művészettörténész, művészeti író
Budapest, 1946. június 12.
1964-1969: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1972-ben doktorált, 1992-ben kandidált. 1969-1971 között a Nemzetközi Lektorátuson művészeti előadó; 1971-1973-ban a Műgyűjtő szerkesztője; 1972-1990 között az Élet és Irodalom kolumnistája; 1973-1980 között a Corvina Kiadó felelős szerkesztője; 1981-1989 között főszerkesztő a modern művészeti szerkesztőség élén. 1980-ban ösztöndíjas Párizsban. 1989-től a Magyar Hírlap művészeti kritikusa, 1989-1994 között az Iparművészeti Múzeum tudományos titkára; 1994-1995 között a Helikon Kiadó irodavezetője, 1996-1997-ben az Otthon; 1997-1998-ban a Lakáskultúra szerkesztője. 1998-tól a Szalon főszerkesztője. 1998-tól tanít a soproni Alkalmazott Művészeti Intézetben. Kutatási területe a XX. század művészete, iparművészet és design. Hetente megjelenő kiállítási recenziói mellett számos folyóiratban publikál kortárs művészetről (Kritika, Valóság, Művészet, Ipari Forma, Ars Hungarica).
Főbb művei
• Z. Gács György, Budapest, 1975
• A művészi ipartól az ipari művészetig, Budapest, 1979
• A forma tartalma, Budapest, 1981
• Le Corbusier, Budapest, 1983
• Nem mindennapi tárgyaink, Budapest, 1985
• Üvegművészet, Budapest, 1989
• A magyar bútor 100 éve, Budapest, 1992
• A magyar művészet képeskönyve, Budapest, 1997
• Kis magyar művészet, Budapest, 1998.