak közönségükkel, akiket másutt a „tiltott” kategóriába soroltak. A lepusztult ebédlő Hajas Tibor legendás akcióinak adott helyet az évtized legelején, majd formabontó színházi előadások jöttek létre ugyanitt: Hajnóczy Péter: TTRI, illetve Franz Kafka Kastélyának 12 órán át tartó „rekonstruálási kísérlete”. Az Európa Kiadó rendszeresen itt koncertezett, de fellépett a Bizottság, a Második Műsor, a Nyugati Pályaudvar, a Balaton és a Vágtázó Halottkémek. A kiállításokra általában kétheti rendszerességgel került sor, ahogyan az engedélyezések és betiltások ritmusa lehetővé tette. Politikailag nemkívánatosnak tartott csoportok: az Inconnu, az Indigó, a Xertox, a Galántai-féle Mail Art és a Hejettes Szomlyazók kollektív bemutatkozása mellett egyéni kiállítók is szerepeltek, többek között Szirtes János, Vető János, Anda Emília, Szilágyi Lenke, Kéri Ádám, Kelényi Béla, Sugár János, Swierkiewicz Róbert. Vincze László és Szalai Tibor, akik a Bercsényi kiállítási körének saját neveltjei voltak. A szellemi hátteret Pap Gábor, Molnár V. József, Domokos Pál Péter, Erdély Miklós, Sebeő Talán, Aknai János, Beke László, Makovecz Imre személyes jelenléte és az előadások jelentették. 1985-ben évekig húzódó átépítés kezdődött, ezután a hely vonzereje és jelentősége csökkent.
Irod.:
A Bercsényi 28–30 című építészeti és művészeti évkönyv 1980–82, illetve 1983–87 eseményeit feldolgozó különszámai.(Z. SZ. Z.)