művészettörténész
Budapest, 1954. április 9.
1972–1977: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar–népművelés, majd 1981–1985: művészettörténet szak. 1978–1979: a Petőfi Irodalmi Múzeum; 1979-től az Óbudai Klubház, majd 1988-tól az Óbudai Társaskör munkatársa. 1981-től az Óbudai Pincegaléria; 1988-tól az Óbudai Társaskör Galéria vezetője. 1980–1984-ben a Vigilia képzőművészeti kritikusa; 1991–1998 között az Új Művészet rovatvezető szerkesztője. 2000-től a Műértő főszerkesztője. A Kállai Ernő Kör és a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) magyar szekció tagja. 2010-től az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet munkatársa.
Kutatási területe a XX. századi és a kortárs művészet, különös tekintettel a klasszikus avantgárdra, a hatvanas évek új törekvéseire és a jelenkori nemzetközi színtérre. Közel 250 kiállítás szervezője Óbudán, és vendégkurátorként Magyarországon és külföldön. Másfél száz tanulmány, cikk, katalógus-előszó, interjú szerzője; tv-műsorok szerkesztője.
Díjak/ösztöndíjak
1999 • Munkácsy-díj.
Főbb művei
• Forma és „képtest” Kassák korai művein – Látvány és konstrukció. Kassák festészete 1950–1967 között (in: Kassák, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1987)
• A Zuglói Kör – 1958–1968, Ars Hungarica, 1991/1.
• A gondolat formái, Nappali ház, 1993/2.
• Veszelszky Béla, Budapest, 1994
• A modernizmuson túl. Generáció- és szemléletváltás a kilencvenes évek magyar művészetében (in: Omnia Mutantur – a XLVII. Velencei Biennálé magyar pavilonjának katalógusa, 1997)
• The beauty of thought – Doubting form. Operative geometry in the art of Attila Csörgő (in: Tackling Techné, a XLVIII. Velencei Biennálé magyar pavilonjának katalógusa, 1999)
• Magyar képzőművészet a 20. században [Pataki Gáborral, Szücs Györggyel, Zwickl Andrással], Budapest, 1999
• Nem törnek át – szellemi önellátás Magyarországon, Műértő, 2003/3.
Email: gandrasi@c3.hu [2]