Éppen nyolcvan esztendeje annak, hogy nyolc fiatal festőművész megalapította a Szentendrei Festők Társaságát: az okiratot 1928. január 28-án írták alá Bánáti Sverák József pesti műtermében. Az Alapító Nyolcaknak is nevezett művészek – Bánáti Sverák, Bánovszky Miklós, Jeges Ernő, Heintz Henrik, Onódi Béla, Paizs Goebel Jenő, Pándy Lajos, Rozgonyi László – két évvel korábban már felfedezték Szentendrét és annak festői motívumait, valós céljuk azonban egy állandó művésztelep létrehozása volt. A körülmények kedvező együttállása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a művésztelepi alkotómunka nem egy- vagy kétnyári társulás lett. Ezt segítette elő a kultúrpolitika támogatása, az akkori helyi polgármester, dr. Starzsinszky László ambiciózus hozzáállása, és nem utolsósorban az alapítók szellemi nyitottsága és vállalkozó kedve. A szentendrei művésztelepet hivatalosan a Szentendrei Festők Társasága képviselte, és megalapítása megkönnyítette a kolónia fenntartását, de a társasági keret számbavétele csupán egy fejezet a telep történetében. A társaság alapítói csak három rendes (Barcsay Jenő, Deli Antal, Kántor Andor), és három tiszteletbeli (Péchyné Rónay Kinga, Tornyai János, Ilosvai Varga István) tagot választott maguk közé. A tagság összetétele jelentősen 1945 után változott meg, és a létszáma huszonháromra nőtt. Annak ellenére, hogy a személyi állományt eleinte szűkre szabottan bővítették, az első években rendkívüli nagy számban fogadták a művésztelepre érkezőket. A nemrégiben nyomtatásban is megjelent, a társaság működését regisztráló jegyzőkönyvek 1929-ben ötven látogatóról – művészről és növendékről – számoltak be. Az első budapesti bemutatkozásra 1930-ban került sor a Nemzeti Szalonban, ahol nemcsak a társaság tagjai, hanem olyan vendégművészek is szerepeltek, mint például Apáti Abkarovics Béla, Barta István, Czimra Gyula, Modok Mária, Vörös Géza.
Kiállításunkra – hasonlóan ennek szelleméhez – a tagok és kiemelten az alapítók mellett az első vendégművészek korai munkáiból válogattunk, valamennyit a Ferenczy Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye őrzi. A szentendrei ősmotívumokat ábrázoló képek mellett olyan korabeli fotók és karikatúrák is láthatók, amelyek még a gondtalan együvé tartozás időszakát idézik fel. A kiállításnak a Czóbel Múzeum ad otthont, amelynek különleges aktualitása, hogy Iványi- Grünwald Béla és Jeges Ernő után Czóbel Béla látta el a Társaság elnöki tisztségét 1946-tól annak 1951-es végleges megszüntetéséig.
(Bodonyi Emőke)