(Szentendre, 1928-tól)
A ~ összetett, nehezen definiálható kifejezés, inkább a hely szelleméből adódik, nem jelöl egységes stílusirányzatot. A ~ művészettörténeti fogalma már az 1960-as évek végétől kezdve élénk viták tárgyát képezte, ráadásul az idők folyamán a konszenzus alapját képező tág jelentéskör is fokozatosan érvényét vesztette. A fogalom az 1980-as évektől kezdve az aktuális művészeti tendenciák leírására csak korlátozott értelemben használható. A Szentendrei Festők Társasága 1928-ban alakult meg Iványi-Grünwald Béla elnökletével. 1945 után a Szentendrei Művésztelep újjászervezésében az alapító tagok közül Bánovszky Miklós, Barcsay Jenő, Kántor Andor és Ónodi Béla vett részt. A háború után a szentendrei művészet összképét a következő művészek árnyalták: Anna Margit, Arató János, Bálint Endre, Balogh László, Bán Béla, Czimra Gyula, Czóbel Béla, Deim Pál, Diener Dénes Rudolf, Fónyi Géza, Gadányi Jenő, Gállfy Lola, Göllner Miklós, Gráber Margit, Ilosfai Varga István, Kandó Gyula, Kmetty János, Korniss Dezső, Kósza Sipos László, Miháltz Pál, Modok Mária, Pirk János, Szántó Piroska, Vajda Júlia, Vaszkó Erzsébet. A Szentendrén dolgozó festőket a város és a környező táj képe mellett a helyi képző- és népművészeti hagyományok inspirálták. Az itt alkotó művészek nagyjából két stílusirányzathoz közelítettek: egyrészt a Vajda Lajos művészetének örökségét vállaló konstruktív szürrealista festészethez (» Európai Iskola [2] tagjai), másrészt a Gresham kör meghatározó egyéniségeivel (Czóbel, Kmetty) fémjelzett posztnagybányai, természetelvű festészethez. A két stílusirányzat között azonban nem álltak fenn éles határok. Az 1960-as években csatlakozó fiatalabb művészek (Deim Pál, Nádler István) már inkább a kornissi-vajdai program mellett kötelezték el magukat. 1969-ben megalakult a Szentendrei Új Művésztelep, s a Régi Művésztelep a természetelvű, szenzualista piktúra bázisává vált. Az 1970-es években Szentendrén is megjelentek az új konstruktivista, geometrikus absztrakt törekvések, melyek még kapcsolódhattak a korábbi hagyományokhoz. A szintén ekkoriban létrejövő » Vajda Lajos Stúdió [3] dadaista autodidaxisa azonban a vállalt tradíció ellenére sem volt képes beilleszkedni a korabeli intézményesült művészetbe. A "vajdások" önálló kiállításokat szerveztek, és új színnel bővítették a szentendrei festészet palettáját. 1987-ben látványosan szakítottak a hivatalos ~val azáltal, hogy kivonultak a Szentendrei Tárlatról. Az 1980-as években új gócpontokkal bővült a szentendrei festészet addigi spektruma: az Erdész László vezette Műhely Galériával és az Art'éria Galériával, amelyek a több évtizede Szentendrén dolgozó festők mellett a legfiatalabb generáció művészeit is menedzselték.Kiállítások
1956 • A Szentendrei művésztelep jubiláris kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.)
1961 • Szentendrei festők kiállítása, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1964 • Szentendrei festészet, Csók Képtár, Székesfehérvár
1965 • Szentendrei festőművészek őszi tárlata, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1968 • Szentendrei festészet negyven éve (1928-68), Ferenczy Múzeum, Szentendre (kat.)
1969 • Szentendrei művészet, Csók Képtár, Székesfehérvár, (kat.) • Szentendrei festők tárlata, Ferenczy Múzeum, Szentendre • Szentendrei festészet, Déri Múzeum, Debrecen
1970 • Szentendrei Tárlat, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1972 • Emlékkiállítás 1972, Művésztelepi Galéria, Szentendre
1974 • A Szentendrei Művésztelep öt éve, 1969-74, Művésztelepi Galéria, Szentendre
1976 • Szentendrei művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.) • Węgierskie malorstvo z Szentendre, Zacheta, Varsó
1977 • Szentendrei művészet, Ferenczy Múzeum, Szentendre
1978 • A Szentendrei Művészet ötven éve, Szentendrei Képtár, Szentendre
1981 • Szentendrei Tárlat '81, Szentendrei Képtár, Szentendre (kat.)
1983 • Szentendrei Tárlat '83, Szentendrei Képtár, Szentendre • 55 éve alakult a Szentendrei Festők Társasága, Pest megyei Művelődési Központ, Vác
1985 • Szentendrei Tárlat '85, Szentendrei Képtár, Szentendre
1987 • Szentendrei művészek, Miskolci Galéria, Miskolc • Szentendrei Tárlat '87, Szentendrei Képtár, Szentendre
1988 • A szentendrei Régi Művésztelep hatvan éve 1928-88, Szentendrei Képtár, Szentendre (kat.)
1993 • Art'éria Galéria művészei, Vigadó Galéria, Budapest
1994 • Art'éria Galéria művészei, Aktívart Galéria, Szentendre
2008 • Czóbel Múzeum, Szentendre. Irodalom
LYKA K.: (kat., bev. tan., Ferenczy Múzeum, 1956)
NÉMETH L.: (kat., bev. tan., Ferenczy Múzeum, 1968)
PERNECZKY G.: A szentendrei művészet, Élet és Irodalom, 1968. augusztus 28.
KÖRNER É.: (kat., bev. tan., Csók Képtár, Székesfehérvár, 1969)
PERNECZKY G.: Szentendre dicsérete, Élet és Irodalom, 1969. november 8.
MIKLÓS P.: Szentendrei művészet, Kritika, 1969/12.
DÉVÉNYI I.: Székesfehérvári, budapesti és szentendrei kiállítások, Vigilia, 1970/1.
DÉVÉNYI I.: Jubiláris kiállítás Szentendrén, in: Képzőművészeti Almanach 2., Budapest, 1970
SZABÓ J.: Gondolatok a szentendrei festészetről, Jelenkor, 1970/5.
KÖRNER É.: Szentendre és a kelet-európai avantgárd, Valóság, 1971/2.
SZABADI J.: A szentendrei művészet. Kiállítás a székesfehérvári Csók István Képtárban, in: Képzőművészeti Almanach 3., Budapest, 1972
KÖRNER É.: Szentendre - differenciált egység, Művészet, 1976/1.
MUCSI A.: (kat., bev. tan., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1976)
HAULISCH L.: Szentendrei festészet, Budapest, 1977
HANN F.: (kat., bev. tan., Szentendrei Képtár, 1981)
GOLOVICS L.: Szentendrei Tárlat '85, Művészet, 1986/4.
KÁNTOR A.: (kat., bev. tan., Szentendrei Képtár, 1988)
TÓTH A.: Festmények képtár nélkül. A Szentendrei Régi Művésztelep hatvan éve, Művészet, 1989/8.
TÓTH A.: Szentendrei művészet 1945 után
KISS J. M.: A művészeti közeg változásai, a művészet rétegződése Szentendrén a hetvenes-nyolcvanas években, KOVÁCS GY.: Szentendrei szobrászok, LÓSKA L.: Művészet az átmeneti korban. Festészet, grafika 1968-88, in: Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből, Szentendre, 1990
WEHNER T.: Az Art'éria Galéria: Maga a Csoda, Balkon, 1994/1.(Hornyik Sándor)